Brazilok keresnek olajat Líbiában
A brazil állam tulajdonában lévő Petrobas olajipari óriás vezette konzorcium írt alá kutatási szerződést a líbiai National Oillal a Fekete-tenger partjainál lévő olaj és földgázmezők kitermeléséről - írta a Houston Chronicles.
Indonézia is szeretne atomerőművet
Indonézia a jövőben megteszi első lépéseit afelé, hogy elkezdje megtervezni saját civil nukleáris erőművét - írta az AFP.
Egyben értékesítenék a Forte termelőrészlegét
Várhatóan az év első felében értékesítik a Forte Fotokémia Rt. termelő részlegét. (Az ingatlanok egy részére most ismét pályázatot írnak ki.) Ehhez úgy tűnik, most a körülmények is adottak, ugyanis a felszámolás alatt álló cég jelenleg is 209 főt foglalkoztat, s májusig mintegy 1,6 millió dollár értékű megrendelésállománnyal rendelkezik – mondta lapunknak Viszkok József, a Reorg Rt. felszámolóbiztosa. A megrendelések nagy része külföldről érkezett, ugyanis a cég tavalyi leállásával elvesztette magyarországi piacainak nagy részét. A fekete-fehér filmek és fotópapírok gyártásával foglalkozó Forte felszámolását egy kisebb beszállító kezdeményezte tavaly novemberben, amely mellé további 72 társaság – köztük 12 külföldi – nyújtott be hitelezői igényt. (A Forte által gyártott termékeket főként a fotóművészek használják, de emellett filmek archiválására is ilyen fekete-fehér alapanyagot használnak.) A cég teljes hitelezői állománya mintegy 800 millió forint, ebből több mint félmilliárd forinttal tartoznak az APEH-nek. A termeléshez közvetlenül nem kapcsolódó ingatlanok értékesítését idén év elején elkezdte a felszámoló, s eddig két ingatlant sikerült eladni mintegy 65 millió forint értékben. Egy – a már említett – napokban meghirdetett pályázaton pedig további mintegy 210 millió forint értékű ingatlan és berendezés vár eladásra – közölte Viszkok József. Utóbbi vagyonelemekre a pályázatokat április 12-én lehet beadni. A Forte tulajdonában a felszámolás megkezdésekor 17 hektáron voltak ingatlanok, ezekből alig 2,5 hektár szükséges a termelés fenntartásához, a fennmaradó részből – mivel több „Forte-ingatlant” bérlő cég is van ezen a területen – egy ipari parkot is létre lehetne hozni – véli a felszámoló.
Végéhez közeledik a kettes blokk főjavítása
Befejezéséhez közeledik a paksi atomerőmű kettes blokkjának főjavítása, a visszaindításhoz szükséges engedélyt az atomerőmű a múlt héten megkapta az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatóságától – áll a Paksi Atomerőmű Rt. közleményében. Így a társaság szakemberei megkezdhették a blokk indítási programjának előkészítését. Bár az üzembe helyezés lényegében nem tér el bármelyik másik blokk indításától, illetve a blokk tavalyi újraindításától, a végrehajtás során az atomerőmű szakemberei a szokásosnál több ellenőrzési pontot iktatnak be az indítási folyamatba. A közelmúltban jártak a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség emberei az erőműben, s értékelésük szerint a nyolcvan ajánlás nagy részét teljesítette az erőmű, a fennmaradó részt pedig megfelelő előrehaladásúnak minősítették. A vizsgálat során az NAÜ szakemberei konzultációkat folytattak az erőmű dolgozóival, a helyszínen ellenőrizték az erőmű berendezéseinek állapotát, valamint az atomerőmű működését szabályozó dokumentumokat (NAPI Gazdaság, 2005. március 1., 5. oldal).
A Forte Rt. meghirdetett vagyonelemei
(2005, millió forint)
Környezetbarát motor - túl halk!
Környezetbarát gondolkodású brit motorszerető gépészek megalkották az első null-emissziós motort, amely minden igénynek megfelel, egy dolgot kivéve. Túl halk.
A KVI-nek sikert hozhat a cannes-i ingatlanvásár
A befektetők elsősorban a turisztikai hasznosítású magyarországi ingatlanok iránt érdeklődtek a múlt héten, Cannes-ben megrendezett, Európa legnagyobb ingatlanvásáron (MIPIM), ahol a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) önálló standdal képviseltette magát – mondta lapunknak Bardóczy Árpád, a KVI értékesítési főosztályvezetője. A legkeresettebb ingatlanok közé tartozott a balatonvilágosi Club Aliga üdülőkomplexum, valamint a tihanyi Park Hotel is. A KVI összesen 16 ingatlanról készített reprezentatív anyagot, amelyek összértéke mintegy 20 milliárd forintot tett ki. Ezek mellett a kincstár szakemberei több más, az anyagokban nem szereplő ingatlanról is adtak felvilágosítást az érdeklődőknek. Bardóczy szerint mindenképpen jól sikerült a cannes-i bemutató, s az ezt megelőző reklám, ugyanis sok lehetséges befektető már a konkrét „címekért jött”. Több érdeklődő jelezte a KVI munkatársainak, hogy a közeljövőben mindenképpen szeretnék folytatni a tárgyalásokat Magyarországon, s a főosztályvezető szerint lehetséges, hogy az egyes ingatlanok eladásával kapcsolatos tárgyalások akár már ebben a hónapban elkezdődhetnek.
