Gáti Tibor

Az olajmultik lehetnek a választások vesztesei az USA-ban

Nagyarányú győzelmet aratott a Demokrata Párt az Egyesült Államokban tegnap tartott kongresszusi választásokon, ami átalakítja a hatalmi erőviszonyokat és a gazdaságpolitikában is némi változást eredményezhet. A demokraták 12 év után először többséget szereztek a képviselőházban, és ez a szenátusban is sikerülhet nekik. Az ötven szövetségi állam közül 36-ban került sor kormányzóválasztásra, ebből húszban lesz demokratapárti kormányzó, nem számítva a választás által nem érintett nyolc kormányzói helyüket. A választók elsősorban az iraki háború kudarcai és a kormányzati korrupciós botrányok miatt büntették meg Bush elnököt és a kongresszus két házát eddig uraló Republikánus Pártot. Az elnök hivatali idejéből még hátralévő két év ennek következtében alapvetően különbözni fog az eddig eltelt hat esztendőtől. A szenátusi többség megszerzéséhez a demokratáknak összesen hat helyet kell elhódítaniuk a republikánusoktól, amiből négy már biztos, de Montanában és Virginiában is vezetnek. (Elemzők máris figyelmeztettek, hogy a piacok szempontjából az lenne a legrosszabb, ha hónapokig tartó vita után születne végleges eredmény.) A képviselőházi többség és a legfontosabb bizottsági elnöki tisztek birtokában a demokraták gazdaságpolitikai változásokat érhetnek el, így emelhetik a minimálbért, ami az első helyen állt gazdasági programjukban. A demokraták már korábban közölték, hogy megszüntetik a nagy olajvállalatoknak adott adókedvezményeket és ösztönzőket, a Bush elnök által eddig keresztülvitt egyéb adócsökkentéseket azonban várhatóan nem fogják visszacsinálni.

Berlin részleges vasút-privatizációt tervez

A német kormány még a jelenlegi parlamenti ciklusban, azaz 2009 őszéig el akarja adni a német vasúttársaság, a Deutsche Bahn (DB) 24,9 százalékát, de a pályahálózat fölött megtartja a teljes ellenőrzést – derül ki a Reuters által megszerzett tervezetből, amelyet a kancellári hivatal készített. A részvényeket magánbefektetők vásárolhatják meg. Hartmut Medhorn, a DB vezérigazgatója egy néhány héttel ezelőtt Angela Merkelnek írt levelében csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy a konzervatívok ellenzik a pályahálózat privatizálását. A DB évi 25 milliárdos forgalmával az egyik legnagyobb német cég és az utolsó nagyvállalat, amely még százszázalékos állami tulajdonban van. A vezérigazgató figyelmeztette a kormányt, hogy a DB intenzív fejlesztésre szorul és a privatizáció elmaradása esetén a kormánynak kell állnia ennek költségeit.

Rosszabb idők járnak az E.Onra

Meglepetésre veszteséggel zárta a harmadik negyedévet az E.On AG német közműcsoport. Az egy évvel korábbi 3,37 milliárd nettó nyereség után 198 millió euró volt a mínusz, noha a Dow Jones elemzői konszenzusa 716 millió, a Bloombergé 587 millió euró profitra számított. A veszteség egyik legfőbb oka, hogy a német felügyeleti szervek csökkentették az áram- és gázvezetékek használatáért a versenytársaknak felszámítható díjat. A cég 2002-ben vette meg az ugyancsak német Ruhrgas AG-t, amivel Németország legnagyobb földgázszolgáltatójává vált. Az eredményt ugyanakkor javította a németországi áramdíjak emelkedése, ami a rendkívül meleg nyár következménye volt. Az nyilvánvaló volt, hogy a csoport nem tudja megismételni az egy évvel korábbi eredményt, miután azt jelentősen megdobták a vagyoneladásból származó egyszeri tételek. Az árbevétel emelkedett, de a kilenchavi üzemi nyereség (EBIT) a várakozásoktól elmaradva csak 10 százalékkal, 6,06 milliárd euróra nőtt. Az E.On csökkenteni kívánja függőségét a német piactól, ezért már korábban 37,1 milliárd euró összegű felvásárlási ajánlatot tett az Endesa spanyol áramtermelő cégre, az ügylet azonban a spanyol kormány ellenállása miatt húzódik. A cég részvényei 1,6 százalékot estek az eredmény közzététele után, de az idén eddig 7 százalékot erősödtek.

