Girnt József (admin)

Kiszolgáltatottak a kisvállalatok

A magyar kisvállalkozások nem képesek hatékonyan védekezni az informatikai környezet biztonságát fenyegető veszélyek ellen - derül ki a Symantec friss elemzéséből. Az elemzés szerint a magyar kisvállalkozások a legsebezhetőbbek közé tartoznak Európában: minden ötödiket veszteség éri védelmi hiba miatt. A it-biztonsági cég szerint aggasztó, hogy a magyar válaszadók 16 százaléka vallotta be: a közelmúltban akadt kézzelfogható üzleti veszteséget okozó védelmi problémája. Közel tíz százalékuk anyagi veszteségről is beszámolt. A felkészületlenségre jó példa lehet, hogy mit válaszoltak a cégek informatikai védelmének frissítésével kapcsolatos kérdésre - mondta Gombás László, a Symantec szakértője. Csak 39 százalékuk foglalkozik a problémával naponta, 15 százalékuk hetente, 15 százalékuk pedig havonta frissít. A legnagyobb baj az, hogy két százalékuk csak évente frissíti védelmét, húsz százalékuk pedig akkor, "amikor a frissítés elérhető". Nyugtalanító, hogy két százalékuk csak akkor kap észbe, amikor már támadják - tette hozzá Gombás. A kilenc európai országban elvégzett vizsgálat szerint bár sok cég odafigyel a mindennapos veszélyekre, a vírusokra, a levélszemétre és a trójaiakra, jelentős számú válaszadó nem védekezett kellő mértékben az újabb veszélyforrások okozta védelmi problémák, például a bothálózatok ellen. A megkérdezett magyar válaszadók mintegy fele, 48 százaléka pedig azt sem tudta, mi az a bothálózat. Az újabb keletű veszélyforrásokat, például a minnowingot - a kishalak lehalászását - és a whalinget - a bálnavadászatot, ahol a cég vezetését akarják szigonyvégre kapni - sok kisvállalkozás még nem is ismeri. A magyar válaszadók nyolcvan százaléka nem tudja, mi az a "minnowing", 73 százaléka pedig nem tud semmit a bálnavadászatról. Az informatikai környezet biztonsága az európaiak negyven százaléka szerint az informatikai vezető felelőssége. A megkérdezettek mintegy harmada (32 százalék az európai átlag, 33 a magyar) szerint az ügyvezető igazgató a felelős. Ennek hátterében persze az is meghúzódik, hogy a magyar kisvállalatok 11 százalékánál létezik csupán it-menedzseri poszt, ami szignifikáns különbség a 33 százalékos európai átlaghoz képest - olvasható a jelentésben.

MSZT: itt a szoftvergazdálkodási szabvány

Szeptembertől a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) bevezette magyar nemzeti szabványként a szoftvergazdálkodás nemzetközi szabványát, az ISO/IEC 19770-1-et. Az IPR-Insights Kft. 2007-ben kezdeményezte a Magyar Szabványügyi Testületnél a két éve megjelent nemzetközi szabvány magyar szabványként történő alkalmazását. A munka anyagi támogatását a BSA Magyarország vállalta, míg az IPR-Insights a fordítás szakmai lektorálását végezte, valamint a szakmai egyeztetést támogatta külső szakértőként a Magyar Szabványügyi Testület MSZT/MB 819 bizottságával. Az új magyar szabvány (MSZ ISO/IEC 19770-1) 2008 szeptemberében jelent meg, amelynek alkalmazása - hasonlóan a többi, jogszabály által kötelezővé nem tett magyar szabványhoz - önkéntes. Mindenesetre a szabvány alkalmazásával átláthatóbbá és pontosabbá válhat a szoftvertelepítések, licencek nyilvántartása, valamint egyéb kapcsolódó dokumentumok kezelése. A szabványnak való megfelelés így egyrészt lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy mind a cégen belül, mind azon kívül bizonyítani tudják a szoftvereszköz-gazdálkodási tevékenység törvényi előírások szerinti végzését, másrészt azt, hogy a szoftverek racionálisabb kezelésén keresztül jelentős megtakarításokat érjenek el. A vállalkozások eszközállománya egyre növekvő mértékben tartalmaz szoftvereket, ezért ma már nem meglepő, ha a hardverre telepített szoftverállomány értéke akár a háromszorosát is eléri a futtató hardver értékének. Ennek a tendenciának a magyarországi terjedését jól mutatja, hogy az IDC piackutató adatai szerint a magyarországi vállalatok 2007-ben a teljes it-költésük kétharmadát szoftverekre és it-szolgáltatásokra (hárommilliárd dollárból összesen 2,1-et) fordították. Ez az évente elköltött összeg vállalati szinten is jelentős, amellyel már megéri felelősen gazdálkodni. Az IPR-Insights mérései szerint egy átlagos magyar középvállalat 2-2,5 ezer különböző alkalmazást használ, amelyek mögött nagyságrendileg 35-40 ezer különféle futtatható állomány található. Az évek során beszerzett szoftverlicencek darabszáma eléri a több százat, a hozzájuk tartozó számlatételek darabszáma viszont az ezres nagyságrendet is. Ezek közül már csak az aktuálisan használt termékek gyártóinak/fejlesztőinek száma is 20-30, vagyis az elvárás szerint ennyi szoftvergyártó/fejlesztő licencelési lehetőségeit és korlátait kellene ismernie egy átlagos it-vezetőnek. Zsoldos Sándor, az IPR-Insights ügyvezető igazgatója szerint a magyar it-vezetőket is érinti az a tendencia, hogy az informatikai beruházások közül egyre előkelőbb helyet képvisel a szoftvergazdálkodás támogatására szolgáló eszközök és folyamatok bevezetése. A szoftverek gazdálkodási szempontból úgynevezett immateriális javaknak tekintendők, amelyek kezelése során a korábban a tárgyi eszközök esetén bevált módszerek nem alkalmazhatók. Ezen eszközállomány kezelése a vállalatvezetésnek manapság már nem pusztán jogi kockázatokat jelent, hanem egyre komolyabb gazdasági kockázatokat hordoz magában.

