Keresés

Elmaradnak a beruházások?

Az adócsomag hatására a befektetők várhatóan nem vonják ki a tőkét az országból, amennyiben azonban tartósnak bizonyulnak az intézkedések, kevesebben választják majd Magyarországot – vélekedik Erdős Gabriella. A PricewaterhouseCoopers adópartnere szerint a befektetők tisztában vannak a lépések szükségességével, ha azonban nem sikerül leszorítani a költségvetési hiányt, annak az ország versenyképessége látja kárát. Utóbbi a járulékcsökkentési lépések elmaradása, illetve a szolidaritási és a különadó bevezetése miatt nyilvánvalóan romlik – tette hozzá László Csaba, a KPMG adópartnere. Szerinte nagyon fontos lenne a kiadási oldal reformját és a hiánycsökkentés módjának részleteit egyértelművé tenni, mert akkor lehetne hitelesebb, hogy a mostani adóemelés csak átmeneti lépés. Rövid távon a nagyvállalati befektetői kör ugyan vélhetően nem vonul ki a változások kapcsán, de a növekedési lehetőségek visszafogása miatt egyes beruházásokat elhalaszthatnak vagy nem hoznak majd az országba – véli Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere szerint az európai, közepes méretű vállalkozások viszont jóval mobilisabbak nagyobb társaiknál, így elképzelhető, hogy bizonyos – elsősorban szolgáltatási – tevékenységeket a régió más országaiba helyeznek át. Befektetésösztönző elemet is találni a csomagban: a társasági adótörvény módosítása szerint az árfolyamnyereséggel csökkenthetik az adóalapjukat azok, akik a törvény hatályba lépése után szerzett és bejelentett, legalább 30 százalékos részesedésüket legalább kétévnyi tartás után értékesítik. Erdős úgy véli, ez különösen kedvező lehetőséget jelent a holding-társaságok bejegyzésénél, ráadásul az ilyen cégekre vonatkozó rendszer minden más eleme megfelelő. Oszkó szerint azonban a szabályozást nem kellő körültekintéssel alakították ki, mivel a bejelentett részesedés után társasági adót ugyan nem kell fizetni, szolidaritásit viszont igen. Változnak a nagyberuházóknak nyújtott adókedvezmények is: növekszik az elvárt átlagos állományi létszám, viszont a leghátrányosabb 48 kistérségben végrehajtott beruházások esetén enyhülnek az elvárások. A továbbiakban nagyvállalkozás kizárólag olyan beruházáshoz kaphat támogatást, amely kizárólag új eszközöket tartalmaz. Az utóbbi módosítások hatályba lépésének időpontja nem szerepel a csomagban, az ugyanis függ az Európai Unió bizottságának jóváhagyásától.

Vannak, akik már vesznek

Az árfolyamesés ellenére akadnak, akik látnak fantáziát a magyar részvényekben: a bejelentések alapján van, hogy maga a cég, vagy a vezető tisztségviselő, esetleg a tulajdonos. Ilyen Pap Gyula, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese is, aki június 15-én 5600 forintos átlagáron 11 ezer OTP-törzsrészvényt vásárolt, 372 820 darabra növelve részvényeinek a számát. Az EG Capital SA Állami Nyomda-részvényekből vásárolt be, az Erdős Ákos igazgatósági elnök résztulajdonában lévő társaság a múlt héten két nap alatt összesen 7350 papírt vett meg egyenként 5765 forintos árfolyamon. A tranzakciót követően az EG Capital SA tulajdonában 212 947 darab, 15,25 százaléknyi Állami Nyomda-törzsrészvény van. A BorsodChem bejelentése szerint pedig a tőzsdei társaság 44 901 saját részvénnyel lett gazdagabb 2185,94 forintos átlagáron, így összesen 1 192 345 darab BC-papírja van.

