Nő a tüdőrákosok gyógyulási esélye
Új diagnosztikai szárnnyal bővül a farkasgyepűi tüdőgyógyintézet, a 490 négyzetméteres diagnosztikai szárny 188,5 millió forintból épül fel.
Szőke Márton
BEFEKTETÉSEKBECSÜLT VAGYON: 5,3 MILLIÁRD
Gondok a Gézengúz Alapítványnál
Nem az első és vélhetően nem is az utolsó pillanat ez az alapítvány életében, amikor alapvető financiális gondokkal kell szembesülnie. A Gézengúz alapítványt adományokból indították el, de ma már évente 2500 család teljes körű terápiájának, gondozásának fenntartásához az alapvető állami finanszírozás elengedhetetlen.
Gondok a Gézengúz Alapítványnál
Nem az első és vélhetően nem is az utolsó pillanat ez az alapítvány életében, amikor alapvető financiális gondokkal kell szembesülnie. Pályafutásunkat adományokból indítottuk el, de ma már évente 2500 család teljes körű terápiájának, gondozásának fenntartásához az alapvető állami finanszírozás elengedhetetlen! − mondta lapunknak dr. Schultheisz Judit gyermekorvos, az alapítvány elnöke. Az az összetett ellátási modell, amelyet meg kívántunk honosítani Magyarországon, nemzetközi szinten is újdonságnak számított 1990-ben. Önkéntes munkatársaimmal abból az elgondolásból indultunk ki, hogy összetett módon kell kezelni a károsult csecsemőket és kisgyermekeket; nemcsak fizikai állapotuk javítására kell koncentrálni, hanem a munkában kezdetektől közre kell működniük a különböző szakterületek orvosainak − a gyermekneurológusoknak, gyógypedagógusoknak, pszichológusoknak −, sőt maguknak a szülőknek is. A kicsiknek pedig többféle mozgásélményre van szükségük, ami közelebbről annyit jelent, hogy a kezdetektől többféle terápiás módszer − köztük a hidro- és a művészetterápia − egyénre szabott, megfelelő alkalmazása vezethet csak eredményre. Dr.Schultheisz módszerét ma már több külhoni országban alkalmazzák, mint ahogy komoly sikereket ért el az a ma Huple névre hallgató szabadalma is, amely egy új diagnosztikai és terápiás orvostechnikai eszköz.
A betegek felére elég a sugárterápiás kapacitás
Magyarországon a daganatos betegségek extrém gyakoriságúak, a megbetegedési arány a WHO szerint csak Mongóliában és Bolíviában nagyobb, a halálozási arány 2010-es európai statisztikák szerint minden európai országénál lényegesen rosszabb. Az ijesztő mutatók ellenére több évtized alatt sem sikerült konzekvens onkológiai szűrőprogramokat kidolgozni.
A betegek felére elég a sugárterápiás kapacitás
Az elmúlt napokban hirdették meg véglegesen a magyar onkológiai ellátás uniós forrásból történő 10 milliárdos fejlesztését. A pályázati rendből fakadóan a fél éve térségi rendbe szervezett magyar onkológiai ellátás fejlesztése a már idejétmúltnak nyilvánított regionális ellátási rendre alapuló pályázati rendszerben történik. A TIOP 2.2.6. pályázat \"meghívásos\", vagyis így pályázhatja meg onkológiai eszközparkjának cseréjét a tíz vidéki, sugárterápiával is rendelkező onkológiai központ közül kilenc, Győr, Szombathely, Kaposvár, Pécs, Szeged, Kecskemét, Gyula, Debrecen és Nyíregyháza. A tizedik vidéki központ Miskolc, ahol egy állami tulajdonú tízéves gyorsító és két ötéves, magáncég által működtetett gyorsító adja a sugárterápiás ellátás bázisát − hívja fel a figyelmet lapunk számára készített elemzésében Poller Imre egészségügyi szakértő, a PX Consulting ügyvezetője. Miskolc helyett Szolnok a tizedik kedvezményezett, ahol az elmaradt izotópdiagnosztikai fejlesztést végezhetik el.
