Keresés

Nincs itt a hitelplasztikszezon

Néhány bank egy évvel ezelőtt (Napi, 2008. április 1.) már a hitelkártyapiac növekedésének visszaesésére számított, a többség azonban bízott a további töretlen fejlődésben. A már akkor is tapasztalható megélhetési gondokkal kapcsolatban többen azt nyilatkozták: ez ösztönözheti a plasztikhasználatot. A válság alighanem ugyanezt a tendenciát erősíthette alaposan fel, bár jelenleg a bankok többsége igen visszafogottan nyilatkozik erről a kérdésről. Közülük kivételt jelent a Budapest Bank (BB), ahol elmondták: hitelkártyáik átlagos kihasználtsága évek óta 60 százalék fölött van. Ez, tekintettel az átlagos hitelkeret 10 százalék feletti éves növekedésére, a hitelkártyás költések folyamatos növekedését jelzi, de 2008 augusztusától megváltozott a helyzet. A költések ekkortól stagnálnak, amiből csak az egyébként minden évben költési csúcsot hozó december jelentett újra kiugrást. Az idei év első két hónapja csekély mértékben ugyan, de a költések némi visszaesését hozta. A vásárlási kedv az egy évvel korábbi szintre csúszott vissza. Ez a BB szakemberei szerint nem feltétlenül csak a válsággal magyarázható jelenség, a tapasztalatok szerint az év első két-három hónapjában mindig visszafogottabban költenek az ügyfelek. A válsággal már inkább összefüggésben álló adat, hogy csökken a nagy összegű költések száma. Kedvező viszont, hogy az ügyfelek a korábbiaktól eltérően lényegesen kevesebbet használják a hitelkártyájukat készpénzfelvételre, ami a hitelkártya egyre tudatosabb használatát jelzi. Az MKB a kevesebb hitelkártya-igénylést annak tudja be, hogy az ügyfelek kivárnak. Ugyanezt a jelenséget a Raiffeisen és a CIB is azzal magyarázza, hogy a válság hatására az ügyfelek óvatosabbak a hitelek, hitel típusú termékek igénylésekor. Akkor is, ha a hitelkártya forintalapú, tehát árfolyam-kockázati hatással ennél a terméknél nem kell számolni. Egerszegi Ádám, a TakarékBank takarékszövetkezeti üzletágának igazgatója egyelőre nem tapasztal csökkenést a hitelkártya-igénylések terén. Úgy látja, az ügyfelek továbbra is igénylik az átlagos vagy azt meghaladó összegű hitelkereteket. Megfelelő tájékoztatással, illetve a vidéki bankkártya-elfogadó helyek számának gyarapodásával megítélése szerint még tovább bővülhet ennek a terméknek a piaca. Az UniCredit által kibocsátott hitelkártyák száma az utóbbi egy évben növekedett, és itt is azt tapasztalják, hogy a hitelkártya-birtokosok a megváltozott gazdasági környezet ellenére nem változtattak hitelkártya-használati szokásaikon. Nagyon sok következtetést persze az elmúlt két hónap tapasztalata alapján nem lehet levonni. Mint ugyanis szinte minden bank hangsúlyozza: az első negyedév mindig meglehetősen visszafogott. Az idén továbbra is a szezonális hatások az irányadóak - rögzítették a K&H-nál. A CIB tapasztalata szerint a hitelkártyákkal kapcsolatos használati szokásokban nem volt jelentősebb változás az elmúlt hónapokban sem az összeget, sem a darabszámot, sem a tranzakciótípust illetően. Meglepő módon a bankok többsége nem érzékeli a portfólió romlását sem. Az utóbbi néhány hónapban a CIB tapasztalata szerint a korábbi évek tendenciáihoz képest alig nőtt a késedelmes fizetések száma. A Raiffeisen a törlesztési, visszafizetési mutatókban eddig nem észlelt olyan mértékű változást, ami a jelenlegi gazdasági helyzetből adódna. Egerszegi szerint az ügyfelek leggyorsabban a már meglévő hitelkeret-lehetőségeiket használják ki a válság időszakában, így nagyobb az esélye a portfólió romlásának, de eddig ilyen típusú jelentős mértékű romlást itt sem érzékeltek. Az Allianz Bank sem tapasztal jelentős kockázati különbséget a hitelkártyát hitelként használó és az egyéb fedezetlen hiteltermékkel rendelkező ügyfelek között. Sőt, a hitelkártyát okosan használók (akik a kamatmentes pénzhasználati lehetőséggel élnek) kisebb kockázatot hordoznak. A BB nem próbálja szépíteni a helyzetet. Mint elmondták: jelentős változás a visszafizetéssel elmaradt hitelkártyás ügyfelek számában a drasztikusabb árfolyam-változás, azaz tavaly év vége óta figyelhető meg. Ennek oka elsősorban az, hogy a bank hitelkártyás ügyfeleinek legnagyobb része rendelkezik egyéb banki, fedezett vagy fedezetlen kölcsönnel, és az árfolyam-változás következtében megnövő törlesztőrészletek befizetése kihat a hitelkártya-tartozás kiegyenlítésére is. Különösen igaz ez az euró- vagy svájcifrank-alapú, fedezett hitelekre, amelyek esetében az ügyfél a likviditás fenntartása, azaz a hitelkártya időben való visszafizetése helyett inkább a kölcsön fedezetéül szolgáló lakás vagy autó megtartására törekszik. A késedelmes visszafizetések nagyobb aránya eleinte leginkább az egy hónapos tartozással rendelkező ügyfelek számának a növekedésében volt tetten érhető, de az utóbbi egy-két hónapban a régebbi tartozással rendelkező ügyfelek száma is kisebb mértékben növekedett.

