Ámon Kata

Keveset takarít meg az állam a rokkantnyugdíjrendszer átalakításával

Bár a kormány szerint 93 milliárd forint megtakarítás érhető majd el a nyugdíjrendszer átalakításával, a Policy Agenda költségvetési törvény alapján végzett elemzésében azonban csak 19 milliárd forint kerülne ezzel az államhoz. A rokkantnyugdíjak rendszerének felülvizsgálata hosszú folyamat lesz, ezért 2012-ben csak 8-9 milliárdos spórolás lehetséges. Az új rendszerben a megváltozott munkaképességűek egészségügyi állapotának gyakoribb ellenőrzése révén könnyebben kiszűrik majd a visszaélőket. A jelenlegi rokkantnyugdíjasok közül mintegy 30-40 ezer főt rehabilitációra küldenek, amelynek időtartama alatt kisebb pénzügyi hozzájárulást, átlagosan 73 ezer forint rehabilitációs járadékot kapnak az államtól, eközben munkát is kell keresniük. A Policy Agenda szerint problémás lesz a volt rokkantnyugdíjasok munkaerő-piaci visszatérése, hiszen új munkahelyeket sem a piaci, sem az állami szféra nem hoz létre, így valószínűleg csak a közfoglalkoztatás marad számukra. Politikai feszültségeket okozhat majd a megváltozott munkaképességűek állapotának folyamatos felülvizsgálata, vegzálása is.

Átadták Magyarország legnagyobb naperőművét

Újszilváson nettó 470 millió forint beruházás keretében építették fel az ország legnagyobb, 68 napelemtáblán 1632 panelből álló naperőművét − írja az MTI. Az uniós források felhasználásával létrehozott erőmű képes lesz ellátni elektromos árammal a 2800 fős Pest megyei község összes önkormányzati intézményét − mondta Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyi államtitkára. Az újszilvási projekt demonstrációs és oktatási célokat szolgál. A kormány a fejlesztési források átcsoportosításával újabb 40 milliárd forintot tett elérhetővé hasonló beruházások számára. Amennyiben Brüsszelben jóváhagyják, a forrásokra 2012 tavaszától lehet pályázni.

Kiszervezi a televíziógyártást Székesfehérváron a Philips

Mivel az elmúlt években folyamatos veszteségekkel kellett szembenézniük a televíziógyártással foglalkozó cégeknek − így a Philipsnek is −, a Royal Philips Electronics november elején megállapodott a tevékenységi kör kiszervezéséről egy TPV Technology Limiteddel közös tulajdonban lévő vállalatba − mondta Benedikt Laux, a Philips Central Eastern Europe igazgatója. A Philips 30 százalékban lesz a vegyesvállalat tulajdonosa. A cég, amelyet 2012-ben hoznak majd létre, a működés első öt évében használhatja termékeinél a Philips márkanevet, de pénzügyi támogatással is segítik marketingtevékenységét. Az átszervezések nem érintik negatívan a Philips székesfehérvári gyárának működését, ugyanazokat a termékeket fogják gyártani, de hivatalosan már a vegyesvállalatnál. Éppen ezért létszámleépítést sem terveznek − tette hozzá Benedikt Laux. Ezzel párhuzamosan a cég tamási gyárához kerül át Franciaországból a ledes világítástechnika fejlesztését célzó innovációs központjuk.

Új jegybanktörvényt akar az Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék az MNB-ről szóló jelentésében azt javasolta a nemzetgazdasági miniszternek, vizsgálja felül a jegybanktörvényt amiatt, hogy az MNB veszteségét befolyásoló tényezők szabályozottsága teljes körű és egyértelmű előírásokat tartalmaz-e, szükség esetén pedig kezdeményezzen törvénymódosítást a testületi döntési jogkörök átruházhatóságának korlátozására, valamint a hatáskörgyakorlás kontrolljára. Az ÁSZ amiatt bírálta az MNB-t, hogy bár a jegybanktörvénynek megfelelően működött, személyi jellegű ráfordításaival nem gazdálkodott elég takarékosan, így nem érte el ezzel kapcsolatos célkitűzéseit, bérpolitikai intézkedéseivel pedig nem támogatta a kormány takarékossági céljainak elérését − írja az MTI. Az MNB szerint az ÁSZ nem támasztotta alá tényekkel megállapításait, ami miatt a jelentés nélkülözi korábban pontos, szakmailag megalapozott ellenőrzéseik színvonalát. Az ÁSZ-jelentés mellett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter levelét is mellékelték, aki azt írta, a 2012. január 1-jén hatályba lépő új MNB-törvény az ÁSZ megállapításainak megfelelően szabályozza majd a jegybank működését. A törvénymódosítás elsődleges céljai a jogkörök átruházhatóságának korlátozása és a hatáskörgyakorlás ellenőrzése.

Milliárdokat kapnak a vasutasok

A kormány hét tételben összesen több mint 2,5 milliárd forintot csoportosított át az előirányzatból pénteken megjelent határozataiban.

