BUX 133710.40 0,03 %
OTP 40370 -0,98 %

Keresés

02.
13.
13:07

Budapest Bank: kétszámjegyű növekedés

A Budapest Bank (GE Money Bank) a tavalyi évben végrehajtott stratégiai jelentőségű beruházások mellett is folytatta növekedését. A magyar számviteli szabályok szerint készült, konszolidált gyorsjelentés adatai alapján a bank mérlegfőösszege 2006-ban 23 százalékos bővüléssel 695,1 milliárd forintra nőtt.

Szerző(k):
NAPI Online
01.
24.
23:59

Több hitelkártya – csökkenő forgalom

Európában minden kilenc kiadott euróból egy eurót Visa-kártyával fizetnek ki – büszkélkedett a kártyacég szeptember végével zárt üzleti évének eredményeivel Richard Cullen, a társaság regionális igazgatója. Ugyanakkor a statisztika szerint egy Visa-kártya-tulajdonos sem húzza elő havi négynél többször plasztikját azért, hogy fizessen. Ez a szám ugyanakkor hihetetlen messzeségben van a magyar adatoktól: a 2,7 millió hazai plasztikkal mindössze 38,4 millió pos-tranzakció valósult meg egy év alatt. Ennél is rosszabb az arány, ha az átlag európai 2583 eurós kártyás költését az egy magyar bankkártyára jutó 478 eurós éves forgalommal hasonlítjuk össze, ám a hátrány gyorsan csökken, hiszen a betéti kártyákra jutó vásárlási forgalom növekedése 2,5-szerese az európai átlagnak, míg a hitelkártyákkal történő forgalom 18,7 százalékos bővülése több mint hétszerese az európai hitelkártya-forgalom 2,6 százalékos növekményének. A hitelkártyáknál szemmel látható a változás: a forgalom növekedése mind Európában, mind hazánkban alulmúlja a forgalomban lévő hitel-plasztikok számának növekedését. Ennek magyarázata az lehet, hogy nő azok száma, akik – a betéti kártyáknál magasabb éves díj ellenére – csak tartják, de nem használják a plasztikot, de az is közrejátszhat a dologban, hogy a tömegtermékként piacra kerülő plasztikok (bevásárlókártyák) hitelkerete a korábbi hitelkártyák töredéke.

Szerző(k):
Nagy Nándor László
01.
10.
23:59

Csak a bizonytalanság a biztos

Akár tippversenyt is lehetne hirdetni a bankok között arról, hogy miként alakulhat az idén a lakossági hitelfelvétel. A különböző pénzintézeteknél ugyanis az ezzel kapcsolatos várakozások igen széles skálán szóródnak. A két végletet talán a fogyasztási kölcsönök terén további dinamikus bővülésre számító Budapest és K&H Bank, illetve a jövőt sötéten látó OTP jelenti. A legnagyobb hazai banknál úgy vélik, hogy a költségvetési kiigazítás növekedési áldozattal jár és emelkedő kamatszint kíséri. A meglévő hitelek terhe a rendelkezésre álló jövedelem 10 százalékáról 11 százalékra nő, és emelkedik a jövőbeli jövedelemalakulással kapcsolatos bizonytalanság is. Mindezek alapján az OTP szakemberei azzal kalkulálnak, hogy a háztartások nettó hitelfelvétele 2007-ben a 2006-os szint 50-60 százalékára (a GDP mintegy 3 százalékára) esik vissza. A helyzetet sehol sem látják ennyire sötéten a lapunknak nyilatkozó bankok közül. A Raiffeisen és az Erste csupán az előző évinél kisebb növekedéssel számol – ezt sem azonosan ítéli azonban meg a különböző hiteltípusoknál. A fogyasztási hiteleknél az Ersténél csökkenő keresletet, de változatlan nagyságú átlagos hitelösszeget prognosztizálnak, és elképzelhetőnek tartják, hogy a folyószámlahitelek kihasználtsága emelkedik. A lakáshiteleknél a hitelkereslet esetleges visszaesése – fejtették ki – ellensúlyozható lehet például azzal, hogy az ügyfelek kisebb összegű kölcsönt vesznek fel vagy azt hosszabb futamidőre igénylik. A CIB-nél úgy látják, hogy a megszorító intézkedéseknek feltehetőleg a lakáshitelek piacán lesz kisebb a hatása. Az MKB Banknál ezzel szemben azt valószínűsítik, hogy megnő a kereslet a szabad felhasználású, likviditáspótló megoldások iránt (folyószámla-, személyi, ingatlanfedezetű szabad felhasználású kölcsön és hitelkártya) és némiképp lelassul a valódi beruházásokhoz, például a lakásvételhez kapcsolódó hitelfelvétel. A fedezetlen kölcsönöknél a CIB szakemberei szerint pont az a kérdés, hogy az ügyfelek a reáljövedelmük csökkenését a fogyasztásuk visszafogásával vagy hitelből történő fogyasztással kompenzálják-e.

Szerző(k):
B. Judit Varga
01.
09.
23:59

Most a CIB-et és az MKB-t vizsgálja a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2006. december 14-én fogyasztók megtévesztésének gyanújával versenyfelügyeleti eljárást indított a CIB és az MKB Bank ellen. Mindkét esetben a pénzintézetek hitelkártyatermékekre vonatkozó tájékoztatásait vizsgálják. A vizsgálat alapját az a tavaly októberi GVH-döntés biztosítja, amelyet a hatóság az OTP Bankkal szemben folytatott és amely 100 millió forintos bírsággal zárult. A GVH ugyanis úgy ítélte meg, hogy az a kommunikáció megtévesztő, amely akár 45 napig kamatmentes költést ígér az ügyfeleknek, miközben a kamatmentesség számos további lényeges feltételtől függhet. Híreink szerint egyébként a GVH eredeti eljárása nem is a hitelkártyák hirdetéseinek tartalma okán indult: egy ügyfél a kamatelszámolás módja ellen emelt kifogást a Versenyhivatalnál. Miután ez esetben nem volt megállapítható szabálysértés, a GVH immár hivatalból folytatta a vizsgálatot az OTP ellen, amely az egyik legutolsóként csatlakozott a hitelkártya-kibocsátókhoz, így összes szabályzatában és kommunikációjában a piac többi szereplőjét (és a nyugat-európai mintákat) követte. A GVH közleménye szerint a most megindított két versenyfelügyeleti eljárással olyan piactisztítási eljárássorozatot szándékozik indítani, amely feltárná a hitelkártyákkal kapcsolatos tájékoztatási hiányosságokat. Szakmai körökben ugyanakkor nem értik, hogy a GVH miért nem konzultált mindeddig szakmai szervezetekkel. A GVH január 2-án együttműködési megállapodást kötött a PSZÁF-fel. Sokan úgy vélik, ezúttal a felügyeletnek a piaci szereplők védelmében önmérsékletre kellene intenie a társhivatalt.

Szerző(k):
Nagy Nándor László