Mi várható az idén

Budapest Bank Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a magyarországi hitelkártyapiac egészére 2009-ben is jellemző lesz, hogy nemcsak a kibocsátott hitelkártyák, de az egy kártyával végzett tranzakciók száma is tovább nő. A hitelkártya-használat általánossá válására utal az is, hogy folyamatosan csökken az egy hitelkártyás tranzakció értéke, ami jelzi, hogy a korábbi, zömmel tartós fogyasztási cikk vásárlása helyett a mindennapi költések során is a hitelkártyát részesítik előnyben azok, akik rendelkeznek azzal és a folyószámlához tartozó, úgynevezett betéti kártyával.

Kormányzati mankó az USA-ban

Lassan már csak az nem szerezhet információt az USA-ban arról, hogyan mentse meg veszélybe került jelzáloghitelét, aki direkt elbújik ez elől: március elején a pénzügyminisztérium közzétette részletes végső útmutatóját a teendőkről és azok szabályozásáról, ezt körbejárta a média, véleményezték a piaci szereplők, a múlt hét vége óta pedig külön honlap vezeti végig tennivalóikon az érintetteket. A becslések szerint 7-9 millió családot érintő, összesen 75 milliárd dolláros kormányprogram alapvetően kétféle adósnak könnyítheti meg az életét: az egyik az, aki még tudja fizetni jelzáloghitelét, de refinanszírozni már nem tudná, mert most az ingatlana kevesebbet ér a piacon, mint a rajta levő tartozás. Közülük azok számíthatnak kormányzati segítségre, akiknek a jelzáloghitelére a Freddie Mac vagy a Fannie Mae állami finanszírozók vállaltak garanciát, a tartozásuk nem több az ingatlan jelenlegi értékének 105 százalékánál és ez a lakáscélra szolgáló ingatlanuk. A másik csoportba tartoznak azok, akik már nem tudják fizetni havi törlesztésüket, vagy azért, mert az a kamatok miatt nagyon megemelkedett, vagy azért, mert az ő jövedelmük csökkent; ők akkor vehetnek részt a programban, ha zálogkötelezettkénti havi törlesztésük nem haladja meg a bruttó havi jövedelmük 31 százalékát (az összes törlesztésük pedig, beleértve az autóhiteleket és a hitelkártya-tartozásokat, nem lehet több a jövedelem 55 százalékánál). A program első körben a jelzálog-közvetítőket teszi érdekeltté abban, hogy a bajba került adós elviselhetőbb feltételekhez jusson: egyszeri ezer dollárt kapnak az állami keretből minden egyes, a megadott feltételek szerinti szerződésmódosítás után és utána még évente egy ezrest, három éven át, ha a megsegített hitelfelvevő aközben fizetőképes marad. Ugyancsak évi ezer dollárra számíthatnak öt éven keresztül a hitelfelvevők is, ha rendesen fizetik havi részletüket, ezzel az összeggel mindig a tőketartozásukat csökkenti az állam. Azokat is támogatják, akik nem akarják megvárni, amíg egy adós igazán megrendül: a jelzálog-hitelezőket egyszeri 1500, a közvetítőket 500 dollárral ösztönzik az olyan hitelszerződés módosítására, amelynél az adós még 30 napnál rövidebb ideje van késésben a törlesztéssel. (Szorgalmazzák az ingatlanokra felvett második jelzálogok visszafizetését is: a fentiek mellett további 250 dollárt kap az a közvetítő, amelyiknek sikerül ezt összehozni.) A módosított szerződésekben a legalacsonyabb kamat 2 százalék, ami öt évig változatlan marad, utána fokozatosan emelkedik évi 1 százalékponttal (vagy annál kevesebbel), amíg el nem éri a kamatplafont; ez utóbbi vagy az eredeti szerződés kamata, megfelelően indexálva, vagy az aktuális Freddie Mae 30 éves fix kamata, attól függően, hogy melyik a kisebb.