Állami Nyomdát vettek a társaság vezetői

Erdős Ákos, az Állami Nyomda Nyrt. Igazgatóságának elnöke, és Gömöri Istvánné, a Felügyelő Bizottság elnök-helyettese 2006. június 14-én és június 15-én összesen 7350 darab Állami Nyomda részvényt vásárolt 5765 forintos átlagáron - derül ki a társaság közleményéből. A tranzakciót követően Erdős közvetett befolyása 15,25 százalékra, Gömörinéé pedig 2,2 százalékra növekedett.

Osztalékpapír lehet az Állami Nyomda

Madarász János Eddig igencsak jó hozamú és biztos befektetésnek tűnik a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) legifjabb részvénye, az Állami Nyomda értékpapírja. A börzére tavaly december elején bevezetett részvény az 5600 forintos kibocsátási árfolyamról stabil emelkedéssel - lapzártánkkor (2006. június 12.) - a 6000 forintos kurzusig jutott, ami önmagában is mintegy 8 százalékos nyereség fél év alatt, ráadásként májusban részvényenként 510 forint osztalékot fizetett a társaság elmúlt évi, közel egymilliárdos nyeresége után. Az Állami Nyomda ezzel folytatta azt a hagyományát, amely szerint a nyereség 80 százalékát felosztja a tulajdonosok között. A cégben egyébként a régebbi tulajdonosok is bíznak, köztük a korábbi nagyrészvényesek, akik együtt csaknem 70 százalékot birtokoltak. Köztük van még mindig 10-10 százalék feletti részvénycsomaggal Erdős Ákos, a Láng Holding tulajdonos-vezetője, valamint az ausztrál kockázatitőke-társaság, a Royalton Investors is. De miért is olyan jó befektetés e nyomdapapír? Az 1,5 milliárd forint jegyzett tőkéjű és konszolidáltan 5,45 milliárd forint saját tőkével rendelkező Állami Nyomda-csoport - a társaság ugyanis a gyomai Kner Nyomda mellett több vegyes-vállalattal is rendelkezik a régióban - több lábon áll. A hagyományos nyomdai tevékenység tehát már csak a társaság nevében domináns: a tavalyi 11,5 milliárdos árbevétel kétharmada komplex biztonságtechnikai megoldások - teljes körű megszemélyesítés és adatkezelés - értékesítéséből és a nyomtatványüzletágból származik. Az Állami Nyomda fő tevékenységi körébe tartozik persze a hagyományos nyomdai munka: nyomtatványok, könyvek és prospektusok készítése, emellett évről évre hangsúlyosabb a chip- és műanyag kártyák gyártása, de vállalják elektronikus dokumentumok kezelését vagy éppen üzleti levelezés lebonyolítását is. Az elemzők szerint ezek nagy része stabil bevételt biztosít a társaságnak, ugyanakkor kockázatot jelent, hogy a nagy megrendelések döntő része állami vagy multinacionális vállalatoktól érkezik. Ám kedvezőnek minősül, hogy a biztonságtechnikai piac sajátosságából adódóan a vevők ritkán váltanak, ha biztos, megbízható beszállítóra találtak, ráadásul a régióban csak egy-két hasonló - az Állami Nyomda újfajta tevékenységét végző - társaság akad. A stabilitás tehát adott, a növekedést pedig a szakértők szerint a menedzsment által is fókuszba állított regionális terjeszkedés nyújthatja. A környező országokban - ezek többségében egyébként az Állami Nyomda leány- vagy közös vállalattal rendelkezik - a piaci igények csak lassan változnak, de már ott is egyre inkább keresik a magasabb hozzáadott értékű biztonságtechnikai vagy éppen nyomdaipari szolgáltatásokat. Ráadásul ezek az országok még nem tagjai az uniónak, vagyis a következő években állnak majd át az EU-konform okmányokra, ami teljes iratcserét és új gépekre, komplex megoldásokra adott megrendeléseket is jelent. A magyarországi cég kilátásai tehát továbbra is kedvezőek, így amennyiben az eddigi kifizetési rátát fenntartja, a BÉT-en lévő közszolgáltató cégekkel együtt az „özvegyeknek és árváknak” kínált kategória újabb tagja lehet (a tőzsdei zsargonban így nevezik azokat a részvényeket, amelyek a biztos bevételnek köszönhetően stabil osztalékpolitikával rendelkeznek).

