- Statisztikák szerint egyre csökken Magyarországon az új szabadalmi bejegyzések száma. Nagy a baj?
- A szabadalmaztatott találmányok számának meredek csökkenése azért is nagy probléma, mert a mai kor meghatározó tulajdonformája a szellemi tulajdon. A gazdasági életben ugyanis sokkal fontosabb a szellemi tulajdon, mint a pénz vagy bármilyen anyagi tulajdon. Egy vállalkozásnál, gazdasági társaságnál ma már nem az a legfontosabb, hogy mennyi anyagi tőke van a portfólióban, a lényeg a szellemi tőke.
- Milyen állami segítségre számíthatnak a hazai feltalálók?
- Néhány éve Magyarországon is törvény szabályozza az innováció állami támogatását. A jelenlegi innovációs járulékból befolyó összeghez ugyanannyit hozzátesz az állam is, így eddig évente mintegy 50 milliárd forintot fordíthattunk a feltalálók támogatására. A szintén néhány éve megalapított Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal azonban időközben kikerült az önállóan működő kormányhivatalok köréből, és ha az innovációs járulék valóban beolvad egy összevont adóba - mint az a jelenlegi adóátalakítási tervekben szerepel -, akkor szinte követhetetlen lesz, hogy mekkora összeg fordítható, pontosabban fordítandó a hazai találmányok kibontakoztatására.
- Az innováció motorjának sokan az Egyesült Államokat tekintik, miközben Európa, ezen belül az EU szeretné visszaszerezni korábbi pozícióját.
- Ez tévedés, már hosszú évek óta nem az USA vezet. Az más kérdés, hogy a megvalósításhoz szükséges tőke nagyon sok esetben onnan származik. Nézzük a tényeket! Tavaly a világban összesen egymillió új találmányt jegyeztek be, ennek a 60 százalékát Ázsiában regisztrálták - természetesen ez a nagy népességű országok, mint például Kína miatt alakult így. A reális összehasonlításra azonban sokkal alkalmasabb az úgynevezett innovációs potenciál, amikor egymillió lakosra vetítve vizsgáljuk a szabadalmi bejelentések számát. Ezen a listán az első Japán, évi több mint 3200 új bejegyzett találmánnyal, a második helyen Dél-Korea áll 1600 szabadalommal. Ezután érdekes módon Svájc következik - ami annak a nagyszámú nemzetközi vállalatnak tudható be, amely ott jelenti be szabadalmait -, majd Svédország. Csak utánuk jön az Egyesült Államok, ahol egymillió főre vonatkoztatva évente 800-1000 szabadalmaztatott találmányt jegyeznek be - annak ellenére, hogy folyamatosan érezhető az a kutatókat és feltalálókat odacsábító vonzás, amit agyelszívásként ismerünk.
- Magyarország hol áll ebben a rangsorban?
- Még mindig a fejlődő országok élbolyában vagyunk, de erősen érezhető a visszaesés. Amíg 2001-ben még a 15. helyet foglaltuk el a bejelentések abszolút számát rögzítő listán, addig mára lecsúsztunk a 30. helyre. Az egymillió lakosra jutó szabadalmak száma ma alig 90-95, de tudni kell, hogy a 80-as évek közepén még az első tízben voltunk, hozzávetőleg az USA szintjén álltunk. Figyelemre méltó, hogy akkor Dél-Koreában egymillió főre vetítve még csak 14 találmányt jegyeztek be - most pedig már 1600-at. Ez hihetetlenül nagy potenciálnövekedés. De mondok mást: ma Közép-Európa a találmányok 0,6 százalékát adja - ez az érték ötven-száz évvel ezelőtt még 20 százalék volt.
- Ez azt is jelenti, hogy vége a magyar szürkeállomány legendájának?
- Még nem, de véleményem szerint már nincs olyan aktív magyar feltalálói szürkeállomány, mint húsz-harminc éve. Talán a II. világháború után voltunk hasonló helyzetben, ilyen meredek zuhanásról sehol sem tudok a világban.
- Mi lehet ennek az oka?
- Nehéz lenne egyetlen okot megnevezni. Nézzük inkább, hogy mi a fellendülés oka a listavezető Dél-Koreában, ahol nincs ugyan a klasszikus értelemben vett tudomány, de technika és innováció van. Hogy miért kerülhettek az élre? Mert az interneten minden tudományos eredményt azonnal birtokolhatnak, és abból kiindulva új alkotásokat, találmányokat hoznak létre.
- Ilyen értelemben az internet nem hozott akkora előrelépést Európának, mint az Egyesült Államoknak vagy például Ázsiának?
- Sajnos ez így van. Az innovációfejlesztés szempontjából rosszul használjuk az internetet. De nagy különbség van abban is, hogy a magyar feltalálók egy 10 milliós piacra kapnak szabadalmat, az amerikai innovátor pedig egy 280 milliósra. Persze bejegyeztethetjük ott is, de nagyon drágán.
Sajnos egyelőre sem Európában, sem az Európai Unióban nincs egységes szabadalmi bejelentés, minden államban csak a saját területre érvényesíthető a szabadalmi oltalom. Ma még az EU országaiban is egyenként kell bejegyeztetni a szabadalmakat, ami óriási hátrány a világméretű versenyben.
- Várható-e változás, és ha igen, mikor?
- Vannak ígéretes törekvések, de konkrét eredmény még nincs. Az Európai Szabadalmi Hivatal már működik, de még nem ad egész Európára vagy legalább az Európai Unió minden tagországára érvényes szabadalmi oltalmat. Az Európai Bizottság a közelmúltban adott ki egy tervezetet, amely megoldást kínál erre a problémára, de valószínűleg hosszú idő telik el, amíg azt minden országban elfogadják.
- Mivel lehetne újra fellendíteni a magyar feltalálók alkotókedvét?
- Az innováció támogatásához nem elegendő, ha a szabadalmak államilag garantált monopóliumot kapnak, ami gyakorlatilag egy monopoljog a találmány hasznosítására. Az innovációt állami pénzeszközökkel támogatni kell. Csak Magyarországra megszerzett monopólium a globalizáció korában mit sem ér. A globális monopólium megszerzésének elég jelentős az anyagi vonzata, azt a kicsik, akiktől a műszaki alkotások többsége ered, képtelenek megfizetni. Sürgős és rendszeres állami támogatásra van szükség a külföldi szabadalmaztatás költségeinek viselésére a független feltalálók, kis- és közepes vállalkozások, valamint az egyetemek kutatói számára.
Girnt József (admin)