A várakozásokra alaposan rácáfolva nem vetette vissza az Egyesült Államok bruttó hazai termékének (GDP) közel kétharmadát adó lakossági költekezést az iraki háborút megelőző bizonytalanság és a támadás megindulása. A kiskereskedelmi forgalom a februári 1,3 százalékos visszaesés után márciusban 2,1 százalékkal ugrott meg. Ekkora havi felfutásra 2001 októbere, a terrortámadást követő hónap óta nem volt példa, és a Wall Street is csak 0,6-0,8 százalékos javulást várt. Mindenki azt hitte ugyanis, hogy az amerikaiakat a képernyő elé szögezték az események, ezért egyszerűen nem maradt idejük vásárolni. Meglepő módon az autók, a kerti eszközök – különösen a fűnyírók – és a bútorok terén mutatkozott meg leginkább a vásárlási kedv. A michigani egyetem hó közepi fogyasztói bizalmi indexe a március végi 77,6-ról 83,2 pontra ugrott, amit az elemzők a gyors háborús sikereknek tulajdonítanak, amelyeknek nyomán hamar mérséklődött a bizonytalanság.
A termelői árak a februári 1 után márciusban további 1,5 százalékkal emelkedtek, főleg az olaj drágulása miatt. A Wall Street csak 0,3 százalékos növekedést várt. Az energia ára a szokatlanul hideg idő és az iraki háborút megelőző olajárfelfutás miatt 5,7 százalékkal nőtt. A Dow Jones szerint azonban a termelői árakról közzétett adatok nem utalnak az inflációs nyomás erősödésére.
A januári 41,23 milliárdról februárban 40,32 milliárd dollárra csökkent a kereskedelmi mérleg hiánya, mert az import visszaesett és az export nőtt. A deficit elmaradt a Wall Street 42 milliárd dolláros várakozásától.
Az export látványos fellendülésére azonban nem lehet számítani, mert a legnagyobb kereskedelmi partnerek közül Japán és az EU komoly nehézségekkel küzd. Így valós kockázat az ikerdeficit, azaz a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyidejű hiányának kialakulása, amit azonban a külföldi befektetők amerikai értékpapír-vásárlásai finanszíroznak – ez az amerikai pénzügyi vezetés által hangoztatott érv most tükröződött a dollár erősödésében.
Bana Péter