Még mindig nincs meg mindenki Fűzfőn

Egy személy után még kutatnak. Balatonfűzfőn két férfi és egy nő holttestét azonosították a szerdai robbanás helyszínén, egy embert azonban még mindig keresnek - idézi a radio.hu a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét.

A nagy cégeket pécézték ki a szolidaritási adóval

Nagyon kevés a gazdasági szereplők rendelkezésére álló idő az új szabályokra való felkészülésre, különösen a 2006. szeptember 1-jén hatályba lépő módosításokat illetően – véli Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere.

A nagy cégeket pécézték ki a szolidaritási adóval

Nagyon kevés a gazdasági szereplők rendelkezésére álló idő az új szabályokra való felkészülésre, különösen a 2006. szeptember 1-jén hatályba lépő módosításokat illetően – véli Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers adópartnere. A szakértő szerint aligha lesznek hibátlan bevallások a következő bevallási időszakban, nem beszélve a könyvelő- és bérszámfejtési programoknak az új adómértékekhez való igazításáról. Ez utóbbi szükséglet azért jelenthet különösen nagy problémát, mivel az egész országban egyszerre jelentkezik ilyen igény a szeptemberi határidőig. A magánszemélyek négyszázalékos különadója voltaképpen 40 százalékos szja-kulcsot jelent a 6,05 millió éves járulékplafon felett keresők számára, a cégek közül pedig különösen a most jelentős adókedvezményben részesülőket érintheti ez érzékenyen. Erdős szerint az 5–10 évre szóló kedvezményeket a társasági adó 80 százalékáig lehet igénybe venni, így a jelenleg voltaképp 3,2 százalékos nyereségadót fizető cégeknek a 4 százalékos szolidaritási adó a terhek megduplázódását jelenti. A szakértő hozzátette: ez ebben a formában alig száz vállalatot érinthet, ám ezek jelentős adóerővel és alkalmazotti létszámmal rendelkeznek. Komoly tétel a telefonköltség A céges telefonáfa javasolt elszámolását a PWC szakértője meglehetősen aránytalannak találja. Az áfatörvény tervezett módosítása szerint ugyanis a cégek ezentúl választhatnának, hogy tételes híváslistát vezetnek, amelyből kigyűjtik a magáncélú beszélgetéseket, s ezeket természetbeni juttatásként számolják el, vagy az össz-telefonköltség 20 százalékát adózzák le a természetbeni juttatások szeptembertől 10 százalékponttal, 54 százalékra emelkedő mértékével. Erdős úgy véli, a több száz embert foglalkoztató cégeknek komoly tétel a telefonköltség 20 százaléka, ám az aligha képzelhető el, hogy minden magánhívást ki tudjanak gyűjteni úgy, hogy évek múltán az adóhatóság egy magánhívásnak titulált beszélgetésre hivatkozva ne állapítsa meg a teljes kiadás 20 százalékára az adóhiányt. Csökkenő bevétellel elkerülhető a minimumadó A társaságiadó-törvényben a legjelentősebb módosulást a minimálisan elvárt adó bevezetése jelenti – ezzel párhuzamosan ugyanez az adóalap fellelhető az egyéni vállalkozókra vonatkozóan az szja-törvényben is. A nyereséget nem produkáló társaságoknak az eladott áruk beszerzési értékével csökkentett bevételük 2 százaléka után kell majd megfizetni 2007-től a 10, illetve 16 százalékos társasági adót. Ezalól az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben működő cégek képeznek kivételt, valamint szintén mentesülnek a minimumadó alól azok, akik bevétele a tárgyévben nem éri el a megelőző év bevételének 75 százalékát vagy elemi kár érte a tárgyévben vagy az azt megelőző esztendőben (mentesülnek az adó alól egyebek mellett az alapítványok, közalapítványok, valamint a felsőoktatási intézmények). A jogalkotók tehát csupán a cégek működésének első egy-két évében „hiszik el”, hogy valóban veszteséggel is üzemeltethető a vállalkozás. A fejlesztési adókedvezmények esetében könnyítést tartalmaz a módosítás, ez a minimálisan felveendő foglalkoztatottak számának mérséklését, valamint a de minimis támogatásoknál a küszöbérték 5-ről 6 millió forintra való emelését jelenti. Adminisztrációs nehézséget okozhat viszont az, hogy a jövőben a nagyvállalatok csak új eszközberuházás esetén részesülhetnek kedvezményben (eddig 20 százalékig a felújított eszközöket is engedte a szabályozás), míg a direkt állami támogatások esetében nincs ilyen kikötés, így a kedvezmény kiszámításakor eltérő lesz a vetítési alap. Házipénztár A házipénztár megadóztatásáról szóló javaslat szerint a napi készpénz-záróegyenleg átlagos értékének a napi készpénzforgalom (pozitív és negatív forgalom összege) átlagának kétszeresével csökkentett része képezi az adóalapot. Az így kalkulált napi záróegyenleg összege a javaslat szerint a pénzügyi szolgáltatási tevékenység céljából tartott pénzkészlettel csökkenthető. Ezzel gyakorlatilag kizárja a jogalkotó a bankokat a kötelezettek köréből, a kereskedő cégek szükséges készpénzállományát a kétszeres szorzóval veszi figyelembe, az így adódó összeget pedig 20 százalékkal terhelné a javaslat. Az indoklás szerint az átlagosan felhasznált készpénz kétszeresét meghaladó összeg már nem tekinthető a társas vállalkozások készpénzforgalmához szükséges tételnek. Ez a kormány szerint a vállalkozás vagyonát, egyes esetekben személyes célra felhasznált jövedelmet takar, ami pedig az Alkotmány értelmében megadóztatható. A társaságiadó-alanyoknak a házipénztáradót az adóévet követő 45. napig kell bevallani (a társaságiadó-bevallásban) és megfizetni.

