Számtalan családnál általános jelenség, hogy a nagyszülők (főleg a nagymamák) alaposan kiveszik a részüket a gyerekek körüli teendőkből. Mindez pedig "termelésként" is számszerűsíthető. A KSH korábban megállapította, hogy magyar GDP negyedével lenne magasabb, ha a házimunka is beleszámítana - emlékeztet a portál.
A szóban forgó tanulmányban azt vizsgálták, hogy kik adják és kik kapják ezeket a "láthatatlan transzfereket". Eredményeik alapján leírták: a háztartási javak és szolgáltatások elsődleges haszonélvezői a gyermekek. Egy korábbi elemzés azt mutatta ki, hogy Magyarországon a közösségi transzferek egy idősre eső értéke több mint kétszerese az egy gyermekre eső értéknek.
A háztartáson belül gazdát cserélő, vásárolt javakat és szolgáltatásokat (az úgynevezett magántranszfereket) bevonva azonban a két érték kiegyenlítődik. Ha pedig még egy lépéssel tovább menve a generációs különbségeket (időtranszfer) is figyelembe veszik, akkor kiderül, hogy egy gyermek átlagosan mintegy másfélszer annyi juttatásban részesül, mint egy idős.
Az idősek - állapítja meg a tanulmány - nem kizárólagos nyertesei a folyamatnak, csak annak tűnnek, ha az elemzésből kimaradnak a családtagok közötti intergenerációs transzferek.
Mivel a láthatatlan transzferek a háztartáson belül, rokonok között, elsősorban és főként a szülőktől a gyermekek felé áramlanak, figyelmen kívül hagyásuk elsősorban a gyermeket nevelők elszámolásait torzítja - állapítják meg. Éppúgy, ahogy a háztartást és azon belül a nem fizetett háztartási munkát figyelmen kívül hagyó számítások alulbecslik a gyermekeknek adott erőforrások valódi mértékét, a gyermeket nevelők által adott erőforrások is erősen alulbecsültek a jelenleg rendelkezésre álló statisztikai rendszerben.