Csak Csehország jött be az Aholdnak

Kivonul Szlovákiából és Lengyelországból és a továbbiakban Csehországra koncentrál Közép-Európában az Ahold holland szupermarketlánc, amely Magyarországon eddig sem volt jelen. A kivonulást a világ negyedik legnagyobb élelmiszerlánca (a Wal-Mart, a Carrefour és a Tesco után) azzal indokolta, hogy csak jelentéktelen piaci részesedést sikerült szereznie e két országban, a vezető pozíció elérése pedig komolyabb beruházást igényelne. Szlovákiában az Ahold tavaly 7 milliárd korona forgalommal az ötödik legnagyobb lánc volt a Tesco, a Metro, a Billa és a Kaufland mögött. A vállalat 2001 óta van jelen az országban, 22 Hypernova hipermarketet és három Albert szupermarketet tart fent, amelyeket lehetőleg egyetlen vevőnek kíván eladni. Csehországban a cég összesen 297 Albert szupermarketet, illetve Hypernova hipermarketet működtet, és tavaly 36 milliárd korona árbevételt ért el, amivel a harmadik legnagyobb lánc volt a cseh piacon. A cég további beruházásokat tervez az országban azok után, hogy tavaly megvette az országból távozó Julius Meinl mintegy 60 üzletét. A Meinl mellett a francia Carrefour is kivonult tavaly Csehországból. A holland üzletlánc az új stratégia jegyében az Egyesült Államokban eladja a U.S. Foodservice-t, valamint Tops élelmiszerüzleteit, viszont továbbfejleszti Stop & Shop, Giant-Landover és Giant-Carlisle szupermarketeit. A vagyoneladások nyomán lapjelentések szerint egyharmaddal csökken a csoport árbevétele, viszont megnyílik az út a belga Delhaize-zel tervezett fúzió előtt.

A hiányos brüsszeli értékelésben magasabb hiányt várnak

Brüsszel a konvergenciaprogram megvalósulása esetén is magasabb államháztartási hiányra számít Magyarországon, mint a kormány – derül ki az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett előrejelzéséből. A GDP-arányos államháztartási hiány az idén várható 10,1 százalékról jövőre 7,4, 2008-ban 5,6 százalékra csökken, de így is magasabb lesz a módosított konvergenciaprogramban célul tűzött 6,8, illetve 4,3 százaléknál. Az idei magyar deficit az eurózóna, illetve a teljes unió átlagának hatszorosa lesz. Joaquín Almunia, az Európai Bizottság gazdaság- és pénzügypolitikáért felelős tagja azzal magyarázta a kormány konvergenciaprogramja és az EB adatai közötti különbséget, hogy a brüsszeli apparátus nem vehet figyelembe olyan – majdan a költségvetést befolyásoló – intézkedést, amelyet formálisan a kormány még nem terjesztett be vagy az Országgyűlés nem hagyott jóvá. Vagyis nem zárja ki, hogy az adatok a kormány reformtervei következtében javulni fognak, de a jelentés lezárásakor még az adott helyzetből indultak ki. A következő hónapokban figyelemmel kísérik a magyar gazdaság alakulását, és amennyiben a tervekből, elképzelésekből konkrét intézkedések lesznek, akkor ezeknek a hatásaival is számolnak, vagyis az eredmények megjelennek a következő, tavaszi jelentésben. Brüsszel szerint a GDP növekedése a tavalyi 4,2 százalék után az idén 4 százalékos lesz, jövőre a költségvetési kiigazítási program fékező hatása folytán 2,4 százalékra lassul – vagyis az unióban inkább a magyar kormány óvatosabb becslését vállalják, miközben az elemzőknek ennél merészebb növekedési várakozásaik vannak. Az átlagos infláció az idén közel 4 százalékos lesz az uniós szabványok szerint, miután az első félévi mérséklődés után a második hat hónapban emelkedik a ráta. Az infláció jövőre tetőzik 7 százalékkal, 2008-ra 3,9 százalékra süllyed az EB szerint, szemben a magyar kormány által prognosztizált 6,2, illetve 3,3 százalékkal – ebben az esetben tehát az uniós prognoszták sikere többletbevételhez juttatná a magyar költségvetést.

