Bakonyi Attila

Vezet a Kill Bill 2

Quentin Tarantino kissé erőszakosnak titulált mozijának, a Kill Billnek a második része vezeti az amerikai jegyeladási listát - írta a bbc.co.uk.

Garfield húzta fel a Nestlét?

A Nestlé SA első negyedéves forgalma a várakozásokat felülmúlva 5,1 százalékkal nőtt, amit főként a Nescafe és Friskies termékeknek - vagyis a kávénak és a macskaeledelnek - köszönhet.

Félmilliárdos hitel a magyar Parmalatnak?

Várhatóan még a héten ír alá egy félmilliárd forintos hitelszerződést a Parmalat Hungária Rt. egy hazai bankkal - értesült a Magyar Hírlap.

Továbbra is topon a Nikkei

A japán tőzsde a tegnapi nap eredményéhez közel, alig 0,07 százalékos csökkenéssel 11 944,30 ponton zárt ma. A Nikkei mindezt a Tokyo Steel Manufacturing robusztus nyereségének és a high-tech papíroknak köszönheti. A Tokyo Steel papírjai a hírekre 19,89 százalékos növekedéssel reagáltak. A befektetők ma is a Fed elnökére, Alan Greenspanre figyelnek, aki ma a kongresszusban beszél a tegnapi szenátusi bankbizottsági meghallgatás után.

Közel ötmilliárddal terhelhetik tovább az áramfogyasztókat

Tavaly a megújuló és a kapcsolt energiatermelés kötelező átvételéből származó kompenzáció 9,251 milliárd forintot tett ki. Ezt - mivel a rendszerirányítási díj része - a fogyasztók kötelesek vállalni, növelve ezzel kiadásaikat - közölte lapunkkal a Magyar Energia Hivatal illetékese. (Ha egy magánszemély évi 3192 kilowattóra áramot fogyaszt, akkor éves áramszámlája 100 ezer forint körül alakul. Ebből a kompenzáció viszont csak 1300-1400 forint, vagyis a szisztéma leginkább a nagyfogyasztókat terheli.) Előnyt jelent ugyanakkor, hogy az ilyen energiatermelés mellett nem nő a környezetszennyezés, nem keletkeznek környezeti károk. A Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir) Rt. előzetes tervadatai szerint az idén a kompenzáció összege elérheti akár a 14 milliárd forintot is. Így elviekben ugyanekkora arányban nőhet az ilyen módon előállított energia mennyisége is, azaz a tavalyi megújuló és a kapcsolt energiatermelésből származó 1,63 terawattóra kapacitás az idén 2,4 terawattórára nőhet, feltételezve, hogy a tervezett beruházások megvalósulnak. Magyarország villamosenergia-fogyasztása tavaly egyébként 40,6 terawattóra körül alakult, és az idén a Mavir szerint további 1,8 százalékos bővülés várható. A MEH szakembereinek véleménye szerint a jövőben is inkább a kapcsolt energiatermelés bővülésére lehet számítani, főként ha figyelembe vesszük az elmúlt évek tendenciáit. Az elmúlt valamivel több mint három évben ugyanis 107 gázmotoros blokkot telepítettek az országban, míg 1989 és 2000 között alig 47-et - derült ki a Magyar Kapcsolt Energia Társaság adataiból. Ezeknek a berendezéseknek az összesített teljesítménye több mint 180 megawatt.

Az infrastruktúra fejlesztésével jöhet a tőke a régióba

A külföldi tőke beáramlása az észak-magyarországi régióra is pezsdítően hatott, de lényegesen kisebb mértékű volt, mint az ország nyugati területein. Ezzel együtt a külföldi működőtőke behozatala az egyik alapfeladata az ITDH-nak, amely a térségben három képviseletet is működtet. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselet hivatalos megnyitására tavaly áprilisban került sor, a megye képviseletét korábban az egri iroda látta el, azonban a terület nagysága, kiaknázatlan lehetőségei és befektetésösztönzési szempontból kiemelt jelentősége új iroda megnyitását indokolta. Az ITDH támogatásával telepedett le a megyében az Alphaform és a Robert Bosch Miskolcon, a Jabil Circuit Tiszaújvárosban, a Saia Burgess Ózdon és a Sanmina, valamint CEC Kft. az Alsózsolcai Ipari Parkban. Az idetelepedésben döntő szerepet játszott a megfelelő közlekedési infrastruktúra, az M3-as autópálya folyamatos építése és az ország nyugati feléhez képest is jelentős előnyöket kínáló munkaerő-piaci helyzet.

Borsodban tavaly ingatlanboom volt

Tavaly az észak-magyarországi régióban 27,7 százalékkal nőtt a felépült lakások és 30,2 százalékkal a kiadott építési engedélyek száma 2002-höz képest – áll a DEM Információs és Gazdaságkutató Intézet elemzésében. A növekedési ütem tehát kedvező az országos szinten mért 12,8 százalékos és 21,5 százalékos adatokkal szembeállítva. Az átadott lakások száma azonban még mindig alacsony; Borsod és Heves megyében nőtt, előbbiben több mint 50, utóbbiban pedig 28,5 százalékkal, ugyanakkor Nógrád megyében 22 százalékkal csökkent. A legtöbb lakás 2003-ban Borsod megyében épült fel, szám szerint 1251, ettől némileg elmarad Heves 892 lakással és jócskán leszakadva Nógrád 312 lakással. Utóbbi megye országos összehasonlításban is az utolsó. A kiadott építési engedélyek tekintetében mindhárom szóban forgó megye növelte a teljesítményét 2002-höz képest. A felépült lakásokéval ellentétben viszont az új építési engedélyek száma Heves megyében nőtt a legnagyobb mértékben, majd’ 60 százalékkal, ezt követi Borsod 22 százalékkal és Nógrád 5,1 százalékkal. A hevesi előretörés azonban még megszorítani sem tudta a borsodi régiót. Ugyanis utóbbi megyében 1800, míg Hevesben 1264 építési engedélyt adtak ki tavaly. Ebben az összehasonlításban nem csak régiós, de országos szinten is újfent utolsó Nógrád megye 452 kiadott építési engedéllyel.

