B. Judit Varga

Nyugdíjtitkokra kíváncsi a hivatal

A Kehi kontrollálja majd a visszalépők portfóliójának eszközeit és annak átadását, a hivatal bank- és üzleti titkokat is megismerhet.

Újabb "nyugdíjtörvény"

Tegnap benyújtotta a parlamenthez Selmeczi Gabriella azt a jogszabálytervezetet, amely lehetőséget teremt arra, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) kontrollálja az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártagok portfóliójában található eszközöket és azok átadását az államnak. A Kehi kedvére világíthatja át a magánnyugdíjpénztárak korábbi működését, gazdálkodását, sőt befektetéseit is. Vizsgálhatnák, hogy a vagyonkezelés hogyan, mennyire "célszerűen" történt. Áttekintik a közreműködőkkel (befektetési alapokkal, letétkezelőkkel) kötött szerződéseket is. A miniszterelnöki megbízott javaslata alapján a Kehi banktitkokat, fizetési titkokat, értékpapírtitkokat, pénztártitkokat és üzleti titkokat is megismerhet. Az indoklás szerint a módosítás a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénnyel összhangban van, mert mindez közérdekű feladat teljesítéséhez kapcsolódik és az adatátvevő törvényi kötelezettségének ellátásához szükséges, továbbá az adatok felhasználása az ellenőrzés mértékéig célhoz kötött.

Csökkentek a tartalékok

Januárban 58 millió euróval, 33,616 milliárd euróra mérséklődtek a nemzetközi tartalékok a múlt év decemberéhez képest - tájékoztatott az MTI a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közölt adatokra hivatkozva. A devizatartalékok egy évvel ezelőtt 32,571 milliárd eurót tettek ki, s ez volt a múlt év legalacsonyabb összege. A legnagyobb összegű devizatartalékot augusztus végén mutatta ki az MNB, akkor 35,272 milliárd euró állt a jegybank mérlegében. Az MNB devizatartalékai 2011. január végén 2008 januárjához képest 9,459 milliárd euróval, 2009 januárjához viszonyítva 2,057 milliárd euróval emelkedtek. Dollárban számítva január végén a nemzetközi tartalékok összege 45,865 milliárd dollár volt, szemben a 2010 decemberében mért 44,988 milliárd dollárral, az egy évvel korábbi 45,487 milliárd után. 2008. december végén még 33,874 milliárd volt a devizatartalékok dollárban kimutatott állománya.

Kátyúkárok: magukra utalt autósok

Mivel egy vízzel teli kátyút a legóvatosabb vezetők sem vesznek észre, a kátyúkár kockázatának gyakorlatilag minden autós ki van téve. Ennek ellenére az autósok többsége ezt a kockázatot biztosítással jelenleg nem tudja lefedni - állítja Cselovszki Zsolt, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elnökségi tagja. A cascót jelentősebb károk fedezetére találták ki, és mivel a kátyúkár mértéke legtöbbször nem éri el az önrész mértékét, ez a biztosítás ilyen esetekben gyakorlatilag nem használható ki. Idén januártól egyetlen piaci szereplő (Köbe) vezetett be egy kifejezetten gumiabroncsra és kátyúkárra vonatkozó biztosítást, ám ezt jelenleg csak kiegészítő biztosításként kínálja azon ügyfeleinek, akik nála kötöttek kötelezőt. Cselovszki szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy az évi ezres létszámot közelítő kátyúkár-bejelentő több mint fele nem kapja meg a kívánt kártérítést. Abban bízva, hogy hamarosan bővülhetnek a kátyúkár-biztosítási lehetőségek, azt javasolja az autósoknak, hogy ha kátyúkár helyszínén tanácstalanok lennének, mit kell tenniük, hívják fel alkuszukat. Aki ugyanis nem tudja meggyőzően bizonyítani, hogy autójának károsodását valóban a megjelölt úthiba okozta, nem kap kártérítést az adott út kezelőjétől.

Magánkasszák: rapid megoldás

Nem készült az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság aggályokat fogalmazna meg vagy hatályon kívül helyezné a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a várományok védettek, és akik visszaléptek, azoknak a várományai nem csökkennek, sőt bizonyos esetekben egyértelműen kimutathatóan nőnek, tehát jobban járnak a biztosítottak - fogalmazott Mészáros József, a Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság vezetője a Hír Tv-ben. Mint a főigazgató hangsúlyozta: nagyon meglepődne, ha az Alkotmánybíróság akár részlegesen is hatályon kívül helyezné ezt a törvényt.

