Keresés

A focihoz mindenki ért...

Bizonyosan akadnak, akik azt gondolják, hogy egy novemberi születésnap beharangozásához túl korai ez a szeptemberi időpont, de mi a Patikapénztárnál mindent - így ezt is - előre, gondosan megtervezünk. Tudják, hihetetlenül jó érzés egy sikeres céget ilyen hosszú idő óta vezetni. Nyolc év alatt a semmiből felépíteni egy olyan független pénzügyi szolgáltatót, amely csak az idén már 2,3 milliárd forint bevételt realizált és mások számára elérhetetlennek tűnő 2130 munkáltatóval működik, egészen elképesztő sikertörténet. Ma már mindenki elismeri a Patikapénztárnak az egészségpénztári szférában betöltött úttörő szerepét. Nagy merészség volt abban az időben a nyugdíjpénztárak árnyékában meghúzódó egészségpénztári konstrukcióban gondolkodni. Ma pedig a számok már magukért beszélnek. Ha csak a pénztári szektor 2006. évi bevételeit nézzük, az egészségpénztárak már 26,9 százalékos részt hasítottak ki maguknak, de a szolgáltatási kiadás még ennél is jobb arány: 40,1 százalék. A saját életemben a nyolc évet még történelmi távlatnak tekintem, így aztán különösen hangsúlyosak az elért eredményeink: a Patika fennállása óta 12 milliárd forint bevételt realizált, tagjainak 8,5 milliárd forint értékben nyújtott szolgáltatást. A patikakártyával 2,3 milliószor (!) fizettek ki pénztári szolgáltatást és ezzel párhuzamosan 3,45 milliószor használták egyenleglekérdezésre ügyfélszolgálatunkat (telefonon és interneten). Ennél impozánsabb adatokkal csak a Tempó Egészségpénztár, a Patika régi szövetségese büszkélkedhet. És hogy mindenki megtalálja nálunk a számítását, elindítottuk Bokros Lajos vezetésével az Új Pillért, majd tavaly a Tradíció Nyugdíjpénztárt. A Tradíció Nyugdíjpénztár életre hívása ma ugyanolyan merésznek tűnhet, mint anno a Patikapénztáré, de az idő ezúttal is minket fog igazolni. Ezen a piacon azért van mit keresni, mert már tíz évet meghaladó működést lehet értékelni (legfőképpen a hozamok tekintetében) és azért az emberek pénzügyi kultúrája is sokat fejlődött… Visszatekintve biztos lehetek abban, hogy a Patika az elmúlt nyolc évben teljesítette eredeti küldetését: Magyarországon új iparág alapjait tette le és folyamatosan meghatározó szerepet játszik az egészségpénztári piac stabilitásában (most egy pillanatra - de csak azért, hogy felhőtlenül tudjak örülni - eltekintek attól a zavaró ténytől, hogy a szorgalmas törvényalkotó évente átlagosan 3-4-szer változtatja az egészségpénztári szabályozást). Létrehoztuk azt a szövetséget is, ahol egyre több olyan piaci szereplőt tudhatunk magunk mellett, akik a tagok és nem a pénztár anyacégének érdekeit tartják szem előtt. Kívánhat-e ilyenkor az ember többet? Természetesen igen. Az évfordulók jó alkalmat szolgáltatnak valami lezárására és az új kezdetre is. Az őszi tervem legalább annyira ambiciózus, mint egy új iparág létrehozása. Ha pedig a tagjaink arra tippelnek, hogy az OEP-t felváltó egészségpénztár indítására gondolok, tévednek. Az csak a következmény lesz. Novemberben indulunk. Kívánjanak sok sikert!

