B. Judit Varga

Tovább estek áprilisban a táppénzkifizetések

A parlamentben már zárul az általános vita arról a törvényjavaslatról, amely a társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással kapcsolatos visszaélést a büntető törvénykönyv hatálya alá utalja. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tegnap közzétett áprilisi adatai szerint pedig a pénzbeli ellátások összege − ide tartozik a táppénz mellett a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj − ebben a hónapban tíz százalékkal maradt el az előirányzottól. Az első negyedévi kifizetések a két évvel korábbit (amit jelentősen meghatározott a válság) csaknem egyharmaddal múlták alul (ebben persze a Bajnai kormány szigorítása is szerepet játszott). Ebből úgy tűnik, hogy a rendszerben már túl sok tartalék nem lehet.

Figyelmeztetnek az utasbiztosítók

Bár növekszik az ügyfelek száma, de még mindig igen sokan indulnak nyaralásra biztosítási védelem nélkül. A pár száz forintos spórolás, akár milliós költségekbe verheti a felelőtlen utazót.

Nem figyelünk oda a cascóra

A hazai autótulajdonosok harmada nem ellenőrizte még, hogy van-e már kedvezőbb díjajánlat a piacon, holott a 3 éve kötött szerződések díjánál ma a piac nagyjából 40 százalékkal olcsóbb átlagdíjakat kínál.

Ismét hiányos az E-Alap

Az Egészségbiztosítási Alap (E-Alap) egyenlege áprilisban már 23,2 milliárd forinttal haladta meg a tervezettet. Ez persze nem azt jelenti, hogy az alapban pluszban lenne.

Már számolnak a nyugdíjpénzzel

Az idei első negyedévben az államháztartás éves pozícióját a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások elvonása a GDP mintegy tíz százalékával javították - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett tájékoztatótóból.

Kitört a botrány, magyarázkodnak a fogászok

Információink szerint az egészségügyben óriási felzúdulást keltett, hogy miközben az állam alaposan megvágja a gyógyszerkasszát, fogászati magánvállalkozók zsebét tömi.

A kormány növelte a likviditást

Áprilisban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adatai szerint a kéthetes jegybanki kötvény állománya újabb csúcsot ért el. Mint az adatokból kiderült, a bankrendszer forintlikviditását ezúttal leginkább az állam növelte, amit elsősorban egy állampapír lejárata okozott. A kötvényállomány növekedéséhez egyébként a likviditásbővülésen túl átrendeződés is hozzájárult, a hitelintézetek ugyanis az egynapos betétekből ide csoportosíthattak át pénzt. A pénzbőség folyamatát erősítette a havi átlagos jegybanki devizacsere-állomány nagyobb mértékű mérséklődése is. A központi kormányzat betéteinél közben a havi átlagállomány is jelentősen, 334,1 milliárd forinttal emelkedett. Ennek hátterében − rögzítette az MNB − a március végi devizakötvény-kibocsátás hatása áll, ami mind a kormányzat betétállományát, mind az eszköz oldalon a külföldi követelések átlagos állományát növelte. A forrás oldalon a külföldi tartozások átlagállománya a jegybanki swapállomány mérséklődésével összefüggésben csökkent. A bankrendszer MNB-nél vezetett bankszámláinak átlagos egyenlege ismét a szokásosnál nagyobb mértékben haladta meg a tartalékkötelezettség összegét. A túltartalékolás 5,1 milliárd forintos mértéke továbbra is elenyésző a közel 440 milliárd forintos tartalékkötelezettséghez képest.

Ártvert a bankod? Jön a segítség

A pénzügyi intézmények ügyfelei gondjaikkal jelenleg csak a polgári bíróságokhoz vagy a kamarák melletti békéltető testületekhez fordulhatnak. A nehézkes és lassú ügyintézést azonban rövidesen egy várhatóan sokkal jobb fórum segítheti majd.

Újraéledhet a támogatott lakáshitel

A kormány otthonteremtési koncepciójában újraéledne a támogatott lakáshitel, s a bankok a különadó alapját csökkenthetnék a lakáshitel-állománnyal. A bérlakásprogramot befektetői kedvezménnyel serkentenék, de bérlakásalapok indítása sem lehetetlen. A Nemzeti Eszközkezelő követelésvásárlással jut az ingatlantulajdonhoz.