Intelligens tárolómegoldás az Oracle-től

A HP Oracle Database Machine a társaság adattárházakhoz kifejlesztett első intelligens tárolómegoldása, az Oracle Exadata tárolószerver a gyártó szerint forradalmasíthatja az adattárházak kialakítását. Az új megoldás egy Oracle adatbázisszerver-háló, valamint az új Oracle Exadata tárolószerver-háló egyetlen rackbe szerelt ötvözete, amely komplett rendszerként rendelhető meg az Oracle-től, míg a hardvertámogatást a HP látja el. Az Oracle Exadata tárolószerverek a korábbi megoldásokhoz képest tízszeres vagy még annál is nagyobb mértékű teljesítménynövekedést biztosítanak az adatintenzív lekérdezések feldolgozásában. Továbbá korlátlan a lemezműveletek méretezhetősége, egyszerűbben optimalizálhatók adattárház-alkalmazásokhoz és megfelelő rendelkezésre állást, illetve megbízhatóságot nyújtanak üzletileg kritikus környezetekben - olvasható az Oracle közleményében.

Intel: SDD-t a szerverekbe!

Az Intel bejelentette és még idén szeretné piacra dobni legújabb SATA csatolójú flash-es háttértárcsaládját. A laptopokba és asztali számítógépekbe szánt, SSD-nek is nevezett egységek 80 és 160 gigabájtosak lesznek, az írási sebességük eléri a hagyományos SATA merevlemezek sebességét, míg az olvasási sebesség akár annak két-háromszorosa is lehet. A szerverekbe szánt termékeknél azonban az írási sebesség elérheti akár a mostani SATA merevlemezek kétszeresét is, mintegy 170 megabájtot másodpercenként. Mindkét termékvonalon csökken az energiafogyasztás (maximum 4-7 watt írás-olvasás közben), illetve az elérési idő (5-10 ms-ról 0,08 ms-ra). A mintadarabok egy-két hónapon belül elérhetőek lesznek, az áruk azonban egyelőre nem ismert - írja a linuxdevices.com.

Erősít a lapos képernyők piacán az LG

A lapos képernyők piacának egyik vezető gyártója, az LG Electronics a berlini IFA-n jelentette be lapos képernyős üzletágára kidolgozott üzleti stratégiáját, és vázolta céljait. Piaci pozíciójának erősítése érdekében 2010-ig 30 százalékkal kívánja növelni lapos képernyős termékei eladását a kitűzött 20 milliárd dolláros bevétel elérése érdekében, ennek megfelelően a jelenleg gyártott mennyiséget is jelentősen növeli. Az LG négy fő hangsúlyt követve kívánja elérni ambiciózus terveit 2010-re. A cél elérése érdekében a társaság fenn kívánja tartani prémiummárka-imázsát és vezető szerepét a szegmensben, növelni kívánja a befektetett tőke megtérülésének arányát, és tovább kívánja bővíteni termékválasztékát. Az LG a befektetett tőke megtérülését a kiszervezéssel, az innovatív gyártási technológia és a továbbfejlesztett értékesítési rendszer segítségével kívánja maximalizálni. A világgazdasági recesszió ellenére az LG tekintélyesen növelte eladását 2008 első félévében. Az LG LCD TV részlege megduplázta forgalmát 2007. első félévéhez képest, az LG plazma TV értékesítését pedig 45 százalékkal növelték a 2007-es év ugyanezen időszakához viszonyítva. A társaság 2010-ig egymilliárd dollárt fektet kutatás-fejlesztésbe.