Évszaknak megfelelő prevenció egészségpénztári tagként

Ugyan az elmúlt hónapok túlnyomórészt az egészségügyi reform körüli tárgyalások, egyeztetések jegyében zajlottak, ebben az időszakban sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy jelenleg milyen szolgáltatások vehetők igénybe egészségpénztári tagként. Az OTP Egészségpénztár alapvető célkitűzése a megbetegedéseket megelőző szemlélet és életmód támogatása, amelynek során felhívja tagjai figyelmét azokra a szolgáltatásokra, amelyeket a megelőzés érdekében a pénztártagok igénybe vehetnek. Az OTP EP különösen fontosnak tartja a megelőzést ősszel, amikor szervezetünket fel kell készíteni a téli időjárás okozta megterhelésekre. A nyári szezonban talán kevesebbet foglalkozunk az egészségünkkel: előtérbe kerülnek a kiadós vacsorák, a nyáresti grillpartik és a hajnalokba nyúló beszélgetések. Míg a gondtalan nyári hónapok alkalmával feledésbe merülhet a prevenció, mindez az ősz kezdetén, amikor a tartalékok fokozatosan kimerülnek, sokkal inkább előtérbe kerül. Az OTP-egészségpénztári tagsággal rendelkezők számára természetesen mind az egészségügyi szűrések, mind a sportolással kapcsolatos bérletek kedvezményesebben érhetők el ősszel is. Az őszi időszak kiválóan alkalmas arra, hogy a karácsonyi hajtás és a síszezon megkezdése előtt a szokásos egészségügyi "karbantartásokat" is elvégezzük: például szemészeti és fogászati szűréseken vegyünk részt. A szűrések mellett a folyamatos egészségmegőrzést is kiemelten fontosnak tartja az OTP EP, emiatt igen sok szolgáltatónál járt ki különböző kedvezményeket. Vagyis a hideg idő beálltával se mondjunk le a sportolás adta lehetőségekről, hiszen jelentős kedvezményekben részesülhetünk bérletvásárláskor kedvenc fitnesztermünkben vagy éppen uszodánkban. A minél sokrétűbb szolgáltatások biztosítása, valamint a piacvezető szerep megőrzése érdekében - a taglétszám növelése mellett - az EP törekszik a szolgáltatói hálózat mennyiségi és minőségi paramétereinek folyamatos fejlesztésére, valamint a kényelmes hozzáférhetőség biztosítására. Ennek köszönhetően napjainkban ma már országos szinten mintegy 4700 szolgáltatónál vehetünk igénybe egészségpénztári szolgáltatásokat. A pénztári szabályozásnak köszönhetően a pénztártagok akár külföldön is igénybe tudnak venni különböző szolgáltatásokat, például síelés esetén.

Elölről kezdené az egészségügyi reformot a Fidesz

Bár képlékeny még, hogy milyen lesz az új egészségügyi rendszer, az biztos, hogy a Fidesz felülvizsgálja, ha hatalomra kerül. Az ellenzéki párt a 2001-es kórháztörvényhez akar visszatérni, amely nonprofit szervezet vegyék át a kórházak irányítását.

Felülvizsgálná egy Fidesz-kormány a privatizációs szerződéseket és az egészségpénztár-reformot