Küzdelem az IVSZ elnöki székéért
Tavaly októberben az Informatikai Vállalkozások Szövetsége elnöki posztjáról a gazdasági miniszteri bársonyszékbe távozott Kóka János, így a szövetség a héten tartandó közgyűlésén új elnököt kíván választani. A pályázók listáján jelenleg öt elnökjelölt és 18 elnökségi tagjelölt szerepel, várhatóan ők szállnak versenybe az elnöki cím és a 11 elnökségi poszt elnyeréséért. (Kóka távozása után ügyvezető elnökké a ScanSoft-Recognita Rt. vezérigazgatóját, Reszler Ákost választották.) A pályázók egyike Vahl Tamás, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, aki jelenleg az IVSZ Multinacionális Osztály és a Szoftver Szakcsoport vezetője. Vahl szerint a szövetség az elmúlt években jó imázst szerzett, ám egyes alkotóelemei eltávolodtak egymástól. A jövőben agresszívebb, fókuszált kommunikációt kíván megvalósítani a magyar SAP-vezér, mivel véleménye szerint elsődleges cél, hogy az informatikát a gazdasági és politikai döntéshozók egy tényleges versenyképességi tényezőnek tekintsék. Czakó Ferenc, a Synergon Informatika Rt. társalapítója és elnöke szerint vissza kell állítani az it-ágazat gazdaságon belüli húzószerepét, s emellett szükséges az ágazat elismertségének, szerepének növelése a gazdasági és társadalmi fórumokon. A szektor egyértelmű célja, hogy a fejlesztése önálló operatív programként jelenjen meg a Nemzeti Fejlesztési Terv II-ben. Emellett tovább kell javítani az ágazat versenyképességét, például foglalkoztatási ösztönzőkön keresztül, amire néhány szomszédos országban már van jó példa. Laufer Tamásnak, az Albacomp Rt. vezérigazgatójának az egyik célja exportösztönző rendszer kialakításának és a magyar informatikai vállalatok uniós integrációjának elősegítése. Véleménye szerint komoly problémát jelent, hogy a legtöbb IVSZ-tagvállalat nem is tudja, hogy miért van benn a szervezetben, amin javítani a célok jobb kommunikálásával, illetve ezzel együtt a tagok végrehajtásba való bevonásával lehetne. Laufer szerint mindenképpen szükséges növelni az informatika súlyát a kormányzat és a civil szféra munkájában egyaránt, hiszen így mind a döntéshozókat, mind pedig a végrehajtókat hozzá lehet segíteni az informatikában rejlő lehetőségek megértéséhez. Kovács Zoltán, a Kirowski Rt. vezérigazgatója szerint új stratégiára van szüksége a szövetségnek. Szerinte eddig az IVSZ eddig csupán „hangos” volt, a jövőben jobb volna, ha eredményes lenne. Mindezt többek között a kis és középvállalatok hatékony érdekképviseletével és az IVSZ szervezeti reformjával érné el, annak érdekében, hogy az IVSZ a tagok felé valódi szolgáltató szervezetté váljon. Sajnálatos módon többszöri megkeresésünkre sem sikerült elérni az ötödik jelöltet, Vinkovits Lászlót. Az ő programjáról csupán lapzártánkkor, az IVSZ által kiadott, s a szövetség honlapján olvasható közleményben értesültünk, így ezt most nem állt módunkban közölni.
A drága olaj ellenére is pörög a gazdaság
Az elmúlt időszakban tapasztalt magas energiaárak sem csillapították Kína és az Egyesült Államok energiaigényét - a Nemzetközi Energia Ügynökség felfelé módosította a világ olajkeresletének növekedésére vonatkozó prognóziság.
Káros gázok kibocsátásának csökkentéséről döntött az EU
A tagállamok környezetvédelmi miniszterei tegnap arról döntöttek, hogy a fejlett országok 2020-ig 15–30 százalékkal, 2050-ig pedig 60–80 százalékkal csökkentik az éghajlatváltozásért leginkább felelős üvegházhatású gázok kibocsátását – áll a környezetvédelmi tárca közleményében. A kiotói megállapodás első lépésként előírta, hogy 2012-ig átlagosan mintegy öt százalékkal csökkentsék kibocsátásukat a fejlett országok. Az Európai Unió átlagosan nyolcszázalékos, Magyarország pedig hatszázalékos csökkentésre vállalt kötelezettséget.
