A német alsóház 319:258 arányban fogadta el a túlterhelt állami nyugdíjrendszer reformját jelentő törvényt - az ellenzék egységesen ellene szavazott -, amely Walter Riester munkaügyi miniszter szerint egyszerre erősíti és egyben újjá is építi a szabályozást. A jelenlegi rendszerben a folyó befizetésekből fedezik a folyó kifizetéseket, de a lakosság elöregedése miatt ez aligha tartható fenn sokáig. A nyugdíjreform 2030-ig tekint előre, és biztosítani kívánja, hogy ez idő alatt a ma 19,1 százalékos nyugdíjjárulék ne haladja meg a bér 22 százalékát. A tervezett változtatás nélkül a hozzájárulásnak 2030-ig a bér 26 százalékára kellene emelkednie, mivel a nyugdíjasok aránya egyre növekszik - mutat rá a Reuters.
Az átlagos állami nyugdíj az időszak végére a munkabér 67 százalékára csökken a jelenlegi 70 százalékról, a kormány eredetileg 64 százalékot tervezett, ami nagy ellenállást váltott ki a szakszervezetek részéről. A törvény kötelezően bevezeti az egyéni előtakarékosságot, ennek mértéke a jövő évtől a bér 1 százaléka, ami 2008-ig négy százalékra nő (az összeg az adóból levonható). A befektetésekre vonatkozóan a törvény számos garanciális elemet tartalmaz, így például csak nyugdíjpénztári számlára, befektetési alapokba, bankbetétekbe vagy ezek kombinációjába lehet elhelyezni az összegeket. A végén a nyugdíjkifizetés nem lehet kevesebb a befizetett összegnél.
A törvény várhatóan februárban kerül a parlament felsőháza elé, ahol az ellenzék többségben van. A csomag elfogadása azonban biztosra vehető, mert a felsőházban csak egy elemét, az egyéni hozzájárulás bevezetését kell szavazásra bocsátani és az ellenzék már jelezte, hogy azt elfogadja. A Deutsche Bank becslése szerint az egyéni járulékfizetésekből a különböző magánnyugdíj-alapokba befolyó összeg egy évtizeden belül eléri a 300 milliárd eurót, ami a frankfurti tőzsdén lévő vállalatok jelenlegi piaci értékének a harmadára rúg, így várhatóan a nyugdíjreform lökést ad a német pénz- és tőkepiacoknak is.
B. P. A.
