Washingtonban csak a cigányellenességünkről ismerszünk meg
Az európai országok tavalyi teljesítményét összegző tengerentúli jelentés általános részében csak a romaellenes erőszak elharapódzása kapcsán említik Magyarországot.
Összeomlott az Európai Parlament szélsőjobboldali frakciója
A fajgyűlölő Nagy-Románia Párt kiválása nyomán föloszlik az Európai Parlament szélsőjobboldali frakciója, mert az öt román képviselő távozásával 18 főre, vagyis az előírt 20 fős minimum alá csökkent a csoport létszáma. A románok azért léptek ki a Függetlenség, Hagyomány és Szuverenitás (ITS) elnevezésű tömörülésből, mert Alessandra Mussolini képviselőtársuk állítólag azt mondta, hogy a románok javíthatatlan törvényszegők, és Olaszországnak ki kellene utasítania a román nagykövetet. A Duce unokájának szavait Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke "felelőtlennek és xenofóbnak" minősítette. Az Európai Parlamentben örömmel vegyes megkönnyebbüléssel fogadták a szélsőjobb kenyértörésig fajult vitáját, aminek köszönhetően a parlament elnöke feloszlathatja a rövid életútja során mindvégig a bírálatok kereszttüzében álló szélsőjobb ITS-t. A hírhedt formációt a holokauszttagadó Bruno Gollnisch francia parlamenti képviselő hozta létre az idén januárban. Tagja volt ekkor még az azóta csalás miatt börtönbüntetésre ítélt Ashley Mote brit képviselő és a belga szélsőséges flamand párt, a Vlaams Belang egyik tagja is. Az ITS azonban csak Románia EU-csatlakozásával, a Nagy-Románia Párt színeiben bejutott öt képviselő révén érte el a frakcióalakításhoz szükséges méretet. Az antiszemita, cigány- és magyarellenes nézeteiről ismert öt romániai képviselő kiválásával az Európai Parlamentben, közmegelégedésre, ismét beszűkül a szélsőséges nézetek megnyilvánulásának tere - írta az EUobserver.
Uniós támogatás egy EU-ellenes közszereplőnek?
Meglepetést keltett brüsszeli körökben, hogy Lengyelországban felkerült az EU-forrásokkal támogatandó intézmények előzetes listájára az unióellenes nézeteiről ismert Tadeusz Rydzyk katolikus pap iskolája is. A Gazeta Wyborcza jelentése szerint a Felsőoktatási és Tudományos Minisztérium ajánlása alapján Rydzyk Szociális és Médiakultúra Főiskolája 15,3 millió euró uniós támogatást kaphat, ha szerepelni fog a végleges listán is. Rydzyk atya vezeti a jobboldali Radio Maryja katolikus rádiót, amelyet azzal vádolnak, hogy antiszemita nézeteknek is hangot adott. Az adó populista véleményalkotásáról, a nacionalista nézetek felkarolásáról és EU-ellenességéről is híres, vezetőjéről pedig köztudott, hogy szoros kapcsolatokat ápol az országot irányító Kaczynski ikrek pártjával, a Jog és Igazságossággal. Megfigyelők szerint főként neki és a Maryja rádiónak köszönhette a két fivér, hogy 2005-ben hatalomra került. Rydzyk egyébként nyomtatott újságokat és műholdas televízió- és rádióadókat is irányít. Az Európai Bizottság (EB) az üggyel kapcsolatban egyelőre csak annyit jegyzett meg, hogy nem kaphat uniós pénzt olyan projekt, amelynek végrehajtójáról köztudott, hogy faji, vallási, nemi vagy etnikai alapon különbséget tesz az emberek között. Ennek az elvnek az alapján az EB megtagadhatja a kifizetéseket. Az adott program támogatásának kezdeményezését pillanatnyilag lengyel belügynek tartják, mivel az csak egy előzetes listán szerepel, amelyet még nem juttattak el Brüsszelbe.
Gyurcsány: zéró tolerancia
A gyűlöletkeltéssel, a kirekesztéssel szemben zéró toleranciát hirdető kiáltvány aláírására kérte az Országgyűlés tagjait a miniszterelnök hétfőn, a holokauszt emléknapon - írja az MTI.
Gyurcsány: amikor zsidóznak, én zsidó vagyok!
Vad indulatokat váltott ki tegnap a parlamentben Gyurcsány Ferenc a The Timesnak adott interjúja, melyben a miniszterelnök azzal vádolta meg a Fideszt, hogy közösséget vállal az antiszemitizmussal.
Gyurcsány 2010-15-re ígéri az eurót
A londoni Timesnak adott interjújában Gyurcsány Ferenc 2010–2015 közé tette az euró bevezetésének lehetséges időpontját.