Kétmilliárd forint SAPARD-támogatás a régióban

Az észak-magyarországi régió három megyéje tavaly összesen 2,092 milliárd forintnyi SAPARD-támogatásban részesült. A legtöbbet most a vidéki infrastruktúra fejlesztése címén nyerték el a pályázók, összesen 1,105 milliárd forint értékben. Ezen belül kétszer hatvanmillió forintot kapott az Agro-Kék 200 Szövetkezet, valamint ugyanekkora támogatást nyert Alsóregmec szlovák nemzetiségi települési önkormányzata is. Ezek mellett 50 millió forintnál nagyobb támogatást hét vállalkozás, illetve magánszemély kapott. A mezőgazdasági és halászati termékek feldolgozására a régió 798,33 millió forintnyi támogatást nyert, az 50 millió forint fölötti pályázatok száma itt hat volt. Mezőgazdasági vállalkozások beruházására 188,73 millió SAPARD-forint jutott az észak-magyarországi régióba. Ezen belül az Agromag-Plusz Kft. 50 plusz 47 millió forintnyi támogatást nyert el. A csatlakozásra váró országok felkészülésének elősegítését szolgáló SAPARD programot – más előcsatlakozási segélyprogramokkal együtt – az 1999 tavaszán Berlinben tartott csúcsértekezletükön hagyták jóvá az Európai Unió kormányfői. A program révén növelhető a mezőgazdasági termelés piaci hatékonysága, az élelmiszer-biztonság, csökkenthető a környezetterhelés, illetve erősíthető a vidéki területek népességmegtartó képessége. A források felhasználásának eredményeként többek között korszerűsödhet a mezőgazdaság erőgépállománya és javulhatnak az állattartás feltételei is. A pályázatok határideje Magyarország EU-csatlakozása, hiszen a SAPARD – mint csatlakozást előkészítő szubvenció – a belépéssel elvileg megszűnik, valójában viszont a pályázatok elbírálása és kifizetése átcsúszik a tagság idejére. Az MVH-nak legkésőbb augusztus 31-ére kell elbírálnia a tendereket, a kifizetések végső határideje pedig 2006. december 31.

A legtöbb lakásban még fűtenek

Magyarországon ma már általában nem használják a fűtési időszakot, lévén mióta bevezették a mérés szerinti elosztást, nincs már átalánydíj. Ehelyett a távfűtő cégek a társasházak megbízott képviselőivel kötnek szerződést a távfűtő vállalatok rendelkezésre állásáról - közölte lapunkkal Scheithauer Imre, a Főtáv Rt. szolgáltatási igazgatója. Ezzel pedig elméletileg épületenként lehet kérni a fűtést május végéig. A tegnapi nap folyamán egyébként a fővárosban lévő 240 ezer távfűtött lakásból csupán 17 ezerben nem kértek fűtést. Scheithauer elmondása szerint bár a tél igen szélsőséges volt bizonyos hónapokban, a fűtési idény egészét nézve egy átlagos szezon lett a végeredmény. A Főtáv tapasztalatai szerint az új elszámolási rendszer bevezetésével a társasházak jobban odafigyelnek energiafelhasználásukra, így a mostani tél során épület 5-10 százalékos energia, és 3-5 százalékos költségmegtakarítást ért el az év eleji áremeléssel együtt. A szezon végeztével elindulhat a távhő hálózat átvizsgálása, és a nyári karbantartás is. A mostani télen egyébként jelentősebb fennakadása nem volt a Főtávnak - közölte az igazgató. A 31 ezer pécsi távhőszolgáltatásos lakás mintegy 66 százalékában megy még a fűtés – mondta lapunknak Kovaliczky János, a Pécsi Távfűtő (Pétáv) Kft. kereskedelmi igazgatóhelyettese. (A Pétáv több mint hatszáz lakóközösséggel kötött megállapodást arról, hogy ha két egymást követő napon az átlaghőmérséklet 15 fok alá csökken, akkor autómatikusan bekapcsolják a fűtést, amire egyébként külön szerződés nélkül, a szolgáltató megkeresésével is van lehetőség.) Bár végleges adatok majd csak júniusra várhatók, az előzetes adatok szerint összeségében átlagos lesz majd a Pétáv 2003/2004-es fűtési szezonja. Tagnap reggel még a 31 ezer távfűtéses debreceni lakás 91 százalékában ment a fűtés, hétfőn volt azonban az első nagyobb roham a Debreceni Hőszolgáltató Rt.-nél, így mára akár 30 százalékkal is csökkenhetett azon otthonok száma, ahol még igényelték a társaság szolgáltatását – tudtuk meg Kovács Zsolttól, a cég szolgáltatási igazgatójától. Az idén beruházásra 437 milliót, karbantartásra pedig 145 millió forintot költő Debreceni Hőszolgáltató előzetes adatai szerint az őszi szezonban 1 fokkal, a tavasziban pedig 0,5 fokkal volt magasabb a hőmérséklet az ötven éves átlagnál. Egy fok eltérés pedig öt-hat százalékkal befolyásolja az energiafelhasználást, aminek a debreceniek majd a fűtésszámla megérkezésekor örülhetnek.