Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Augusztusban a várakozásoknál is mélyebbre csökkent az infláció - köszönhetően a rezsicsökkentésnek: a KSH adatai szerint 1,3 százalékra mérséklődött a 12 havi drágulás üteme az előző havi 1,8 százalékról. Ráadásul a novemberi újabb rezsicsökkentéseknek következtében a drágulás üteme tovább lassulhat. A Reuters augusztusi elemző felmérése szerint a piaci elemzők az adatok közzététele előtt az idei 2 százalék után 2013-ra 2,8 százalékos átlagos inflációt vártak 2014-re.
Ezeket a prognózisokat az élet várhatóan fölülírja: Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az MTI-nek elmondta, arra számít, hogy a következő időszakban lesznek ennél is alacsonyabb adatok is, szerinte olyan hónap is lehet, amikor 1 százalék alatt lesz a drágulás mértéke. Török idén az év egészére 1,8 százalékos, jövőre pedig 2 százalékos átlagos pénzromlásra számít. Az elemző szerint az inflációs folyamatok a további kamatcsökkentés irányába mutatnak. Úgy véli, az év végére legalább 3,5 százalékos szintre mérsékli az MNB monetáris tanácsa az alapkamatot.
Suppan Gergely, a TakarékBank szenior elemzője szerint az idén 1,9, jövőre 1,7 százalék lehet az átlagos infláció. A szakértő arra számít, hogy a monetáris tanács a nemrég bejelentett stratégiának megfelelően kisebb lépésekben, szüneteket tartva csökkenti tovább az alapkamatot, azonban a 3,5 százalék alatti alapkamat elérésére nem lát esélyt.
A januári évenkénti nyugdíjemeléseket a nyugdíjtörvény az infláció várható mértékéhez köti: idén januárban 5,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, ugyanis a 2013-as költségvetés eredetileg ekkora pénzromlással számolt - ezt követően lépett a kormány a rezsicsökkentések útjára, így szakad a mélybe az infláció. A többszöri rezsicsökkentés révén az pénzromlás üteme így az idén két százalék alá is csökkenhet, ami éves átlagban 3 százalék feletti reálnyugdíj-emelkedést jelent, ami nem rossz egy olyan évben, amikor a magyar gazdaság stagnálás közeli fél százalékos növekedést produkál.
A reálnyugdíjemelés ugyanakkor politikai szempontból nem a legjobb időzítéssel érkezett legalábbis a kormány és a közelgő választásokra figyelemmel. A nyugdíjtörvények világosan fogalmaznak: a januári nyugdíjemelés a költségvetésben tervezett egész éves inflációval lehet egyenértékű. A mostani elemzői prognózisokat látva, így a januári nyugdíjemelés nem lehet magasabb két százaléknál - ez a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítja a nyugdíjak reálértékének megőrzését, ám sokkal többre nem elegendő. Ráadásul hiába az alacsony inflációs környezet, az inflációs érzet ennél jóval magasabb. A nyugdíjak egy százalékos emelése mintegy 35 milliárd forintos kiadással, a két százalék körüli emelés pedig 70 milliárd forintból kigazdálkodható, ami nem megterhelő az államháztartás számára.
| 2010 | 2011 | 2012 | |
| Ellátásban részesülők száma, ezer fő | 2937,1 | 2900,7 | 2889,7 |
| A kifizetett összeg (milliárd forint) | 3043,8 | 3177,7 | 3349,7 |
| Átlagos nyugdíj (forint) | 86361 | 91292 | 96600 |
| Átlagos nyugdíj változása (százalék) | 3,6 | 5,7 | 5,8 |
| Nyugdíjak reálértékének változása (százalék) | -1,9 | 0 | 0,2 |
| Forrás: KSH |
