Gáti Tibor

Drasztikusan visszaesett az Electrolux profitja

Ötödik egymást követő negyedéve csökkent a világ legnagyobb háztartásigép-gyártó vállalata, a Magyarországon is érdekeltségekkel rendelkező svéd Electrolux AB profitja a július-szeptemberi három hónapban. A nettó nyereség 38 százalékkal zsugorodott, az üzemi profit kevesebb mint felére zuhant, az árbevétel pedig 4,3 százalékot esett. A cég december óta négyezer fős létszámcsökkentést hajtott végre a költségek lefaragása érdekében, hogy állni tudja az árversenyt fő riválisaival, az amerikai Maytaggal és Whirlpoollal szemben, de az árcsökkentés elvitte a profit jelentős részét. A piac számított az eredmény jelentős romlására, és a részvény elsősorban nem is ezért esett 6 százalékot tegnap, hanem mert a befektetőket aggasztják a kedvezőtlen kilátások és a cég gyenge egyesült államokbeli teljesítménye. A részvény árfolyama az idén eddig 22 százalékot emelkedett, miközben az USA-ban piacvezető Whirlpoolé 36 százalékot, a Maytagé ezzel szemben 10 százalékot esett. A tengerentúlon jelentősen csökkentek az Electrolux eladásai, különösen a porszívók és éttermi berendezések értékesítése, így a vállalat ottani egységének üzemi nyeresége az előző negyedévhez képest kevesebb mint felére, 544 millió koronára, árbevétele 13,2 milliárdról 11,2 milliárd koronára (1 dollár=7,76 korona) esett. Az elemzőket meglepte az amerikai érdekeltség gyenge eredménye, mert az adatok szerint szeptemberben 15 százalékkal nőtt a háztartási gépek értékesítése az USA-ban. A legtöbben arra számítottak, hogy a gyenge második negyedév után már csak javulás jöhet. Az Electrolux az eredmény közzétételével egyidejűleg mindenesetre közölte: fontolgatja egyik amerikai üzemének bezárását.

Fokozódó nyomás a Jukoszra

Több mint hét százalékot esett tegnap a Jukosz orosz olajvállalat részvényeinek árfolyama, miután Vlagyimir Kolesznyikov, a legfőbb ügyész helyettese az Interfax hírügynökséggel közölte: a hivatal bűnvádi eljárást kíván indítani a cég egyes vezetői ellen. A Jukoszra nehezedő kormányzati nyomás fokozódását jelzi, hogy a legfőbb ügyész egy másik helyettese, Jurij Birjukov egy nappal korábban szintén a hírügynökség útján tudatta: az ügyészség a Jukosz elleni eljárás keretében ismét ki fogja hallgatni Mihail Hodorkovszkijt, az olajvállalat elnökét, az ország leggazdagabb emberét. Az ügyészi hivatal hétfőn adócsalás címén vádat emelt Vaszilij Sahnovszkij, a Jukosz olajvállalat egyik részvényese és igazgatósági tagja ellen is, aki a vád szerint összesen 29 millió rubelnyi (965 ezer dollár) adókötelezettségének nem tett eleget. Az ügyészség július 4-én egyszer már tanúként kihallgatta Hodorkovszkijt, miután két nappal korábban az állami tulajdon megkárosításának vádjával letartóztatták Platon Lebegyevet, a Jukoszban 60,5 százalékos tulajdonnal rendelkező Menatep-csoport elnökét és 17 órás házkutatást tartottak a Jukosz moszkvai székházában. Az olajcég vezetői elleni fellépés mögött általános vélemény szerint a Kreml áll, amely figyelmeztetni akarja az orosz oligarchákat, hogy tartsák távol magukat a politikától. Vlagyimir Putyin elnök nemrég maga erősítette meg a híreszteléseket, hogy az amerikai-brit ExxonMobil részesedést kíván szerezni a fúzió eredményeképpen hamarosan létrejövő JukoszSzibnyeftyben, és a két cég vezetői tárgyalásokat folytatnak az ügyletről. Az ügyészség újabb fellépésének célja sokak szerint az Exxon-ügylet megtorpedózása, mivel az csökkentené Hodorkovszkij sebezhetőségét. A Putyin-nyilatkozat után megerősödött Jukosz-részvény gyengülése mindenesetre megnehezíti a tervezett tranzakciót.

Peking kitart az olcsó jüan mellett

Az APEC tegnap véget ért csúcstalálkozóján Bush elnöknek sem sikerült elérnie a kínai árfolyam-politika megváltoztatását.

Jukosz-adatok (KIMARADT!!!)

(milliárd dollár)

Londonban a legjobb befektetni

Európa nagyvárosai közül London, Párizs és Frankfurt kínálja a legjobb feltételeket az üzleti tevékenységre – derül ki abból a jelentésből, amely a Cushman and Wakefield and Healey and Baker kereskedelmi ingatlanügyi tanácsadó cég megrendelésére készült. A kelet-közép-európai városok közül Prága vezet, amely a 17. helyen áll a listán. Ezután Varsó következik, amely a 22. helyen van, egy hellyel megelőzve Budapestet. A rangsort 501 vállalati menedzser véleménye alapján állították össze. A rangsor kialakításában olyan tényezőket vettek figyelembe, mint a piacokhoz és ügyfelekhez való hozzájutás könnyűsége, a rendelkezésre álló képzett helyi munkaerő, az országon belüli közlekedés és a nemzetközi összeköttetések hatékonysága, a távközlési szolgáltatások minősége, a befektetések klímája és a munkaerő költségei. A népszerűségi mutató értékelésében döntő szerepe volt az adott város ismertségének: Prága például ismertebb mint Varsó, a megkérdezettek 40 százaléka mondta azt, hogy ismeri a cseh fővárost, míg Varsó esetében csupán 29 százalékuk, igaz, 3 ez százalékkal több, mint a 2002-es hasonló felmérésen.