- Számos fideszes nyilatkozó utalt az elmúlt időszakban arra, hogy kormányra kerülésük esetén felülvizsgálnák az egészségpénztár-reformot. Várhatóan ugyanakkor addigra már olyan polgárjogi szerződések lesznek érvényben, amelyektől csak kártérítés mellett lehet elállni. Készek-e vállalni ennek minden ódiumát, illetve mikorra forgatnák vissza az időkereket az egészségügyben? - A szakmai közvélemény számára teljesen világos, hogy mit szeretne a Fidesz: visszatérni a 2001-es kórház-finanszírozási törvényhez, amely a nonprofit szakmai szervezeteknek lehetővé tette volna, hogy a kórházakban, az egészségügyi ellátórendszerben átvegyék az egészségügyi ellátást. Nem abban gondolkodunk tehát, hogy változatlanul hagyjuk a rendszert, mert annak a problémái nyilvánvalók. De az egységes nemzeti kockázatközösséget nem bontanánk meg. A profitorientált egészségbiztosítási cégeknek nem az az érdekük, hogy minél többet költsenek rám ha beteg vagyok, hanem hogy profitot termeljenek. Képlékeny még, hogy a mostani kormány hogyan akarja megvalósítani ezt az új rendszert, hogy mit fogunk örökölni, ha kormányra jutunk, de abban biztos vagyok, hogy a Fidesz ezt felül fogja vizsgálni. - Nem riadnak tehát vissza attól, hogy esetleg szerződéseket kell módosítani vagy akár kártérítést is kell fizetnie az államnak. - Miért gondoljuk mindig azt, hogy ezeknek az ügyeknek mindenképpen el kell menniük a bíróságig? A befektetőnek is megvannak a maga szempontjai, úgy szeret beszállni, esetleg kiszállni egy üzletből, hogy lehetőleg nagy veszteség ne érje. Ha ilyen helyzet lesz, majd megpróbálunk megállapodni. - Számos privatizációs tranzakciót is bíráltak, kormányra kerülve mely esetekben vennék elő újra az aktákat? - A Forrás Rt., vagy a Bábolna-privatizáció ügyét mindenképpen vizsgálni kell, ez utóbbi esetében az Állami Számvevőszék is személyi felelősségre vonást és büntetőeljárás-indítást javasolt. Ilyen ügy lehet a Budapest Airport értékesítése is, annak ellenére, hogy az eladás óta több tulajdonosváltás is történt a cégnél. Az egyedi eseteknél viszont fontosabbnak tartom, hogy átfogó felülvizsgálatra kerüljön sor, mivel a számvevők szerint az elmúlt időszakban szinte nem volt olyan tranzakciója az ÁPV Zrt.-nek, amely törvényesen és szabályszerűen zajlott volna le. Ez azt jelenti, hogy ahol szabálytalanság történt, a helyzet tisztázására van szükség. - A régi akták mellett folyamatosan nyílnak az újabbak is, például már beérkeztek az első módosító indítványok a 2008-as költségvetés tervezetéhez. Korábban gyakran vádolták kormánypárti oldalról a Fideszt azzal, hogy fedezet nélküli módosítók tömegét terjesztik be, amelyek elfogadása lehetetlenné tenné a hiánycélok betartását. Az idén milyen irányelvek mentén készülnek a javaslataik? - A Fidesz négy módosítójavaslat-csomaggal készül. Az úgynevezett központi Fidesz-csomag indítványai azt mutatják meg, hogy milyen irányú gazdaságpolitikát szeretnénk. Lesz egy tükör-csomag is, elővesszük, hogy mit ígértek a szocialista politikusok a régióknak, a településeknek és beterjesztjük azokat. Harmadrészt készülünk egy ágazati csomaggal, ide sorolható az egészségügy, a mezőgazdaság, az önkormányzatok és az oktatás. Végül lesz lehetőség egyéni képviselői indítványokra is, nem szoktuk ugyanis korlátozni képviselőink mozgásterét. A Fidesz-csomag esetében alapelv, hogy nem változhat a hiány nagysága. - A prudens fiskális politika egyik legfőbb intézményi biztosítéka a kormány szerint a január elsejével felállítani tervezett Költségvetési Hivatal lenne. Az ötpárti tárgyalások ugyanakkor még zajlanak: tartható ez a menetrend? - A hetekben