Az Európai Parlament (EP) történetében először szélsőjobboldali frakció alakult, miután megállapodásra jutott hét tagállam 20 szélsőjobboldali, ultranacionalista képviselője. A hét francia (köztük a többször elítélt, holokauszttagadó Jean-Marie Le Pen), egy osztrák (FPÖ), egy brit (Egyesült Királyság Függetlenségi Párt), egy bolgár (Ataka), öt román (Romania Mare), két olasz (köztük az egykori diktátor, Mussolini unokája) és három belga (Vlaams Belang) képviselőből álló frakció az Identitás, Szuverenitás, Hagyomány nevet választotta.
Programjukban a nemzeti érdekek előtérbe helyezését és az „európai civilizáció örökségének, kultúrájának és hagyományainak, továbbá keresztény értékeinek” elmélyítését, valamint a „társadalom alapkövének tekintett hagyományos család” megerősítését hangsúlyozzák, és elutasítják a „bürokratikus európai szuperállam” kialakítását. Az új politikai csoport elnökének Bruno Gollnischt, a Francia Nemzeti Front tagját, helyettesének a flamand Philip Claeyst választották. A politikusok korábban sikertelenül próbálkoztak önálló képviselőcsoport létrehozásával, ugyanis nem tettek eleget az EP frakcióalapítási feltételének (ehhez legalább öt országból legalább 20 képviselő szükséges). Ezért jelentős anyagi támogatástól és EP-tisztségektől estek el. A létszám a bolgár és a román csatlakozástól lett ki, és a két ország képviselőit láthatóan nem zavarta az a tény, hogy amennyiben eszmetársaikon múlik, most nem ülnének az EP-ben: a szélsőjobboldali és soviniszta pártok ugyanis elutasították a két ország csatlakozását. Hogy hosszú életű lesz-e a frakció, meglehetősen kérdéses.
Egyrészt nagy a nyomás a többi képviselő részéről, hogy helyezzék „egészségügyi kordon” alá a csoportot, ennek egyik jele lesz, hogy aligha szavaznak meg nekik bizottsági vezető tisztséget. Másrészt túlságosan is tarka a csapat, a román és bolgár képviselők legújabb antiszemita kijelentései még a csoporton belül is elutasításra találtak. Márpedig ha két képviselő kiválik, azzal vége a frakció státusának.
Gordon Tamás