Girnt József (admin)

A Microsoft bemutatta "Live" és "Online" fejlesztési stratégiáját

A Microsoft több új megoldás bevezetését tervezi a következő hónapokban a "Live" és az "Online" szolgáltatáscsalád részeként. Az új szolgáltatások és fejlesztések az intelligens kliensszoftverek, a szerverszoftverek és a weben keresztül, szolgáltatás formájában nyújtott szoftverek kombinációjára épülnek.

Játékkal oktatna a NetAcademia

Az e-learning nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem vált tömegesen alkalmazott megoldássá. Ennek egyik oka, hogy még a legnagyobb szoftvergyártók által létrehozott termékekben lévő tananyagok is sokszor untatják a felhasználókat. A NetAcademia Oktatóközpont egy új innováció megvalósításába kezdett: az e-learninget játékalapú rendszerbe helyezi. Bár a piac több évig reménykedett, hogy az e-learning végre megoldást nyújt a vállalati és otthoni számítógép-használók tömegeinek oktatására, speciális képzésére, mégis azt tapasztaljuk, hogy reneszánszát éli a tantermi oktatás - mondta Fóti Marcell, a NetAcademia Oktatóközpont Kft. ügyvezető igazgatója. Az e-learning kiegészítő szerepbe kényszerült: kiszorult oda, ahol az emberi oktatás valamilyen szempontból nem megoldható (kevés hallgató nagy földrajzi távolságra egymástól) vagy ahol az átadandó információ mennyisége csekély. Pár évvel ezelőtt még könnyen lehetett kockázati tőkést találni e-learning-rendszer fejlesztésére, a piaci sikertelenség és teljes visszhangtalanság hatására azonban a finanszírozási kedv mára alábbhagyott. Még a legnagyobb szoftvergyártók is sorozatosan kudarcot vallottak: számtalan formában kísérelték meg az őket legjobban érintő tudáshiány felszámolását, de végül mindig a személyes oktatás maradt a leghatékonyabb. Néhány sikertelen kezdeményezés a közelmúltból: Microsoft Online Institute, Distance Learning, Mentored Learning. Ezek alapján jogosan állíthatom, hogy az e-learning mai formái nem működnek jól - jelentette ki Fóti Marcell. Az eddig megismert rendszerekből hiányzik az isteni szikra, az ötlet: a hagyományos alkalmazás csupán egy bal oldali menüfából, a jobb oldalon pedig némi olvasnivalóból és videókból áll. A napjainkban ismert szoftverek tehát semmiféle többletet nem nyújtanak ahhoz képest, amit például a wikipedia ingyen kínál. És miképpen a wikipedia lapozgatásától, a hagyományos e-learning-tananyagoktól sem lesz senkiből kész szakember. A legfőbb ok, ami a tömeges elterjedésnek gátat szab, épp az ötlethiányban keresendő: képtelenség a nebulók számítógép elé szögezése. Ami a tantermi oktatásban nem okoz problémát, az a hagyományos e-learning-rendszer számára lehetetlenség: nem képes órákra vagy akár csak napokra lebilincselni a felhasználóit. Hosszú szövegeket nem szívesen olvasunk képernyőn, a tesztek untatnak, a videókat pedig még nyolcszoros sebességgel sem bírjuk végigülni. Amennyiben egy e-learning-rendszer szöveges információra épít, elbukott. Ha videókra és flash animációkra, úgyszintén - mondta az ügyvezető. A figyelem felkeltésére és fenntartására a számítógépes játékok jelenthetik a megoldást. A NetAcademia Oktatóközpont - saját erőforrásból - egy ilyen, játékalapú e-learning-rendszer megalkotásába kezdett. Képzeljünk el egy hagyományos mászkálós játékot, ahol bizonyos tárgyakat találunk a játéktéren, amelyeket más pályákon fel tudunk használni a továbbjutás érdekében. A mi rendszerünkben a megtalált tárgyak nem "adják meg magukat" azonnal, a tanulónak előbb be kell bizonyítania, hogy ért a használatukhoz - magyarázta a már 80 százalékban elkészült program ötletét az igazgató. Legyen a talált tárgy például egy gyilkos galóca. Néhány rövid kérdéssel meg lehet állapítani, hogy a tanuló eleget tud-e erről a gombáról ahhoz, hogy a birtokába kerülhessen. Azt és csak azt kell megtanulnia, amit nem tud, tehát nem kell ötvenórányi videót és kétszáz képernyőt végigszenvednie a továbblépéshez. A gyilkos galóca birtokában aztán további kalandok várnak rá...

