A közép-kelet-európai régió vállalatai egyre markánsabb szerepet vállalnak a nemzetközi gazdaságban. Az utóbbi évek gazdasági és geopolitikai kihívásai ellenére a térségben működő közepes méretű cégek – különösen az exportorientált, határokon átívelő működésre berendezkedett vállalatok – nemcsak helytálltak, hanem sok esetben növekedni is tudtak. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb kereslet mutatkozik olyan pénzügyi megoldások iránt, amelyek a gyors, rugalmas és költséghatékony nemzetközi működést támogatják.

A nemzetközi pénzügyi szolgáltatások egyik feltörekvő szereplője, az iBanFirst adatai szerint jelenleg több mint 10 ezer multinacionális kkv-cég használja platformjukat Európa-szerte. Ezek nem hagyományos kis- és középvállalkozások, hanem olyan középvállalatok, amelyek napi szinten milliós értékű nemzetközi tranzakciókat bonyolítanak.

„Rendkívül agilisak. Gyorsan tudnak dönteni, alkalmazkodni, és aktív szereplői a régiós gazdasági dinamizmusnak”

– mondta az Economxnak Pierre Antoine Dusoulier, az iBanFirst alapító-vezérigazgatója.

A vállalat 2024-ben több mint 30 milliárd euró értékben kezelt devizatranzakciókat – ez jól mutatja, mekkora igény mutatkozik a tradicionális bankoláson túlmutató megoldásokra. A növekedés különösen érzékelhető olyan piacokon, mint Magyarország, Románia vagy a Nyugat-Balkán, ahol a kis- és középvállalatok számára kulcskérdés a hatékony devizakezelés és a gyors nemzetközi fizetés.

Digitális átállás és új mentalitás

Dusoulier szerint a régióban nemcsak technológiai értelemben zajlik átalakulás, hanem üzleti gondolkodásmódban is. „Aki a jövőben hisz, új típusú pénzügyi rendszereket választ. Aki a régi banki modellekhez ragaszkodik, az valójában egy múltbéli működésben marad benne” – hangsúlyozta.

Az iBanFirst által kínált platform nemcsak gyors és átlátható nemzetközi utalásokat tesz lehetővé, hanem képes személyre szabott IBAN-számokat (International Bank Account Number, magyarul: nemzetközi bankszámlaszám), valós idejű árfolyamfigyelést és devizakockázat-csökkentést is biztosítani. Mindez különösen értékes a jelenlegi, volatilis gazdasági környezetben, ahol a döntések gyorsasága és a költségek kordában tartása létfontosságú.

Az alapító elárulta, hogy a névválasztás az IBAN mozaikszóból eredeztethető, mivel a cég mély integrációval rendelkezik a SWIFT-hálózatban, amelyen keresztül a nemzetközi számlaszámok rendszere elérhető.

Más irányok

A közép-kelet-európai cégek pénzügyi igényei komplexebbé váltak. Már nem elegendő egy bankszámla és egy alapvető fizetési szolgáltatás. A nemzetközi jelenlét és a globális láncokba való bekapcsolódás megköveteli a professzionális devizakezelést, a likviditás gyors mozgósítását és az átlátható díjszabást.

Kapcsolódó

A fintech-szektor ebben az új környezetben egyértelműen előnyt élvez, hiszen sokkal könnyebben hozzáférhető, mint a hagyományos banki megoldások, emellett általában a különböző engedélyezési folyamatok is hamarabb lezajlanak.

„Gyorsabban reagálunk a piaci igényekre, és gyakran testreszabott megoldásokat kínálunk olyan vállalatoknak, amelyek nemzetközi terjeszkedést, M&A-tevékenységet vagy akár egyszerű, határokon átívelő számlakezelést folytatnak” – húzta alá Pierre Antoine Dusoulier.

i
Pierre Antoine Dusoulier, az iBanFirst alapító-vezérigazgatója

Új befektetői logika

A régióban megfigyelhető egyfajta gazdasági önbizalom-növekedés is. Míg korábban a KKE-országok cégei főként célpontjai voltak a nyugati befektetéseknek, ma már egyre többen kezdeményezőként lépnek fel. 2024-ben a régióban megvalósult határokon átnyúló tranzakciók száma és értéke is rekordot döntött – a 23,3 milliárd eurós M&A-aktivitás már nem a nyugati tőke egyoldalú jelenlétét, hanem egyre inkább a regionális szereplők megerősödését tükrözi.

Dusoulier szerint ebben a környezetben a pénzügyi infrastruktúra kulcsszereplője az a szolgáltató, amely képes a régió gazdasági szereplőinek nyelvén szólni, és számukra értéket teremteni.

Technológia, automatizáció és rugalmasság

„Az iBanFirst célja, hogy mesterséges intelligenciára (AI) épülő, automatizált árfolyamoptimalizálást és kockázatmenedzsmentet kínáljon ügyfeleinek, és ezzel tovább növelje a szolgáltatási szintet. Az ilyen irányú fejlesztések nem csupán technológiai ugrást jelentenek, hanem a középvállalatok napi pénzügyi működését is kiszámíthatóbbá, versenyképesebbé tehetik” – mondta lapunk kérdésére Pierre Antoine Dusoulier, kiemelve annak fontosságát, hogy a fintecheknek is nagy hangsúlyt kell fektetnie a technológiai fejlődésre, hiszen folyamatosan jönnek újabb és újabb megoldások.

A közép-kelet-európai cégeknek ma már nem csupán túlélési, hanem növekedési stratégiájuk is van. Ehhez azonban olyan partnerekre van szükségük, akik képesek követni a ritmust – legyen szó technológiáról, gondolkodásmódról vagy nemzetközi piaci kapcsolatrendszerről.

A régión belüli bővülés gyakran az első lépés a globális piacok felé, mivel a kulturális hasonlóságok, a szabályozási környezet és a piaci működés jellemzői biztonságos, alacsony kockázatú környezetet kínálnak az első nemzetközi lépésekhez.

„Mi azért dolgozunk, hogy a nemzetközi kereskedelem ismét kiváló, méltányos és mindenki – így a Kelet-Közép-Euróopa – számára elérhető legyen” – hangsúlyozta.

Nem az a kérdés, hogy jön-e a vihar, hanem felkészültünk-e rá

Donald Trump amerikai elnök tárgyalási nyomásgyakorlásra használja az extra magas vámokat, ez nem csak retorikai eszköz. Valentin Marinov, a Crédit Agricole CIB globális deviza- és brit kutatási vezetője a bukaresti CEE Business Summiton elmondta: szerinte paradox módon a kereskedelmi háborúk legnagyobb vesztese pont az Amerikai Egyesült Államok lesz.A közép-európai jegybankok, így az MNB helyzete nagyon bonyolult: a devizák instabilitása miatt óvatosabban lazíthatnak, még akkor is, ha a gazdaság növekedési oldalról ezt indokolná. A forintárfolyam kapcsán elmondta, a magyar fizetőeszköz volatilitása hosszú távon megmarad.