végre írásos anyagot is kaptunk, amelyről hamarosan kialakítjuk az álláspontunkat. Ha a kormány nagyon akarja, persze feles törvénnyel is létrehozhatja az új intézményt, de jobb lenne, ha erősebb legitimációval, többpárti támogatással is bírna. Az egyeztetések elején mi inkább egy néhány fős fiskális tanácsot javasoltunk, de három feltétellel elfogadtuk a hivatal gondolatát is: független legyen, olcsó legyen és a hatáskörök világosan szét legyenek választva a most meglévő intézményektől, elsősorban az Állami Számvevőszéktől. A függetlenség részleteiről még folynak a tárgyalások. A kormány javaslata alapján a milliárdos költségvetéssel, elnökkel, alelnökökkel, hivatali autókkal és minimum 150 fős stábbal létrejövő intézmény nem lesz éppen olcsó. A hatáskörök tisztázását illetően megint csak gond van, mert az ÁSZ több esetben hasonló munkát végez. Nem az a gond, hogy az ÁSZ ezt rosszul végzi, hanem hogy a benyújtás előtt néhány nappal kell véleményeznie egy több ezer oldalas dokumentumot. - Kovács Árpád ÁSZ-elnök ezzel kapcsolatban fel szokta vetni egy "árumegállító jog" biztosítását, azaz hogy az új hivatal vagy az ÁSZ visszaküldhesse átdolgozásra a költségvetési javaslatot, ha az nem felel meg bizonyos alapvető szakmai normáknak. Ezzel egyetértenének? - Hatásköröket természetesen nem lehet elvonni a kormánytól és az országgyűléstől, de elvi akadályát egy ilyen javaslatnak nem látom. Tekintettel az elmúlt időszak államháztartási problémáira, egy átmeneti időszakra, például az euró bevezetéséig elképzelhetőnek tartanék ilyen eljárást. - A kormány ebben a ciklusban az új hivatal, a már bejelentett kiadási plafonok és fiskális szabályok mellett nem tervez átfogó költségvetéstervezési reformot. A Fidesz decemberre elkészülő új programjában várható valamilyen javaslat ezen a téren? - Az önkormányzati területen szeretnénk kettéválasztani a működési és felhalmozási célú kiadásokat. Időzített bomba ugyanis az önkormányzatok eladósodása, amivel a kormányzat eddig semmit sem tudott kezdeni. Az önkormányzatok újabb és újabb feladatokat kapnak források nélkül, amit kötvénykibocsátásból finanszíroznak. A javaslatunk ezzel kapcsolatban az, hogy új hiteleket csak felhalmozási célokra vehessenek fel a helyhatóságok. Tisztázni kell a kötelező feladatokat, az ehhez szükséges kiadások forrásait pedig biztosítani kell. - Nem korlátozza ez a javaslat az önkormányzatok gazdasági autonómiáját? - Az autonómiájukat elsősorban az korlátozza, ha a kormány a normatív támogatások rendszerét úgy szabja át, hogy nem ad mozgásteret számukra, nem biztosítja a felelős politika előfeltételeit. A többcélú kistérségi társulások erőltetése vagy kikényszerítése, az oktatási intézmények bezárása sokkal hátrányosabban érinti az önkormányzatokat. Egy másik javaslatunk éppen a pénzhiányos önkormányzatokon segíthetne azzal, hogy az MFB-n keresztül speciális hiteleket biztosítana az uniós pályázatok önrészére - szerencsére úgy tűnik, hogy a kormányzat is hasonlóképpen gondolkodik. - Ha már felelős politika, nem gondolják, hogy nehezíti a költségvetési intézményrendszer többpárti konszenzuson alapuló átalakítását, ha a legnagyobb ellenzéki párt nem áll szóba az éppen regnáló kormányfővel? Vélhetően a külföldi befektetők szemében sem tünteti fel jó színben az országot, ha azt látják, hogy a magyarok még maguk között sem tudnak megegyezni. - Nem árt az arányokat megfelelően látni. A hitelesség megingásának elsődleges oka a kormány gazdaságpolitikája. Az elmúlt években a sáveltolással, az államadósság növekedésével, adóemeléssel és a 100 napos programokkal a kormány aláásta