Borulhatnak a maastrichti előírások

ä BANA PÉTER A költségvetési hiányra vonatkozó EU-előírások nincsenek összhangban a csatlakozó közép- és kelet-európai országok gazdasági lehetőségeivel, mivel a deficit ezekben az országokban várhatóan az EU-csatlakozás után is jóval 3 százalék fölött marad - állítja a Michigani Egyetem kutatóintézetének jelentése. A gazdasági növekedés üteme ugyan gyorsabb, mint a jelenlegi tagországokban, az adóbevételek azonban messze nem fedezik a növekedés ösztönzését szolgáló állami kiadásokat. Részletek a 2. oldalon ä

Késnek a felajánlások

ä NAPI GAZDASÁG A jövő heti madridi donorkonferencia előtt kétségesnek tűnik, hogy elegendő pénz gyűlik-e össze az iraki újjáépítésre. Az ENSZ és a Világbank több mint 35 milliárd dollárra becsüli az iraki újjáépítéshez szükséges összeget, a bagdadi ideiglenes kormányzat szerint azonban további 19,4 milliárd dollárt tesznek ki azok az igények, amelyeket a nemzetközi szervezetek a prognózis elkészítésekor nem vettek figyelembe. A Világbank 3,4-4 milliárdos hitelt hajlandó nyújtani a következő négy pénzügyi évben, Japán pedig 1,5 milliárd dolláros segélyt ajánlott fel. Részletek a 2. oldalon ä

Brüsszel a BSkyB ellen

Az EU brüsszeli bizottsága érvénytelenítené a Rupert Murdoch által irányított BSkyB Plc fizetőtévé-társaság és a vezető angol focicsapatokat tömörítő Premier League labdarúgó-szövetség között létrejött szerződést, amelynek keretében a brit tévétársaság 1,024 milliárd fontért megvásárolta a Premier League összes mérkőzésének közvetítési jogát a következő három szezonra. Brüsszel vizsgálatot indított az ügyben, mivel versenyellenesnek ítéli az ügyletet és elszántságát csak növeli, hogy a BSkyB azóta az internetes közvetítési jogokat is megszerezte. A bizottság már tavaly közölte, hogy a Premier League árkartellként működik azzal, hogy egyedül értékesíti a tévés jogokat a hozzá tartozó húsz klub számára. Brüsszel ezek után érvénytelennek nyilváníthatja a szerződést, amellyel a klubok feljogosították a szövetséget a tévés közvetítési jogok kizárólagos értékesítésére, de az is lehetséges, hogy ezzel egyidejűleg a liga és a tévétársaság közötti szerződést is érvényteleníti. A bizottság várhatóan még azelőtt a tettek mezejére lép, hogy jövő augusztusban megkezdődik a következő szezon, hacsak a brit liga illetékesei nem módosítják a szerződést a konfrontáció elkerülése érdekében.

Az Exxon irányító szerepet akar a JukoszSzibnyeftben

Bár a Jukosz vezetői mindeddig nem voltak hajlandók elismerni, hogy tárgyalásokat folytatnának az Exxon Mobil Corp. bevonásáról a most létrejött JukoszSzibnyeft olajcégbe, Vlagyimir Putyin elnök már a múlt hét elején megerősítette a megbeszélések tényét. Az államfő hozzátette, hogy az ügylet csak a Kreml jóváhagyásával jöhet létre. Az amerikai olajmulti feltehetően ellenőrző pakettel át kívánja venni az irányítást, mert befektetései során többségi tulajdonra törekszik. Kérdés azonban, hogy Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz elnöke és a létrejövő cég legnagyobb részvényese hajlandó-e átengedni a kormánykereket. Az elemzők szerint erre csak abban az esetben lenne hajlandó a leggazdagabb orosz, ha készpénzre akarná váltani befektetését. Hodorkovszkij másik célja a cége ellen folyó eljárás kivédése lehet. Az orosz főügyészség az állam megkárosítása, valamint adócsalás vádjával július elején letartóztatta a cégben akkor többségi tulajdonnal rendelkező Menatep-csoport elnökét, Platon Lebegyevet. Az Exxon Mobil beszállása esetén a Jukosznak minden reménye meglehet arra, hogy leállítják az ellene folyó vizsgálatot, amely egyébként a legtöbb elemző szerint politikai okokra vezethető vissza. A Kreml ugyanis a decemberi parlamenti és a tavaszi elnökválasztás előtt rossz szemmel nézi, hogy az oligarchák a dumában ellenzékben lévő liberális pártokat támogatják. Igor Juszufov energiaügyi miniszter pénteken mindenesetre úgy nyilatkozott, hogy pozitívnak tartaná az amerikai olajcég beszállását az új orosz vállalatba.