Az ország egyik legnagyobb jogosultságkezelő rendszerét építette ki a Novell a Magyar Telekom számára

A Novell személyazonosság- és jogosultságkezelési megoldásának hazai vezető szerepét erősíti, hogy a Magyar Telekom-csoport is a Novell Identity Manager megoldását választotta jogosultságkezelési folyamatainak konszolidálásához.

Félelem és reszketés Európában

Nagy bajban van Európa. A 2000-ben kitűzött lisszaboni cél nem valósult meg, Európa nem lett a világ legversenyképesebb tudásalapú gazdasága. Európa vezető politikusai bután néznek ki a fejükből, és nem értik, miért nem sikerült a célt elérni. Annak ellenére, hogy eurómilliárdokkal támogatták, támogatják az innovációt, nemhogy az Egyesült Államokat nem értük utol, de elhúzott mellettünk Kína, figyeljék meg, el fog húzni Oroszország, és amikor Afrika is lehagy majd minket, akkor végleg a helyére kerül Európa. Az a szomorú helyzet, hogy az európai politikusok még mindig azt hiszik, hogy ha újabb százmillió eurókkal támogatják mondjuk az infokommunikációs kutatás-fejlesztést, akkor annak lesz bármilyen kézzelfogható eredménye. Hát nem. Akárhogy is fáj, ott van fejlődés, ahol a pénz, a pénzemberek döntenek a kutatások finanszírozásáról, és nem ott, ahol a politikusok. Júniusban megalakult a Mobilitás és Multimédia Nemzeti Platform, amelynek fő feladata, hogy elkészítse a magyarországi infokommunikációs iparág hosszú távú jövőjét meghatározó stratégiai kutatási tervet. Minek? Azért, hogy sok okos, értelmes ember azzal töltse az idejét, hogy a saját cége érdekében lobbizzon az EU-s vagy a magyar k+f pénzekért?

Mi várható a Debian 5.0 Lennyben?

Augusztusban ünnepelte 15. születésnapját a Debian. Kevés disztribúció dicsekedhet ilyen szép korral és töretlen sikerrel, hiszen például a mostanság oly népszerű Ubuntu is Debian-alapokon nyugszik. Az előreláthatóan szeptemberben megjelenő Debian Lennyben számos újdonság kap majd helyet. Ilyen például a 2.6.25-ös rendszermag, a 3.5.9-es KDE, a 2.20.1.1-es Gnome. Ami az irodai alkalmazásokat illeti, helyet kap a Firefox 3.01, amely a friss tesztek alapján még a 3.0-nál is gyorsabb lesz, továbbá az OpenOffice 2.4.1 és az Evolution 2.22.3.1. A szerververzióban is lesznek újdonságok. Ilyen például a 4-es verziójú Network File System támogatása, illetve a Large File Support vagy a teljes IPv6 támogatás - írja a practical-tech.com.

Öt terabájt az asztalon

A Qnap Systems bemutatta az öt merevlemezt befogadó Linux alapú háttértárát, amelyet kiváló fantáziával TS-509 Pro Turbonnak neveztek el. Az eszköz lelke egy 1,6 Ghz-es Intel Celeron processzor, memóriája 1 gigabájt, míg az eszköz kommunikációja két darab gigabites hálózati csatolóra támaszkodik. Az adattárolót elsősorban kisebb cégeknek ajánlja a gyártó, ám számos olyan megoldás található a berendezésben, ami a magasabb kategóriák sajátja. Ilyen például a menet közben cserélhető merevlemez. Az eszköz számos RAID szabványt támogat (0,1,5,5+,6, JBOD), és számos kiszolgálóprogram is helyet kapott benne, mint például az ftp, a nyomtatószerver, a mysql, a web (phpmyadminnal), a dyndns vagy az iTunes. A linuxdevices.com a készülék áráról egyelőre nem tudott információt szerezni.