hitelességünket a nemzetközi befektetők szemében. Az ellenzéki elfogultságokkal nem igazán vádolható Surányi György volt MNB-elnök mondta, hogy ebben az eseménysorozatban legalább 70 százalék a jelenlegi kormány felelőssége - szerintem még ennél is rosszabb az arány. A népszavazás arról is szól, hogy az emberek megtévesztésük után ismét beleszólhassanak a közügyekbe, és ezáltal helyreállítsuk a demokrácia sérült intézményrendszerét. - A hitelesség szempontjából kiemelkedően fontos monetáris és fiskális politika közötti összhang mindenesetre mintha javult volna Simor András színre lépésével. Elégedettek az új jegybankelnök és a megújult monetáris tanács eddigi teljesítményével? - Tiszteletben tartjuk a jegybank és a monetáris tanács függetlenségét, de véleményünk azért lehet, aminek hangot is adtunk, amikor bíráltuk a júniusi kamatcsökkentést. A mostani vezetés bizonytalan pontja a kommunikáció, egyelőre nehezen határozható meg, hogy milyen stabil alapelvek alapján dönt a monetáris tanács. De ez ki fog alakulni, optimista vagyok, mivel olyan vezetők vannak az MNB élén, akik képesek tanulni a piaci reakciókból. - Az euróbevezetés egyik előfeltétele a konvergenciaprogramban vázolt makropálya betartása. Elemzők szerint ez a költségvetési hiány esetében 2007-re vagy akár még 2008-ra is tarthatónak tűnik, de egyre több jele van annak, hogy 2009-től megint elindulhat az osztogatás. - A konvergenciaprogram hitelességi szempontból jobb, mint a 2005 végi, az Európai Bizottság által visszadobott program. Baj a céllal és az eszközökkel van. Egy rossz kiigazítás ment végbe 2006-ban, bevételsúlyozott volt a csomag, ami rontotta az ország versenyképességét. Mindemellett azt is nehéz megítélni, hogy teljesíthető-e a program. Az első év úgy néz ki, teljesíthető lesz kisebb-nagyobb buktatókkal; én inkább attól tartok, hogy mivel a kormány a magának nem túl magasra tett lécet - úgy tűnik - átviszi, már azon gondolkodik, hogyan lehet puhítani. Gondoljunk csak az idei magasabb adóbevétel miatti 186 milliárd forint laza elköltésére, illetve már megy a vita, hogy az egészségbiztosítási alap többletbevételeit hogyan kell szétosztani. Azokkal értek tehát egyet, akik azt mondják, hogy egy átmeneti konszolidáció után 2009-ben ugyanazokkal a gondokkal szembesülhetünk, mint 2006-ban. - Mindezek figyelembevételével mikor lesz euró Magyarországon? - Először is a konvergenciaprogramban ki kellett volna tűzni egy céldátumot. - Az akkor még létező konvergenciatanács tavaly ősszel úgy döntött, hogy addig nincs értelme kitűzni a dátumot, amíg legalább az első jelei nem látszanak a kiigazítás hatásának. - Ezt mondhatta tavaly a miniszterelnök által felkért konvergenciatanács, de ma már látszanak az euró-céltalanság veszélyei. A mi álláspontunk ennél határozottabb. Ma az elemzői konszenzus 2014-et jósolja, de ez messze van attól, amit szeretnénk. Az új dátumot társadalmi konszenzussal kellene meghatározni, amit segít, hogy a politikai és gazdasági elitben teljes az egyetértés arról, hogy minél előbb kell az euró. Ezzel ellentétben az emberek körében egyre nő az eurószkepticizmus, és ha nem látják a csatlakozás előnyeit, nehezebben is kérhetjük őket az áldozatvállalásra a bevezetése érdekében. Így azt javasoljuk, hogy a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletekkel és a civil szférával egyeztetve határozzunk meg mielőbb egy dátumot. - A Fidesz számára milyen dátum lehet a tárgyalási alap? - Ez a kormány addig meghozott lépéseitől is függ. A lehető legkorábbi dátumot szeretnénk: még mindig reálisnak tartanám 2012-t is, ha a gazdaságpolitika más vágányra kerül.

