Bana Péter

Nem enged az ECB

Ernst Welteke, a Bundesbank elnöke szerint minél inkább ostorozzák a jegybanki vezetőket, annál keményebb lesz azok bőre. Az Európai Központi Bank (ECB) igazgatótanácsának német tagja ezzel Horst Köhlernek, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) német vezérigazgatójának a kijelentésére reagált, amely szerint az ECB-nek sürgősen kamatot kellene csökkentenie, mivel az eurózóna egyes országaiban, különösen Németországban deflációs veszély van és az adatok a gazdaság további visszaesésére utalnak. Welteke azonban emlékeztetett: az ECB négy hónapon belül kétszer mérsékelte az irányadó kéthetes repokamatot a történelmi mélypontot jelentő 2,5 százalékra, így Németországban még soha nem voltak ilyen alacsonyak a hitelköltségek. Wim Duisenberg, az ECB elnöke már vasárnap kijelentette: egy újabb monetáris enyhítéssel aligha szüntethető meg az utóbbi hónapokban kialakult gazdasági bizonytalanság.

Érdemes koronát cserélni?

Azoknak a befektetőknek, akik szerint a szlovák gazdaság folytatja a felzárkózást a szomszéd országok teljesítményéhez, érdemes megfontolniuk, hogy cseh koronájukat szlovák koronára váltsák – tanácsolják a Bank of America szakértői. Az elemzés szerint igaz ugyan, hogy a szlovák gazdaság egyelőre a magyar, a cseh és a lengyel mögött kullog, de az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében az utóbbi két évben folyamatos javulás tapasztalható, elsősorban éppen Csehországhoz képest. Emellett a tavaly szeptemberi általános választások óta a szlovák piacok különösen jól teljesítenek, mert a befektetők úgy értékelik, hogy a térségben az egyik leginkább reformelkötelezett kormány került hatalomra Pozsonyban. Ezt tükrözi a közvetlen külföldi tőkebeáramlás felgyorsulása, hiszen a francia PSA Citroen Lengyelország helyett Szlovákiát választotta 700 millió euróért felépítendő autógyára helyszínéül. A cseh korona szlovákra váltása azért is jó húzásnak tűnik, mert a szlovák kamatszint mintegy 4 százalékponttal magasabb, így a kamatprémium önmagában is erősítheti a devizát. A cseh koronát emellett gyengítheti a következő hetekben, hogy portfólióbefektetések kiáramlása várható, romlik a fizetési mérleg, instabil a politikai helyzet, és a valuta túlértékelt. A bank szerint 1,3005 cseh korona/szlovák koronánál érdemes short eladási ügyletet kötni a cseh koronára, mert valószínű, hogy az árfolyam 1,27-ra változik. Arra a nem várt esetre, ha mégsem így alakulna az árfolyam, a veszteségcsökkentő megbízást 1,3180-ra célszerű megadni – mondja a Bank of America.

Többet vár a Henkel a Wella-pakettért

A Henkel KGaA nem tartja megfelelőnek az egyesült államokbeli Procter & Gamble (P&G) által a Wella hajápolási termékeket gyártó vállalatra tett ajánlatot. A német vegyipari csoport, amelynek 10,38 százaléknyi nem szavazó elsőbbségi részvénypakettje és 5 százaléknyi törzsrészvénye van, kevesli az elsőbbségi részvényeiért kínált vételárat, és azokért a törzsrészvényekért ajánlottat megközelítő árat szeretne kapni. Az előbbiekért a P&G egy hónapja részvényenként 61,5 eurót ajánlott, így az elsőbbségi papírokért kínált ár mindössze 1,6 százalékkal volt magasabb az előző napi tőzsdei záróárnál, miközben az akkor létrejött megállapodás szerint (NAPI Gazdaság, 2003. március 19., 5. oldal) a törzsrészvények 77,6 százalékát birtokló Ströher-családnak az amerikai háztartás-vegyipari csoport a tőzsdei árnál 22 százalékkal többet fizet, és ugyanilyen áron tett felvásárlási ajánlatot a fennmaradó részvényekre. A világ legnagyobb hajkozmetikum-gyártója, a P&G a felvásárlással a Wella szavazati jogainak 50,7 százalékához jutott. A tranzakcióval a P&G a francia L'Oreal fő riválisává válhat a professzionális hajápolási termékek piacán.