Megalakult a szélsőjobboldali frakció
Az Európai Parlament (EP) történetében először szélsőjobboldali frakció alakult, miután megállapodásra jutott hét tagállam 20 szélsőjobboldali, ultranacionalista képviselője. A hét francia (köztük a többször elítélt, holokauszttagadó Jean-Marie Le Pen), egy osztrák (FPÖ), egy brit (Egyesült Királyság Függetlenségi Párt), egy bolgár (Ataka), öt román (Romania Mare), két olasz (köztük az egykori diktátor, Mussolini unokája) és három belga (Vlaams Belang) képviselőből álló frakció az Identitás, Szuverenitás, Hagyomány nevet választotta. Programjukban a nemzeti érdekek előtérbe helyezését és az „európai civilizáció örökségének, kultúrájának és hagyományainak, továbbá keresztény értékeinek” elmélyítését, valamint a „társadalom alapkövének tekintett hagyományos család” megerősítését hangsúlyozzák, és elutasítják a „bürokratikus európai szuperállam” kialakítását. Az új politikai csoport elnökének Bruno Gollnischt, a Francia Nemzeti Front tagját, helyettesének a flamand Philip Claeyst választották. A politikusok korábban sikertelenül próbálkoztak önálló képviselőcsoport létrehozásával, ugyanis nem tettek eleget az EP frakcióalapítási feltételének (ehhez legalább öt országból legalább 20 képviselő szükséges). Ezért jelentős anyagi támogatástól és EP-tisztségektől estek el. A létszám a bolgár és a román csatlakozástól lett ki, és a két ország képviselőit láthatóan nem zavarta az a tény, hogy amennyiben eszmetársaikon múlik, most nem ülnének az EP-ben: a szélsőjobboldali és soviniszta pártok ugyanis elutasították a két ország csatlakozását. Hogy hosszú életű lesz-e a frakció, meglehetősen kérdéses. Egyrészt nagy a nyomás a többi képviselő részéről, hogy helyezzék „egészségügyi kordon” alá a csoportot, ennek egyik jele lesz, hogy aligha szavaznak meg nekik bizottsági vezető tisztséget. Másrészt túlságosan is tarka a csapat, a román és bolgár képviselők legújabb antiszemita kijelentései még a csoporton belül is elutasításra találtak. Márpedig ha két képviselő kiválik, azzal vége a frakció státusának.
Az intolerancia kísértete járja be Európát
Az Európai Parlament (EP) aggasztónak tartja, hogy az utóbbi időben az EU-tagállamok pártjai közül egyre több helyezkedik a faji, etnikai, vallási vagy szexuális intolerancia álláspontjára. Az EP legnagyobb pártjai által jegyzett határozattervezet egy pártot említ név szerint: a varsói kormánykoalíció egyik tagját, a Lengyel Családok Ligáját, amely európai összevetésben is élen jár a rasszista, xenofób, antiszemita és homofób nézetek képviseletében. A liga melegekkel kapcsolatos álláspontja Lech Kaczinski államfő nézeteitől sem esik távol, aki – Varsó főpolgármestereként – az elmúlt években kétszer is betiltotta az évente megrendezett „Meleg Büszkeség” felvonulást. Az államfő idén engedett ugyan a nemzetközi nyomásnak, de nem hazudtolta meg magát: a felvonulást „szexuálisan obszcén” eseménynek bélyegezte. Az EP-tervezet összhangban áll az Amnesty International jelentésével, amely a melegekkel szembeni intolerancia európai fellegváraiként Lengyelország mellett Lettországot és Romániát jelölte meg. Az emberi jogi szervezet szerint a zsidó-, muzulmán- és romaellenesség Európa szinte valamennyi országában felerősödött, a terrorizmus elleni küzdelem jegyében pedig egyre gyakrabban hagyják figyelmen kívül az emberi jogokat. A 150 országra kiterjedő helyzetjelentés szerint a menekültek Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Kazahsztánban, Máltán, Oroszországban és Spanyolországban számíthatnak a legkevésbé humánus bánásmódra.
USA: a magyar közszolgálati média nem független
Az amerikai külügyi tárca szerint egyes területeken voltak gondok az emberi jogokkal tavaly Magyarországon - adta hírül az MTI.
Kik írányítják a muszlim tüntetéseket?
A Die Welt szerint egyre több jel utal arra, hogy a napokban kirobbant karikatúra-botrányt szándékosan szították. A lap szerint az arab muzulmánok felháborodása először az interneten robbant ki, majd SMS-ben és emailben tucatnyi fényképet küldtek Dániából az arab országokba - adta hírül a Magyar Nemzet.