Mindenki másképp bírálja a koalíciós alkut

A legnagyobb ellenzéki párt egészségügyi munkacsoportjának vezetője szerint hétfőn az emberek feje fölött, a 116 éve fennálló társadalombiztosítás 10 millió szerződő partnerének felhatalmazása nélkül kötött "politikai paktumot" a két koalíciós párt. Mikola István szerint a kierőltetett egyezség kizárólag Gyurcsány Ferenc miniszterelnök továbbélése érdekében született. Az országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke a megállapodás hírére reagálva azt mondta: minden szakmai alapot nélkülöz a biztosítási reformtervezet, illetve az, ami ebből ismert. Világtörténelmi kísérletnek nevezte a 22 egészségpénztár megalapítására tett javaslatot, mivel ilyen rendszer sehol máshol nem működik. Az MDF is politikai motivációkat emleget a megegyezés hátterében. Herényi Károly, az ellenzéki párt frakcióvezetője hiányolta a koalíciós pártok megállapodásához szerinte nélkülözhetetlen hatástanulmányokat. Az MDF húsz kérdésben összegezte a tisztázandó elemeket, egyben felszólította a kormányt, hogy tartsa be a jogalkotási törvényt, amely előírja, hogy egyeztessen a parlamenti pártokkal és a szakmával, valamint készítsen részletes hatástanulmányokat. Noha az ellenzéki pártok következetesen tiltakoznak a társadalombiztosítás privatizációja ellen, a magántőke ágazatba történő bevonásának lehetőségét nem vetik el. Mint arról korábban beszámoltunk, a kórházi struktúraátalakítás megkezdésekor a Fidesz bejelentette: kezdeményezik az ellenzéki önkormányzati fenntartásban lévő kórházak gazdasági társasággá való alakítását. A bejelentést a szaktárca is üdvözölte. Az akkor még államtitkárként tevékenykedő Horváth Ágnes azt mondta: ők is arra törekednek, hogy az egészségügyi szolgáltatók kiszabaduljanak a költségvetési intézményeket "gúzsba kötő" működési formából és az ellátók végre megnyithassák a kaput a magántőke előtt. A fideszes javaslat alapján nonprofit gazdasági társasággá alakulnak vagy megmaradnak állami finanszírozásban, s ezzel együtt a fejkvótarendszerben az intézmények. Sok ellenzéki vezetésű önkormányzat viszont még nem reagált a Fidesz felvetésére, miközben akadnak olyan kormánypárti képviselők, akik már kezdeményezték a helyi kórházak átminősítését. Döntés eddig csupán Debrecenben született, amikor az ellenzék és a koalíciós pártok városatyái közösen határoztak arról, hogy a Kenézy Gyula Kórház kft.-ként működjön tovább. Jóllehet az intézmény az átalakulást követően nem részesül azonnal központi finanszírozásban és hitelből kell megoldania pénzügyi nehézségeit, a kórház alkalmazottjai garanciát kapnak arra, hogy - közalkalmazotti státusuk megszűnése ellenére - ugyanazokban a juttatásokban részesülnek, mint előtte.

Egyezség a több-biztosítós rendszerről

Elfogadta az SZDSZ az MSZP-nek a társadalombiztosítási rendszer átalakítására vonatkozó kompromisszumos javaslatát a tegnapi, éjszakába nyúló koalíciós egyeztetésen.