Kimászhat a bajból a WorldCom

Új életet kezdhet a tavaly júniusban 41 milliárd dolláros adóssággal csődvédelembe menekült WorldCom Inc., miután a hitelezők túlnyomó többségével megegyezett az átalakítási tervről. Az USA második legnagyobb távolsági telefonszolgáltatója 1999-ben még több mint 180 milliárd dollárt ért, majd értéke semmivé vált azt követően, hogy kiderült: a csődje előtti években összesen mintegy 11 milliárd dollárral több nettó nyereséget mutatott ki a valóságosnál, és ezzel eddig a világ legnagyobb vállalati könyvelési csalását követte el. A világ internetforgalmának a felét lebonyolító cég részvényeinek árfolyama, amely tavaly júniusban, közvetlenül a csőd bejelentése előtt 1 dollár volt, azóta 0,1–0,2 dollár között mozog; pénteken 0,135 dolláron zárt, tegnap a bejelentés ellenére csak 0,123 dolláron nyitott. A WorldCom a héten nyújtja be az átalakítási tervet a csődbíróságnak, és reméli, hogy szeptemberre kimászik a csődből. A terv értelmében az újjászervezett vállalat adóssága 3,5–4,5 milliárd dollárra csökken, miután a kötvénytulajdonosok minden 1 dollár névértékű papírjuk után 36 centre tarthatnának igényt, a részvényesek pedig nem kapnának semmit. A WorldCom egyúttal nevet változtat: távolsági távbeszélő üzletágának nevét – MCI – viszi tovább, és székhelyét is megváltoztatja. Az egykori Compaq-főnök Michael Capellas elnök-vezérigazgató három évre szóló stratégiát készített, amelyben a fő szerepet a kis- és középvállalatok kiszolgálásának, valamint az alaptevékenységek közül a helyi telefonszolgáltatás megerősítésének szánja. A pénzügyi igazgatói poszton a 61 éves Robert Blakely váltja fel Scott Sullivant, aki ellen értékpapírcsalás miatt emeltek vádat a kreatív könyvelés okán; ha a bíróság bűnösnek találja, akár 20 év börtönt is kaphat.

Hosszabb nyitva tartással a recesszió ellen

A berlini felsőház pénteken elfogadta azt a törvényt, amely június elsejétől lehetővé teszi a boltoknak a hosszabb szombati nyitva tartást. Az új szabályozás alapján az érintettek négy órával tovább, azaz este nyolcig tarthatnak nyitva. A kormány reményei szerint a rendelkezés valamelyes életet lehel az eurózóna legnagyobb gazdaságának magánfogyasztásába, amelynek stagnálása az egyik legfőbb gátja a fellendülésnek. A törvényhozás mindkét háza elfogadta el a széles körű adóemelés jelentősen karcsúsított, kompromisszumos változatát is. Ez jó hír a vállalatoknak, de rossz Hans Eichel pénzügyminiszternek, mert gyakorlatilag lehetetlenné teszi, hogy az államháztartás hiányát az eurózóna stabilitási paktumában szereplő 3 százalékos GDP-szint alá szorítsák. A társasági adó emelése 1 milliárd eurós többletbevételt hoz az idén, 2,44 milliárddal kevesebbet az eredetileg tervezettnél. Még kisebb lesz a hozadék jövőre: 2,9 milliárd euró plusz várható, 7 milliárd euróval kisebb összeg annál, amit a kormány tavaly novemberben remélt. A törvényhozás elvetette egyebek között a cégautók és az európai repülőutak adójának emelését, valamint a tőkenyereség-adó kiszélesítését és az első lakást vásárlóknak nyújtott támogatás megszüntetését. A német gazdaság állapotát illetően óvatos optimizmusra adhat okot, hogy a múlt héten közzétett adatok szerint a feldolgozóipari megrendelésállomány ugyan 0,6 százalékkal csökkent februárban, de az elemzői konszenzus 1,3 százalékos zuhanást várt. A Reuters által megkérdezett elemzők szerint az első két hónap adatai azt sugallják, hogy az első negyedévben nem zsugorodott a gazdaság. Ezt támasztja alá a kereskedelmi többlet is, amely a januári 9 milliárdról februárban 10,6 milliárd euróra növekedett.