A nagyvállalatok nem bíznak az e-learningben

Az oktatóközpontok, oktatással foglalkozó cégek mindennapjait át kell hatnia az innovációnak, különben lemaradhatnak a versenyben - jelentette ki a Napinak Szabó Roland, a Kék-Suli Oktatóközpont ügyvezető igazgatója.

Kiskereskedelmi, idegenforgalmi, fuvarozócégek a magyar innováció élvonalában

A műszaki újítások gyorsan és hatékonyan reprodukálhatók és ugyanez a helyzet az üzleti folyamatokban bevezetett innovatív modellekkel. Ma már csak azok lehetnek sikeresek, kerülhetnek lépéselőnybe és tarthatják azt meg, akik képesek a folyamatos innovációra és mindig a többiek előtt járnak - derül ki egy friss felmérésből.

Gondban a hamisítók

A Xeroxnál olyan eljárást fejlesztettek ki, melynek segítségével fluoreszkáló tinta nélkül, hagyományos digitális nyomdarendszerekkel is előállíthatunk fluoreszkáló írást. A szabadalmaztatott technológiának köszönhetően elérhető áron tehetők biztonságosabbá az értékes dokumentumok, például jogosítványok, anyakönyvi kivonatok és csekkek. A fluoreszkáló írás Reiner Eschbach, a Xerox Innovation Group kutatója és Raja Bala színszakértő nevéhez fűződik. A technológia azt veszi alapul, hogy a papírgyártó vállalatok speciális fluoreszkáló hatóanyagot alkalmaznak termékeikben, hogy a papírok fehérnek tűnjenek. A két kutató felfedezte, hogy a tonerkazettákban lévő hagyományos festékporokból előállítható egy olyan összetételű festékkombináció, amely reakcióba lép a papírban található fluoreszkáló anyaggal, s szelektíven engedi keresztül a papír fluoreszcens sugárzását. Ezzel az eljárással olyan rejtett biztonsági jelek vagy kódok nyomtathatók a dokumentumokra, amelyek csak UV-fényben jelennek meg. A fluoreszkáló jelek alkalmazása bevett módszer a bankjegyek hitelességének igazolására, az új technológiával azonban már az értékes személyes dokumentumok is elérhető áron tehetők biztonságossá, ugyanis az eljárás során nincs szükség különleges tintára vagy plusz nyomtatási fázisokra. Egy négyszínű digitális nyomdarendszer a hagyományos nyomtatási folyamat részeként láthatja el fluoreszkáló azonosító jellel a dokumentumot - megnehezítve ezzel a hamisítást. Az is elképzelhető, hogy a jövőben a kibocsátó aláírása egy fluoreszkáló sávban is szerepelni fog majd a csekken, az elfogadó pedig egyszerűen össze tudja majd hasonlítani a fluoreszkáló monogramot a csekken szereplő tényleges aláírással - mondta el Eschbach.

Hirháló

Kiváló elmékre vadászik az IBM Matthias Kaiserswerth, az IBM zürichi kutatólaboratóriumának igazgatója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen bejelentette a Great Minds (kiváló elmék) kezdeményezést, amelynek célja, hogy támogassa az informatika területén kivételes tehetségű, szakképzett hallgatókat, akiknek az IBM határozott idejű gyakornoki helyeket biztosít zürichi kutatólaboratóriumában. A program minden nappali tagozatos egyetemi szintű számítástechnikai képzésben részt vevő kelet-közép-európai hallgató részére nyitva áll, beleértve a Cseh Köztársaságot, Lengyelországot, Magyarországot, Oroszországot, Romániát és Ukrajnát. A hallgatókat a karnak kell jelölnie és egy szakértőkből álló bizottság dönt a beérkezett pályázatokról. Az IBM különösképpen ösztönzi a nők részvételét a programban. A legjobb három hallgató meghívást kap a zürichi laboratórium nyári gyakorlatára, fedezik az utazás és a szállás költségét, továbbá gyakornoki fizetést biztosítanak.