Társadalomfilozófiával mozgatott árfolyam

Ellenzékiként Orbán Viktor miniszterelnök még úgy vélekedett: erős ország, erős valuta. A Fidesz-kormány azonban egyértelműen a gyengébb hazai fizetőeszközt favorizálta. A kormányváltást követően mindenesetre a forint tartós gyengélkedésbe kezdett, jelenleg tartunk a tavalyi, a kétharmados többség előtti szintnél. A párt alelnökének, Kósa Lajosnak tavaly júniusban mondott emlékezetes beszéde jól "bebetonozta" az árfolyamot, pontosabban annak gyengeségét és hisztérikusságát. Az önkormányzati választásokat követően is az euróhoz képest magasabb szinten mozgott - időnként majdnem a korábbi volatilitást produkálva - az árfolyam. Szakértők szerint egyébként az egész válságadó megúszható lett volna, ha a korábbinak megfelelően stabilizálják a forintot, ezzel ilyen mértékben csökkentve a költségvetés kamatkiadásait.

Szépen nőhettek az egészségpénztárak

Az előző év harmadik negyedévének végére a pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint az egészségpénztáraknál a tagok által fizetett tagdíjak dinamikusabban nőttek a munkáltatók által utaltnál. Előbbi ugyanis 13,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, míg utóbbi tulajdonképpen stagnált, miközben 2009-ben még jobban nőtt a munkáltatói befizetés az egyéninél (Napi Gazdaság, 2010. december 13.). Úgy tűnik, ez a jelenség az egész tavalyi évet jellemezheti. Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár (Ep.) igazgatótanácsának elnöke lapunk érdeklődésére elmondta: az egyéni tagdíjakból származó befizetések az elmúlt év során több mint 25 százalékkal nőttek és ez a tendencia az év végén is fennmaradt. A Patikapénztár ötszörös rekordról beszél a 2010-es évvel kapcsolatban. Mint Lukács Marianna, a kassza vezetője kijelentette: sikerült fennállásuk óta a legmagasabb éves tagdíjbevételt elérni, a december pedig külön is minden idők legnagyobb havi befizetését eredményezte: egyetlen hónap alatt 690 millió forint érkezett tagjaik számlájára. Utóbbi alapján cseppet sem meglepő, hogy hagyományos év végi akciójuk is a korábbiaknál sikeresebb lett, az utolsó két hónapban 1,34 milliárd forint bevétel érkezett. Közben a pénztárhoz újonnan csatlakozók száma is megugrott, az egyéni befizetés aránya pedig a 2009. évi 9 százalékról tavaly 12 százalékra emelkedett. A csoport prémium pénztáránál, az Új Pillérnél az egyéni befizetések aránya tavaly már meghaladta a 35 százalékot. Az OTP Ep.-nél a munkáltatói tagdíj-hozzájárulás 12,08 százalékkal, az eseti befizetés pedig az előző évihez viszonyítva több mint 27 százalékkal növekedett tavaly.

Trendesített kutatás

Számos olyan trend van kialakulóban a társadalmon belül, ami azt mutatja, hogy az emberek bátran gyűjtenek információkat, kérik ki a bankok és szakértők tanácsait, mielőtt meghoznák döntéseiket - állapították meg az OTP Alapkezelő megbízásából készített Pénzügyi kultúra kutatás keretében. Elismerték ugyanakkor (amit más - például az ING pénzügyi intelligenciát vizsgáló - felmérés is alátámaszt), hogy a magyarok nagy többsége pénzügyek terén kockázatkerülő, nem veszi igénybe a szakértők tanácsait és jellemzően kevés bankkal áll kapcsolatban. A trendcsoportok vizsgálata a jelenleg még kevéssé látható, de a jövőben várhatóan elterjedő, új viselkedési és fogyasztási szokásokkal bíró csoportok elemzését jelenti - mondta el Törőcsik Mária, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a kutatás vezetője.

Élénkülő európai kártyapiac

A MasterCard Europe éves bankkártyaforgalma az európai régióban 809 milliárd dollár volt 2010-ben, ami 13,5 százalékos éves növekedés - derül ki a társaság üzleti jelentéséből. Eredményünk megmutatja, hogy az európai kártyapiacon újra két számjegyű a bővülés; ez a mutató 2009-ben, a gazdasági válság legnehezebb esztendejében mindössze 6,9 százalék volt - mondta Gauder Milán regionális vezető. Az európai kártyabirtokosok 604 milliárd dollár értékben vásároltak az év során, ami 13,2 százalékos növekedést jelent 2009-hez képest. A kártyaszám is újra emelkedett, tavaly 6,9 százalékkal több MasterCard-plasztik volt forgalomban az egy évvel korábbinál. A MasterCard-elfogadóhelyek száma a régióban 9,1 millió volt, míg világszerte 31,7 millió kereskedőnél fogadták el az MC logót viselő plasztikkártyákat. A Maestro kártyákkal 2010. december végén az európai régióban összesen 7,1 millió, világszerte 13,1 millió kereskedőnél lehetett fizetni. A kártyatársaság tájékoztatása szerint innovatív, érintés nélküli plasztikjait is egyre szélesebb körben alkalmazzák: jelenleg világszerte 88 millió paypass kártya és eszköz van forgalomban, az elfogadóhelyek száma összesen 276 ezer.