Nem hatott negatívan a háború az amerikaiakra

A várakozásokra alaposan rácáfolva nem vetette vissza az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) közel kétharmadát adó lakossági költekezést az iraki háborút megelőző bizonytalanság és a támadás megindulása. A kiskereskedelmi forgalom a februári 1,3 százalékos visszaesés után márciusban 2,1 százalékkal ugrott meg. Ekkora havi felfutásra 2001 októbere, a terrortámadást követő hónap óta nem volt példa, és a Wall Street is csak 0,6-0,8 százalékos javulást várt. Mindenki azt hitte ugyanis, hogy az amerikaiakat a képernyő elé szögezték az események, ezért egyszerűen nem maradt idejük vásárolni. Meglepő módon az autók, a kerti eszközök – különösen a fűnyírók – és a bútorok terén mutatkozott meg leginkább a vásárlási kedv. A michigani egyetem hó közepi fogyasztói bizalmi indexe a március végi 77,6-ról 83,2 pontra ugrott, amit az elemzők a gyors háborús sikereknek tulajdonítanak, amelyeknek nyomán hamar mérséklődött a bizonytalanság. A termelői árak a februári 1 után márciusban további 1,5 százalékkal emelkedtek, főleg az olaj drágulása miatt. A Wall Street csak 0,3 százalékos növekedést várt. Az energia ára a szokatlanul hideg idő és az iraki háborút megelőző olajárfelfutás miatt 5,7 százalékkal nőtt. A Dow Jones szerint azonban a termelői árakról közzétett adatok nem utalnak az inflációs nyomás erősödésére. A januári 41,23 milliárdról februárban 40,32 milliárd dollárra csökkent a kereskedelmi mérleg hiánya, mert az import visszaesett és az export nőtt. A deficit elmaradt a Wall Street 42 milliárd dolláros várakozásától. Az export látványos fellendülésére azonban nem lehet számítani, mert a legnagyobb kereskedelmi partnerek közül Japán és az EU komoly nehézségekkel küzd. Így valós kockázat az ikerdeficit, azaz a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyidejű hiányának kialakulása, amit azonban a külföldi befektetők amerikai értékpapír-vásárlásai finanszíroznak – ez az amerikai pénzügyi vezetés által hangoztatott érv most tükröződött a dollár erősödésében.

A távközlési cégekben reménykednek az elemzők

Az iraki háború okozta rendkívüli tőzsdei hullámzás miatt elcsigázott európai befektetők figyelmüket az elkövetkező napokban már az első negyedévi eredményekre szegezik. Az összkép még mindig lehangoló, de a távközlési és a csúcstechnológiai vállalatok a többiekhez viszonyítva ígéretesnek tűnnek – legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy e két szektor szereplőinek egy része felfelé módosította egész évi nyereségbecsléseit. A befektetési bankok ajánlásaiból a JCF elemző cég szerint pedig az következik, hogy leginkább a vegyipari vállalatok, a biztosítók és a médiacégek esetében kell felkészülni a kedvezőtlen hírekre – írta a Reuters. Nem lehet sok jóra számítani a magánfogyasztásra épülő defenzív papírok, így a kiskereskedőláncok, az autógyárak és még az élelmiszer-ipari cégek esetében sem. A távközlési szektor a befektetési bankok kedvence, miután a cégek kemény költségcsökkentéseket hajtanak végre és leépítik fölös kapacitásaikat. A DJ Stoxx Telecoms az egyetlen európai index, amely az idén emelkedni tudott. Az adatok azt mutatják, hogy a Deutsche Telekom, a France Télécom, a Telecom Italia, és a KPN tudta a múlt hónapban leginkább növelni nyereségtermelő képességét, a mobilszolgáltatók közül pedig a Vodafone és az Orange hagyományosan kiemelkedően tudja javítani profitját az első negyedévben. A technológiai szektorban az elemzők sokat várnak a Cap Geminitől, a legnagyobb európai IT-cégtől, a német SAP és a brit Sage szoftvergyártóktól. A távközlési eszközöket gyártó társaságok részvényei szintén a favoritok közé tartoznak, a CSFB különösen bízik az Alcatelben, és nem tartja kizártnak, hogy két és fél év szenvedés után közel a fordulópont.