A kaliforniai döntőben a magyar csapat

Az Intel kezdeményezésére és támogatásával, az amerikai Intel Berkeley Technology Entrepreneurship Challenge program részeként, 2007. október 5-én, Bukarestben rendezték meg a NOVATech.Com innovációs technológiai üzletiterv-verseny közép- és kelet-európai regionális döntőjét. A hét ország több mint hetven résztvevőjéből kiválasztott 16 döntős közül Magyarországot a Magyar Innovációs Szövetség által rendezett verseny két legjobbja képviselte. A NOVATech.Com verseny célja a fiatalok és csapattársaik üzleti, innovációs tevékenységének elősegítése, átütő, újszerű technológiák elterjesztése. A versenyre három-négy főből álló csapatok jelentkezhettek és a csoportokból legalább egy főnek egyetemistának vagy PhD-hallgatónak kellett lennie. A négylépcsős verseny első két fordulóját a részt vevő országok bonyolították. Az első fordulóban az üzletiterv-koncepció egyoldalas összefoglalóját kellett beküldeni, majd az előzsűrizés után a második fordulóba jutottaknak részletes üzleti tervet kellett kidolgozniuk. Harmadik lépésben, a regionális döntőn, 15 percben elő kellett adni, illetve meg kellett védeni a tervet az Intel szakértőiből álló zsűri előtt. A Chemistry Logic elnevezésű terv készítői - Bérces Attila, Zinner Zoltán, Chu Andrew és Bangov Ivan -, a két győztes csapat egyikeként, 10 ezer dolláros díjban részesültek és bejutottak a verseny negyedik fordulójába, az október végén rendezendő döntőbe. A világdöntő legjobbjainak a díjazáson kívül az Intel és kockázati tőkebefektető társaságok befektetési ajánlatot tesznek. A Chemistry Logic célja, hogy a rekonfigurálható számítástechnika előnyeit teljesítményfokozásra használja fel a kémiában, illetve a gyógyszergyártásban, vegyületek összetételének meghatározásában. Első termékük lehetővé teszi a vegyészek számára, hogy interaktívan keressenek kémiailag hasonló összetevőket 10-100 milliós adatbázisokban. A szoftver százszor gyorsabban ér el eredményt, mint a legjobb hasonló termékek.

A szellemi tulajdon társadalma következik

Az utóbbi két évtizedben Magyarországon folyamatosan csökken a szabadalmi oltalomra benyújtott találmányok száma. Egymillió főre számítva évente már csak 90-95 szabadalmi oltalom alá eső találmányt jegyeznek be, miközben két évtizede ennek még öt-hatszorosát regisztrálták - jelentette ki lapunknak Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára, a Feltalálók Egyesületei Nemzetközi Szövetségének (IFIA) elnöke, akit a csökkenés okairól és a fellendülés lehetőségeiről kérdeztünk.

