Kötelezettségszegési eljárás keretében az Európai Bizottság tavaly júliusban fordult az Európai Unió Bíróságához, mert a testület szerint olajipari vállalatról szóló privatizációs törvény sérti a szabad tőkeáramláshoz és szabad letelepedéshez való uniós jogot.

A bizottság értékelése szerint az energiaellátás biztonsága törvényes cél és közérdek, amit az Európai Unió (EU) is oszt, valamint indokolhatja a szabad tőkeáramláshoz való uniós jog korlátozását is, de a korlátozásnak arányosnak kell lennie. A testület úgy vélte: az ilyen kivételes hatáskör sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződésben előírt jogszabályokat.

Kapcsolódó

Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a testület és a horvát hatóságok megvitatták az érintett törvény az uniós szabályokkal való megfeleléséhez szükséges kiigazításokat, amelyet követően Horvátország benyújtotta a módosító tervezetet. A horvát hatóságok emellett a törvény elfogadására vonatkozó határidőt is meghatároztak, amely lehetővé tenné az uniós bizottság aggodalmainak eloszlatását a bírósági ítélet előtt.

Ezek ismeretében az Európai Bizottság úgy döntött, hogy a törvénymódosítás elfogadásáig felfüggeszti a kereset végrehajtását. Ha azonban a következő hónapokban mégsem sikerül megoldást találni, az eljárás felfüggesztését újravizsgálják - közölték.

Horvátország még 2013-ban, az EU-ba való belépése előtt megígérte, hogy összhangba hozza az INA-ról szóló törvényt az uniós jogszabályokkal. A 2002-től érvényben lévő törvény előírja: amíg a horvát állam tulajdoni részesedése az INA-ban eléri vagy meghaladja a 25 százalékot - de nem többségi tulajdonos -, a horvát kormány beleegyezése nélkül az olajvállalat testületei az INA összértékének 25 százalékát meghaladó részvénycsomag eladásáról nem hozhatnak döntéseket vagy köthetnek jogügyleteket.

Az Európai Bizottság 2016 decemberében szólította fel a horvát kormányt a törvény módosítására, de az nem tett lépéseket az ügyben. Ezt követően indított kötelezettségszegési eljárást, majd vitte az ügyet az uniós bíróság elé.

Az INA 44,84 százaléka a horvát államé, 49,08 százaléka pedig a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is.