Bulvárlapot indít Lengyelországban az Axel Springer kiadó

A német Axel Springer Verlag AG lengyel bulvárnapilapot indít, és két éven belül nem politikai magazinokkal akar betörni az orosz, valamint a kínai piacra. Stratégiai célkitűzése, hogy külföldi árbevételének el kell érnie forgalma egyharmadát, szemben a mostani 16 százalékos aránnyal. A lengyel lap indulását mindenesetre nagy titkolózás övezi: Andreas Wiele, a Springer igazgatótanácsi tagja nem volt hajlandó elárulni a Reutersnak, hogy milyen fázisban van az előkészítés és mikorra kerül a strandokra a kiadvány. Az új lapnak mindenesetre komoly riválissal kell megküzdenie: a legnagyobb lengyel bulvárlap, a Super Express a hirdetési piac nyolc százalékát uralja. Európa legnagyobb lapkiadója, amelynek kulcsfontosságú a lengyel, a magyar, és a cseh magazinpiac, mára a második legnagyobb magazinkiadóvá vált Lengyelországban, miután elindította az amerikai Newsweek lengyel verzióját, és a remények szerint a sikeres új napilappal megkétszerezi ottani eladásait. A napi 4 millió példánnyal a legjobban fogyó német bulvárlap, a Bild kiadója természetesen nem számít arra, hogy az új lengyel lap fel tudja venni a versenyt a vezető napilappal, a Gazeta Wyborczával, de reményei szerint a gyorsan változó olvasói szokásokat ki lehet aknázni. Az évi 270 millió dolláros lengyel hirdetési piacnak a Gazeta 40, az utána következő Rzeczpospolita csak 9 százalékát uralja.

Kitűnő számokkal rukkolt elő a Yahoo!

Az amerikai Yahoo! Inc. internetmédia-vállalat részvényeinek árfolyama közel 6 százalékkal szaladt fel a tegnap délelőtti európai elektronikus kereskedésben, miután a világ egyik legnépszerűbb weboldala az első negyedévben 46,7 millió dollár nettó nyereséget ért el, szemben az egy évvel korábbi 53,6 millió dollár veszteséggel. A részvényenkénti nyereség így 8 cent volt, míg a Wall Street-i konszenzus csak 6 centet várt. Az árfolyam egyébként hétfőn egy éve nem látott csúcsra, 25,25 dollárra emelkedett, de sokak szerint a jó hírek már benne vannak az árban. A 47 százalékkal, 282,9 millió dollárra megugró árbevétel magasabb lett, mint a cég saját, 255–275 milliós előrejelzése, és meghaladta a 273,9 millió dolláros elemzői konszenzust. Lelkesen fogadták a befektetők azt is, hogy a cég megemelte az idei évre vonatkozó árbevétel-várakozását: eddig nem több, mint 1,22 milliárd dollárra számított, de most már 1,22–1,28 milliárd dollárt valószínűsít. A forgalmat az első három hónapban elsősorban a Yahoo! keresője lendítette fel, mert a cégek hajlandóak fizetni azért, hogy nevük az első helyen szerepeljen a találati listán. A keresőt csak az USA-ban havonta 40 milliószor használják. Emellett az is jótékonyan hatott az eredményre, hogy a Yahoo! több hirdetést tudott értékesíteni és felhasználóinak a plusz szolgáltatásokért díjat számol fel.