Veszik magukat a tőzsdei cégek

Több tőzsdei társaság, illetve menedzsmentjük is jó vételnek találja a jelenlegi árszinten saját részvényeit, tegnap hárman is ilyen vásárlásokat jelentettek be. Az Állami Nyomda papírjaiból kedden a luxemburgi EG Capital SA vásárolt 2244 darabot 5768 forintos átlagáron, ez a cég 85,55 százalékban Erdős Ákosnak, az igazgatóság elnökének, valamint 14,45 százalékban Gömöri Istvánnénak, a felügyelőbizottság elnök-helyettesének tulajdonában van. A tranzakciót követően az EG Capital SA tulajdonában 205 597 darab, 14,72 százaléknyi Állami Nyomda törzsrészvény van, így Erdős Ákos közvetett befolyása 14,72 százalékra, Gömöri Istvánné közvetett befolyása pedig 2,13 százalékra növekedett. A BorsodChem szintén kedden 48 ezer darab saját részvényt vásárolt a BÉT-en részvényenként 2178 forintos áron, ezt követően 1 098 455 darab saját részvénye van. A Pannonplast nem is csak egy napig, hanem egy egész héten keresztül vásárolt, június 7. és 13. között 192 029 darab saját részvényt, 2777 forintos átlagárfolyamon. (Ezután 243 252 darab saját részvénnyel és 2481 darab határidős vételi kontraktussal rendelkezett.)

Állami Nyomda: Erdős Ákos közelít a 15 százalékhoz

Erdős Ákos közvetetten újabb Állami Nyomda részvényeket vásárolt, az igazgatósági elnök közvetett befolyása tovább közeledett a 15 százalékos szinthez - derül ki egy mai közleményből.