Vállalkozásbarát szolgáltatások a Magyar Szabadalmi Hivatalban

A Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) előadás-sorozatot indított vállalkozásbarát szolgáltatásainak megismertetésére, amelynek első rendezvényére 2007. szeptember 26-án került sor, nagy érdeklődés mellett. Az MSZH tanácstermét megtöltő mintegy nyolcvan szakember, a gazdasági élet szereplői, az igazgatási és nonprofit szervezetek, illetve a szellemitulajdon-védelmi információs pontokat is fenntartó kereskedelmi kamarák, valamint a PATLIB-központok munkatársai számára dr. Bendzsel Miklós, a hivatal elnöke foglalta össze annak a széles körű tevékenységnek a vállalkozások gazdasági életére gyakorolt hatását, amelyet az MSZH a vállalkozások és a gazdasági élet szereplői számára nyújt. Az MSZH munkatársai bemutatták, milyen szolgáltatásokat nyújt a hivatal a vállalkozóknak, amire példa a www.mszh.hu honlapon keresztül szabadon elérhető adatbázisok gyűjteménye vagy az újdonságnak számító, a szellemi tulajdon sokoldalú megjelenését tudatosító, fiataloknak szóló játék. Az MSZH széles körű oktatási tevékenységet folytat, így az előadások között szó esett arról is, hogy milyen céltanfolyamokat indít a hivatal a vállalkozók szellemitulajdon-védelmi tájékozottságának javítása érdekében. Az alkotók körében gyorsan népszerűvé vált szolgáltatásról, az önkéntes műnyilvántartásról Mit tanúsít a tanúsítvány? címmel tudhattak meg fontos részleteket az érdeklődők. Nemcsak a feltalálók, hanem a versenyképes vállalkozások érdeklődésére is számot tarthatnak a szabadalmi kutatásokkal összefüggő, a megszűnő expressz szabadalomkutatás helyébe lépő, újonnan bevezetendő térítéses szolgáltatások (újdonságkutatás, szabadalmazhatósági véleménnyel kiegészített újdonságkutatás, szabadalmazhatósági vélemény, jogérvényességi kutatás, szabadalomtisztasági kutatás). Az MSZH segíteni kíván partnereinek, legyen szó akár cégekről, intézményekről vagy magánszemélyekről, hogy hozzájussanak mindazon információhoz, amelyre a szabadalmi jogokkal összefüggő döntéseik megalapozásához, a jogsértési kockázatok és fölösleges ráfordítások elkerüléséhez szükségük lehet. A vállalkozásokat, azok termékeit, szolgáltatásait megkülönböztető védjegyekkel kapcsolatos szolgáltatások bővítésére is sor kerül ebben az évben az ügyfelek igényei alapján. Az egyszerűsített védjegyszűrés hasznosításának miért?, hol?, hogyan? kérdéseire a közel másfél éves szolgáltatási tapasztalatok alapján kaphattak választ a résztvevők, majd az október végén beindítandó védjegykutatás sajátosságainak bemutatására került sor. Végül a kilenc közép- és kelet-európai ország együttműködésével, a magyar és az osztrák szabadalmi hivatal koordinálásával ez év vége előtt beindítandó új európai regionális védjegyszolgáltatás, a CETMOS igénybevételének előnyeit ismertette a vállalkozások számára az MSZH előadója. Bakos Éva, az MSZH Iparjogvédelmi Tájékoztatási és Oktatási Központjának igazgatója elmondta: az előadás-sorozat következő állomása a feltalálókat célozza meg. Terveik szerint az érintettek igényeihez igazítva a jövőben évente két, ingyenesen látogatható egész napos rendezvényen várják mindazokat, akik a Szabadalmi Hivatal tevékenysége és szolgáltatásai iránt érdeklődnek. A tapasztalat azt mutatja, hogy míg a sikeres termékkel rendelkező innovatív vállalkozásoknak van anyagi fedezete és koncepciója a cég szellemi portfóliójának menedzselésére és képzett szabadalmi ügyvivőt foglalkoztatnak az ezzel kapcsolatos feladatok ellátására, a magyar vállalkozások többsége nem ebbe a csoportba tartozik. A hazai cégek egyébként is elenyésző hányada, mintegy 3 százaléka tekinthető innovatívnak, ám a többségre nem jellemző a szellemi tulajdonvédelmi tudatosság. Az MSZH rendezvénysorozatának ezen hozzáállás megváltoztatása a célja, hogy az érintettek felismerjék: még az önköltségi áron nyújtott térítéses szolgáltatások sem felesleges kiadások, hanem inkább egyfajta biztosítást jelentenek a jövőre nézve. Uniós csatlakozásunk után ugyanis körülbelül 300 ezer új védjegy vált érvényessé Magyarországon és az előzetes tájékozódás költségénél jóval nagyobb kárt okozhat a már bejegyzett szellemi tulajdonnal való ütközés.