Ázsiában nem törödtek az amerikai feketelevessel

Az ázsiai börzék hangulatát nem rontotta el a hétfői amerikai zárás.

Amerika mégis brummog - New York már esik

Az optimista nyitást követő emelkedésre fordulat jött, három órával a nyitás után már 0,5-1 százalék közötti mínusznál jártak a vezető tengerentúli részvényindexek.

Elkerüli az armageddont a Budapest Bank tulajdonosa

A befektetők attól tartanak, hogy még több friss tőke kellhet a GE Capitalnak.

Lassan indul a spórolás

Még nem látszik egyértelműen, hol és hogyan csapódik le a magyar fogyasztásban a gazdasági válság, de senki nem túl optimista. A kereskedők többnyire még állítják, hogy hozzák az elvárt forgalmat - a beszállítók ezt másképp érzékelik. Mennyiségi visszaesésre nem számítanak a szakértők, de a minőségi polarizáció erősödésére igen. A hitelintézetek már inkább érzik a költekezés visszafogását, illetve változását: az áruhitelek és a személyi kölcsönök terén csökken a kihelyezés és mérséklődik a hitelkártya-használat is. A plasztikoknál aggasztó jelek is mutatkoznak: egyre többször használják őket az igen előnytelen készpénzfelvételre, ami azt mutatja, hogy napi szükségleteket finanszíroznak velük. A kulturális kiadásokon még nem érződik a krízis, de a városlátogató turizmus visszaesését megszenvedhetik a múzeumok is. Nehéz dolguk lesz az idei magyar Forma-1 futam szervezőinek is: a tavalyi nézőcsúcs aligha ismétlődik meg, a befizetendő jogdíj viszont nőtt.

A fogyasztással együtt csökken a hiteligény

Nem igaz, hogy a magyar emberek nem takarékoskodnak, az bizonyos, hogy kevesebbet költenek - nyilatkozta a Napinak Lendvai János, a Magyar Cetelem elnök-vezérigazgatója. Hazánk legnagyobb áruhitelező cégének vezetője szerint november vége óta egyértelműen látszik az a trend, hogy mind az áruhitelek, mind a személyi kölcsönök terén számottevően kisebb a kihelyezés, mint egy évvel korábban volt. Lendvai a Magyar Nemzeti Bank statisztikáira emlékeztetett, ahol decemberben a fogyasztási hitelek kihelyezésén belül az áruvásárlási kölcsönök állománya az egy évvel korábbi szinthez képest 6 százalékkal esett vissza - a Cetelem belső statisztikái ennél is jelentősebb visszaesést mutatnak. A hitelkártya-forgalom viszont kismértékben növekedett az elmúlt hónapokban a társaságnál. A vezérigazgató szerint a kártyás költések terén az tapasztalható, hogy az emberek sokkal racionálisabban vásárolnak, mint korábban. Hasonló véleményen van Ács Beáta, a Citibank termék- és partnerkapcsolati igazgatója is: tapasztalataik szerint a jelenlegi gazdasági, piaci környezet - növekvő munkanélküliség és infláció, csökkenő reálbérek - visszatükröződik a hitelkártya-használatban is: az emberek visszafogják költéseik számát és volumenét. Kissé ijesztő ugyanakkor a Cetelem azon tapasztalata, miszerint szemmel láthatóan megugrott a hitelplasztikokkal történő készpénzfelvételek száma. Miután az ilyen típusú tranzakciók esetében a felvett összeg - magasabb pénzfelvételi díj mellett - türelmi idő nélkül kamatozni kezd, ez azt jelzi, hogy a kártyatulajdonosok egyre inkább a napi szükségleteiket finanszírozzák a megajánlott költési keret terhére. A Citibank tapasztalatai szerint az ügyfelek hiteltartozásainak visszafizetésében érezhetően elsőbbséget élveznek a fedezet mellett igényelt hitelek, így elsősorban a lakáshiteleket törlesztik az ügyfelek. Ennek köszönhetően hónapról hónapra nő azoknak a hitelkártyás ügyfeleknek a száma, akik a türelmi idő lejártáig nem tudják visszafizetni az előző időszakban elköltött teljes összeget és megelégszenek rész-, illetve minimális törlesztéssel. A helyzet eszkalálódásával a késedelmes visszafizetések számának növekedésére is számítanak.

Feldarabolják a nagybankokat?

Sok szakértő úgy gondolja, hogy a Timothy Geithner pénzügyminiszter múlt heti beszédében elhangzott pénzügyi intézkedések nem lesznek elegendőek a bankrendszer rendbetételéhez.