A Patikapénztár nyolcadik születésnapjának margójára

Bizonyosan akadnak, akik azt gondolják, hogy egy novemberi születésnap beharangozásához túl korai ez a szeptemberi időpont, de mi a Patikapénztárnál mindent - így ezt is - előre, gondosan megtervezünk. Tudják, hihetetlenül jó érzés egy sikeres céget ilyen hosszú idő óta vezetni. Nyolc év alatt a semmiből felépíteni egy olyan független pénzügyi szolgáltatót, amely csak az idén már 2,3 milliárd forint bevételt realizált és mások számára elérhetetlennek tűnő 2130 munkáltatóval működik, egészen elképesztő sikertörténet. Ma már mindenki elismeri a Patikapénztárnak az egészségpénztári szférában betöltött úttörő szerepét. Nagy merészség volt abban az időben a nyugdíjpénztárak árnyékában meghúzódó egészségpénztári konstrukcióban gondolkodni. Ma pedig a számok már magukért beszélnek. Ha csak a pénztári szektor 2006. évi bevételeit nézzük, az egészségpénztárak már 26,9 százalékos részt hasítottak ki maguknak, de a szolgáltatási kiadás még ennél is jobb arány: 40,1 százalék. A saját életemben a nyolc évet még történelmi távlatnak tekintem, így aztán különösen hangsúlyosak az elért eredményeink: a Patika fennállása óta 12 milliárd forint bevételt realizált, tagjainak 8,5 milliárd forint értékben nyújtott szolgáltatást. A patikakártyával 2,3 milliószor (!) fizettek ki pénztári szolgáltatást és ezzel párhuzamosan 3,45 milliószor használták egyenleglekérdezésre ügyfélszolgálatunkat (telefonon és interneten). Ennél impozánsabb adatokkal csak a Tempó Egészségpénztár, a Patika régi szövetségese büszkélkedhet. És hogy mindenki megtalálja nálunk a számítását, elindítottuk Bokros Lajos vezetésével az Új Pillért, majd tavaly a Tradíció Nyugdíjpénztárt. A Tradíció Nyugdíjpénztár életre hívása ma ugyanolyan merésznek tűnhet, mint anno a Patikapénztáré, de az idő ezúttal is minket fog igazolni. Ezen a piacon azért van mit keresni, mert már tíz évet meghaladó működést lehet értékelni (legfőképpen a hozamok tekintetében) és azért az emberek pénzügyi kultúrája is sokat fejlődött… Visszatekintve biztos lehetek abban, hogy a Patika az elmúlt nyolc évben teljesítette eredeti küldetését: Magyarországon új iparág alapjait tette le és folyamatosan meghatározó szerepet játszik az egészségpénztári piac stabilitásában (most egy pillanatra - de csak azért, hogy felhőtlenül tudjak örülni - eltekintek attól a zavaró ténytől, hogy a szorgalmas törvényalkotó évente átlagosan 3-4-szer változtatja az egészségpénztári szabályozást). Létrehoztuk azt a szövetséget is, ahol egyre több olyan piaci szereplőt tudhatunk magunk mellett, akik a tagok és nem a pénztár anyacégének érdekeit tartják szem előtt. Kívánhat-e ilyenkor az ember többet? Természetesen igen. Az évfordulók jó alkalmat szolgáltatnak valami lezárására és az új kezdetre is. Az őszi tervem legalább annyira ambiciózus, mint egy új iparág létrehozása. Ha pedig a tagjaink arra tippelnek, hogy az OEP-t felváltó egészségpénztár indítására gondolok, tévednek. Az csak a következmény lesz. Novemberben indulunk. Kívánjanak sok sikert!

- Az egészségpénztárakon keresztül megvalósítható pénzügyi lehetőségek kevésbé ismert formái

Az egészségpénztárakat általában az azonnal felhasználható szolgáltatásokat - fogorvosi ellátás, uszodabérlet vagy akár egy egyhetes gyógyüdülés - biztosító béren kívüli juttatásokkal kötik össze. Noha ezeken kívül egyéb, mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak kedvező szolgáltatások is igénybe vehetők: az egészségpénztárban fel nem használt összegek leköthetők, a pénztártag saját befizetései révén kedvezőbb áron érheti el a szolgáltatásokat, mint nem pénztártagként, az adományozással pedig nem csupán a munkavállaló tud magasabb összeget az egészségére fordítani, hanem a munkáltató is további költségkímélő megoldással tud kiegészítő juttatást biztosítani munkavállalói számára.

Nincs pénz a nyugdíjszámlán? - csúsznak a pénztárak

Több magánnyugdíjpénztárnál is azt tervezték, hogy még az idén nyáron bevezetik a választható portfólió rendszerét, a központosított bevallás nehézkessége miatt azonban ez csúszik, az úttörő ezen a téren az OTP kasszája lehet. Több pénztárnál is hangsúlyozták, hogy az új szisztéma bevezetését a központosított beszedési rendszer elindulása körüli problémák hátráltatják.