Lelassult a szolgáltató szektor növekedése

Egy éve nem volt olyan lassú az eurózóna szolgáltató szektorának növekedése, mint októberben. A szektor üzleti aktivitási indexe a szeptemberi 56,7-ről 56,5 pontra apadt (már az előző három hónapban is esett), de így is jóval meghaladja a teljesítmény növekedését és csökkenését elválasztó 50 pontos határt. A múlt héten közzétett feldolgozóipari beszerzési menedzserindexet (PMI) is figyelembe véve egyértelmű, hogy az eurózóna gazdasága továbbra is jól teljesít, így valószínűleg semmi sem tántorítja el az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozóit a decemberi kamatemeléstől.

Sebezhető az európai energiarendszer

Brüsszel vizsgálatot sürget az Európa nagy részét megbénító áramkimaradás ügyében, amely a szükséges beruházások elmaradására vezethető vissza.

Enyhítik a közterheket Németországban

A német kormány bejelentette, hogy csökkentik az új hitelfelvételeket és a korábban tervezettnél jobban enyhítik a munkanélküliségi járulékot, miután az erőteljes gazdasági növekedés következtében idén és jövőre a tervezettnél több adó folyik be az államkincstárba. A pénzügyminisztérium legfrissebb előrejelzése szerint az adóbevétel idén 484,9 milliárd euró lesz, 19,4 milliárddal több a korábban tervezettnél, jövőre pedig 514,1 milliárd, ami 20,1 milliárdos pluszt jelent. Peer Steinbrück pénzügyminiszter közölte, hogy a munkáltatók és a munkavállalók által együttesen fizetett munkanélküliségi járulékot – a jelenlegi 6,5 százalékról – január elsejétől a bruttó bér 4,2 százalékára mérséklik, szemben a korábban bejelentett 4,5 százalékkal. Németország négy év után először teljesíteni fogja az államháztartási hiányra vonatkozó maastrichti előírásokat: a GDP-arányos deficit idén az előrejelzések szerint 2,6 százalék lesz. A GDP a kormány előrejelzése szerint a tavalyi 0,9 százalék után idén 2,3 százalékra gyorsul, jövőre 1,4 százalékos lesz. A két nagy koalíciós párt szakértői egy nappal korábban megegyezésre jutottak abban, hogy 2008-tól mérséklik a vállalatok adóterheit. A terv értelmében a jelenlegi 25-ről 12,5 százalékra csökkentik a társasági adót, amivel a vállalatok tényleges adóterhei 38,5-ről 29,8 százalékra mennek le. Az ebből származó mintegy 30 milliárd euró adókiesés legnagyobb részét, 25 milliárdot a vállalati kamatfizetések megadóztatásából kívánják behozni.

Növelte profit-előirányzatát a japán Suzuki

Megemelte éves nyereség-előirányzatát a japán Suzuki Motor Corp., miután üzleti éve szeptemberben véget ért második negyedévében 36 százalékkal, 19,2 milliárd jenre (164 millió dollár) nőtt nettó nyeresége a kiskocsijai iránt megnőtt indiai és európai kereslet, valamint a jen árfolyamának csökkenése következtében. Az üzemi profit 21 százalékkal, 33,9 milliárd, az árbevétel 13 százalékkal, 718,5 milliárd jenre emelkedett. Az eredmények bejelentésével egy időben közzétett új előrejelzés szerint a márciusban kezdődött üzleti év egészében 66 milliárd helyett 72 milliárd jen (615 millió dollár) lesz a nettó profit, az árbevétel pedig a korábban prognosztizált 2800 milliárd helyett eléri a 3000 milliárd jent. Az előirányzat javítása várható volt, miután a japán autógyár október közepén növelte első féléves profit-előrejelzését. Ez már a negyedik egymást követő év lesz, amikor a Suzuki javítja nyereségrekordját, miután az üzemanyagárak emelkedése nyomán folyamatosan növekszik a kereslet üzemanyag-takarékos kisautói iránt.