Többféle támogatás érhető el
A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (KTIA) keretében a közelmúltban jelent meg a Magyar szellemi alkotások hazai és külföldi iparjogvédelmi oltalmának támogatása című (IPARJOG 12 kódszámú) pályázat. A konstrukció célja a szellemi alkotások magyarországi vagy nemzetközi iparjogvédelmi oltalmát szolgáló tevékenységek támogatása. Az Új Széchenyi terv felhívására maximum 600 ezer, illetve kétmillió forint nyerhető el, többek között találmányok szabadalmaztatására. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség reményei szerint a pályázatban támogatott tevékenységek eredményeként nő a benyújtott hazai, valamint a külföldi iparjogvédelmi bejelentések és a megadott oltalmak száma, ami előmozdítja a magyar szellemi alkotások hasznosulásának sikerességét. Az előzetes várakozás alapján a forrásból 50−100 hazai és 60−100 külföldi oltalomszerzéssel és -fenntartással kapcsolatos pályázat nyerhet.
Az egyetemi kutatást támogatják
A közép-magyarországi egyetemek kutatás-fejlesztési tevékenységére 4 milliárd forint támogatás igényelhető a Kutatási és technológiai innovációs alapból, az Új Széchenyi terv keretében − jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap- és ipari kutatási, valamint infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép-magyarországi régióban című kiírás fő feladata a felsőoktatási kutatási projektek támogatása mellett a fejlesztésekhez kapcsolódó humánerőforrás-kapacitások és a kutatás-fejlesztés piaci lábának erősítése. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás legalább 50 millió, de legfeljebb 500 millió forint lehet. A pályázatok benyújtása 2012. október 29-től a keret kimerüléséig, de legkésőbb 2013. február 7-ig lehetséges.
Zöld utat kapott a 3,1 milliárdos fejlesztés
Miután összesen 13 milliárd forint központi forrásból elkezdődhet az egészségügyi intézmények infrastruktúrájának fejlesztése, zöld utat kapott a Soproni Erzsébet Oktató Kórház több mint 3,1 milliárd forint értékű rekonstrukciója is. A pályázati forrásokból megvalósuló beruházás keretében egy új, összesen 7810 négyzetméteres kórházi szárny − diagnosztikai tömb − épül a jelenlegi belgyógyászati osztály helyére. A kivitelezésre hamarosan közbeszerzési pályázatot írnak ki. Az új komplexumban alakítják ki többek között a neurológiai és a gasztroenterológiai osztályt, mindkettő 44 ágyas lesz. Ide telepítik a szakrendelőket is. Az egységes radiológia-diagnosztika létrehozása érdekében szintén egy új épületrészben, a központi műtéti tömb mellett kap helyet az izotópdiagnosztikai osztály. Itt lesz a szülészet és a nőgyógyászat, valamint az onkológiai járóbeteg-ellátás is. A rekonstrukció keretében az aktív betegek ellátását is központosítják. A különböző osztályokat folyosók kötik majd össze. Egységes betegirányítási rendszert alakítanak ki és kiépítik a központi beteg-nyilvántartási rendszert is.
Messze még az elektromos korszakváltás a közlekedésben
A magyarországi autóparkban egyelőre nincs nyoma az elektromos korszakváltásnak, a gépkocsik alig egy százaléka gázüzemű vagy hibrid meghajtású, az alacsony arány 2008 óta érdemben nem változott − derül ki a Bosch szervizhálózatot üzemeltető Robert Bosch Kft. gépjármű-felszerelések és diagnosztika üzletága megbízásából készült reprezentatív Medián-felmérésből. A környezetkímélőnek tartott, de többnyire jóval drágább gépjárművek helyett a magyarok még mindig a hagyományos meghajtású autókat választják, a magyar autók 85 százaléka benzines, 14 százaléka pedig dízelüzemű. A növekvő üzemanyagárak miatt sokan keresnek alternatív megoldást, a hibrid meghajtású autók helyett − érthető módon − mind többen váltanak inkább kerékpárra. A Bosch előrejelzései szerint 2025-től az elektromos meghajtás aránya olyan mértékben növekszik majd világszerte, hogy számottevően csökkenhet a pusztán belső égésű motorral felszerelt járművek száma − az Európai Unió közlekedési stratégiája is az alternatív, környezetkímélő megoldásokat szorgalmazza.
