Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A tanulmány rámutat, hogy a nők alacsony foglalkoztatása még a nyugdíjas korukra is kihat, ugyanis a gyengébbik nem képviselői átlagosan 39 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat kapnak a férfiaknál. Ez három munkaerő-piaci trendre vezethető vissza: egyrészt a nőket a férfiakhoz képest kevésbé foglalkoztatják, másrészt kevesebb munkaórát és/vagy évet dolgoznak, harmadrészt pedig átlagosan kevesebbet keresnek.
A EB által készíttetett tanulmány megjegyzi: a \"rossz hír\", hogy az említett három ok lavinaszerű hatást gyakorol a nők karrierívének keresetére, a \"jó hír\" ugyanakkor, hogy eközben a férfiak és nők fizetései közötti különbség csökkent az elmúlt két évtizedben, még ha az üteme lassult is az elmúlt években. Utóbbi azonban nem jelenti azt, hogy hasonló ütemben csökken a nemek közötti nyugdíjak különbsége - figyelmeztet a tanulmány, amely megjegyzi azt is, hogy az amerikai tapasztalatok ezen a téren nagyon kiábrándítóak. A közelmúltban végzett elemzések ugyanis azt mutatják, hogy a keresetek közötti különbségek csökkenése mellett a nyugdíjak közötti szakadék változatlan maradt. Európában erre a kérdésre még nem lehet választ adni - teszi hozzá a tanulmány.
Nagy a szóródás
Az EU-n belül a helyzet - mint ahogy ez más területen is szokott lenni - nagyon nagy eltéréseket mutat. A tagállamok nagy részében jelentős nyugdíjszakadék mutatkozik, 17 tagállamban a GGP értéke 30 százalékos vagy ennél nagyobb mértékű. Ez a fizetések közötti szakadéknak több kétszerese (16 százalékos az átlagos különbség). A tanulmány készítői azonban arra is felhívják a figyelmet, hogy a két mutató között nincs egyszerű összefüggés. Erre példaként Észtország esetét említik, ahol a legalacsonyabb nyugdíjkülönbséggel szemben a legnagyobb fizetési szakadék áll.
A tanulmány rámutat, hogy a nyugdíjrendszerek nem egyszerűen a ledolgozott éveket tükrözi vissza: a nyugdíjak csökkenthetik, újratermelhetik vagy akár fel is erősíthetik a nemek közötti munkaerő-piaci egyenlőtlenségeket, valamint a gondozás terén betöltött felelősségbeli megoszlást a férfiak és a nők között.
Forrás: Európai Bizottság, számítás: EU-SILC 2010 (CY és IE 2009-es adatok alapján)
Büntetés a gyerekvállalásért
A tagállamokat nézve a két legnagyobb arányt Luxembourgban (47 százalék) és Németországban (44 százalék) találták, a legkisebb rátákat pedig Észtországban (4 százalék) és Szlovákiában (8 százalék). Magyarországon a nők átlagos nyugdíja 15 százalékkal marad el a férfiak átlagos juttatásától, amellyel az alacsonyabb különbségű tagállamok között van az ország.
A tanulmány szerint a házasság és az anyaság növeli a nyugdíjszakadékot: az egyedülálló nők esetében a különbség kisebb, de még így is jelentős (17 százalék). Az adatok egyértelműen mutatják a gyerekvállalás miatti \"büntetést\": az anyaság majdnem minden tagállamban hátrányként jelenik meg, sőt a gyerekek számával a legtöbb esetben nő a \"büntetés\" mértéke is.