Tőkét emel az állam az MFB-ben

Egy pénteken közzétett kormányhatározat alapján a nemzeti fejlesztési miniszternek 60 milliárd forintos tőkeemelést kell végrehajtania a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt.-ben a külső forrásbevonás és az aktivitás bővítésének érdekében. Ezzel az a kormány célja, hogy az MFB stratégiai csoportjába tartozók számára is stabilabb tőkehelyzetet garantáljon. A miniszter az összeget átutalja az MFB-nek, amely ebből hatmilliárd forinttal a jegyzett tőkéjét növeli, a fennmaradó rész a tőketartalékba kerül. A nemzetgazdasági miniszternek az idei költségvetés módosítását kell kezdeményeznie a határozat szerint. Emellett a kormány a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. Állami Autópályakezelő Zrt.-be olvadásáról is rendelkezett a gyorsforgalmi úthálózat egységes és hatékony fejlesztése, működtetése érdekében. Az Állami Autópályakezelő Zrt.-nek szabad pénzeszközeiből kell majd legfeljebb 30 milliárd forintot felhasználnia infrastruktúra-fejlesztésre.

A családok negyede csúszott meg hitelével

A deviza-lakáshitelek törlesztésével a gyermeket nevelő családok negyede csúszott már meg, a jövőben pedig a törlesztési nehézségek erősödése várható, részben a gyenge forint, részben a bankok szigorítási tervei miatt − idézte a KSH felmérését a Napi Gazdaság Online. Minél több gyermek, minél kisebb jövedelem, minél nagyobb devizakitettség − ez kell ahhoz, hogy jó eséllyel megcsússzon egy háztartás hiteleinek törlesztésével. A háztartások felének (1,7 milliónak) van hiteltartozása, a kétfajta hitellel rendelkezők száma az elmúlt két évben duplájára, 488 ezerre emelkedett, 400 ezer család pedig három vagy több hitelt törleszt. A nem lakáscélú hitelek közül elsősorban a folyószámlahitelek voltak népszerűek, amelyeket az alacsony jövedelmük miatt számlakeretüket túllépő családok választottak, harmaduknak gondjai is vannak a törlesztéssel. A teljes hitelállományon belül hét százalék a kétes, illetve rossz minősítésű hitelek aránya, a jelzálogalapú hiteleknél pedig a családok 18 százaléka késve vagy egyáltalán nem fizet.

Egymilliárd forintból ösztönözheti dolgozóit a MÁV

A kormány hét tételben összesen több mint 2,5 milliárd forintot csoportosított át az előirányzatból pénteken megjelent határozataiban. Az egyik legnagyobb kedvezményezett a MÁV-cégcsoport, amely egymilliárd forinttal többet fordíthat dolgozóinak ösztönzésére. Erre a nemzeti fejlesztési miniszternek kell javaslatot készítenie 2012−2013-ra négymilliárd forintos összeghatárig. A kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos 30 millió forintos pluszforráshoz jutott. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) 364 millió forintot kapott az egyetemek, főiskolák támogatására, az Erkel Színház rekonstrukciójára pedig 100 millió forintot, amelynek működőképes állapotba hozására további 1,7 milliárd forintot különítenek el a 2012. évi költségvetési törvényjavaslatban. Egy másik határozatban a kormány a Nefminek szociális szolgáltatásokra 500 millió forintot, a közigazgatási tárca Vagyonkezelő Központjának 400 millió forintot csoportosított át, a helyi önkormányzatokhoz pedig − az idei céltartalék terhére − 2,2 milliárd forint kerül a szervezési intézkedések többletkiadásaira.

Kétféle ellátásra számíthatnak a megváltozott munkaképességűek

A megváltozott munkaképességűek 2012-től kétféle, rehabilitációs és rokkantsági ellátásban részesülhetnek − derül ki a szombaton benyújtott törvényjavaslatból. A tervezet szerint azok tartoznának a jogosultsági körbe, akiknek egészségi állapotát legfeljebb 60 százalékosra minősítik. A megváltozott munkaképességűek ellátása jövedelempótló jellegű, ezért az csak akkor járna, ha az érintett egészségi állapota miatt nem tud dolgozni, illetve ha az elmúlt öt éven belül legalább 1095 napon volt társadalombiztosítása. Rehabilitációs ellátásban azok részesülhetnek − legfeljebb három évig −, akiknek foglalkoztathatósága helyreállítható, rokkantsági ellátásban pedig azok, akiknek nem. A rehabilitációs időszakban a minimálbér 30−50 százaléka járna, az érintettnek együtt kellene működnie az aktív munkaeresésben, utóbbit akkreditált munkáltató intézmények és egy rehabilitációs kártya segítené. A rokkantsági ellátás a minimálbér 30−150 százaléka között mozogna, emellett keresőtevékenységet is lehetne folytatni, amennyiben az abból származó jövedelem háromhavi átlaga nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát. A változtatás nem érinti azokat, akik a nyugdíjkorhatárt már átlépték.