A hétvégén Ukrajna tengeri dróntámadást intézett az orosz Novorosszijszk kikötője ellen, amely az orosz olajexport fontos csomópontja a Fekete-tengeren.

Emellett a világ legnagyobb olajexportőre, Szaúd-Arábia múlt csütörtökön bejelentette, hogy szeptember végéig meghosszabbítja azt a vállalását, hogy napi egymillió hordóval csökkenti a kitermelést.

Ez csak két a hír az elmúlt napokból, ami már önmagában megágyazott a kőolajárak megállíthatatlan emelkedésének, amelyek 4 hónapos csúcsra nőttek. 

Az arab olajállam a kitermelés-csökkentését júliusban indította el, emellett már jelezték, hogy ez meghosszabbítható – közölte a múlt héten az állami tulajdonú Szaúd-Arábiai Sajtóügynökség

Most, hogy szűkült a kínálat, úgy gondolom, hogy sokkal magasabb árakat fogunk látni

– mondta Josh Young, a Bison Interests, egy olaj- és gázipari befektetési cég befektetési igazgatója, akit a CNBC idézett. 

Közben Oroszország, a világ második legnagyobb olajexportőre csütörtökön szintén ígéretet tett arra, hogy szeptemberben önkéntesen napi 300 ezer millió hordóval csökkenti az olajexportot.

A globálisan irányadó Brent-tipusú olajjal a határidős piacon hordónként 86 dolláron kereskedtek a hét első napján reggel, ami április 14. óta a legmagasabb szintet jelenti. Az amerikai WTI határidős jegyzése pedig a 83 dollárnál kopogtatott, szintén az április közepi csúcsok közelében mozogva. Azóta némileg korrigált az árfolyam.

„Azt gondolom, hogy az árak meglehetősen volatilisek lesznek – mondta Young, ám

lehet, hogy minden idők legmagasabb árait látjuk majd

– tette hozzá.

A Goldman Sachs vezető elemzője is megszólalt, arra számít, hogy a Brent ára decemberre meghaladja a hordónkénti 86 dollárt, jövőre pedig a hordónkénti 93 dollárt is, mivel erős a kereslet, az OPEC+ is a kínálat további visszafogása felé hajlik.

Odavertek a profitnak az alacsony árak

A szaúdi állami olajipari óriás, az Aramco 112,81 milliárd riál (30,07 milliárd dollár) nettó nyereségről számolt be a második negyedévben, ami közel 40 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest.

A jelentős visszaesés az alacsonyabb nyersolajáraknak, valamint a finomítói és vegyipari haszonkulcsok mérséklődésének tudható be.

„A gazdasági ellenszél ellenére olyan jeleket látunk, hogy a globális kereslet továbbra is rugalmas, amit a légiközlekedési ágazat folyamatos fellendülése támogat” – mondta Amin Nasser, az Aramco vezérigazgatója a vállalat hétfői eredménybeszámolóján.

A nyereség csökkenése egyébként összhangban volt az iparági trendekkel. A BP brit olajipari óriás a második negyedévi profit közel 70 százalékos csökkenéséről számolt be, de meredek esést produkált az ExxonMobil, a Shell és a francia TotalEnergies is.

Ed Morse, a Citi munkatársa valamivel optimistább volt a nyersolajkínálat jövőjét illetően.

A bank globális nyersanyagkutatási vezetője szerint Szaúd-Arábia és Oroszország kitermelése októberben „valószínűleg visszatér”, és az olajárak legfeljebb 90 dollár/hordó szintre fognak emelkedni ebben a negyedévben.

„Egyszerűen nem látjuk ugyanis , hogy a kereslet növekedése olyan látványos lenne” – mondta Morse, aki azt vetíti előre, hogy mégsem lesz az a hatalmas lökés a kínai kereslet oldaláról, mint amire sokan számítanak.

Rájár a rúd a magyar autósokra

Itthon a kőolaj világpiaci árának alakulását mondhatni, késedelem nélkül, egy az egyben lekövetik. A május közepén látott mélypont óta látványosan drágultak az üzemanyagok a hazai töltőállomásokon. Az elmúlt két hét mérlege különösen dermesztő: a benzin ára átlagosan 42, míg a gázolajé 51 forinttal növekedett és

nagyon úgy tűnik, hogy nincs még vége.

A gázolaj átlagára péntektől 628 forintra nőtt, ezzel meghaladta a benzin árának mértékét, amely 627 forintra emelkedett. A holtankoljak.hu már közzétette az üzemanyagok árváltozását, eszerint szerdától a gázolaj nagykereskedelmi tovább drágul 15 forinttal. A benzin ára kivételesen nem változik, a dízel viszont jelentősen drágább lesz. 

E hirtelen áremelkedés mindenesetre egyedi abból a szempontból, hogy a magánautósok eddig még soha nem szembesültek egy hét alatt ilyen mértékű dízeldrágulással – mutatott rá saját árnyilvántartása alapján a Népszava.

A szaúdi és orosz kínálatcsökkentés és más geopolitikai történések mellett fontos tényező az áremelkedésben, hogy a nyersolaj és a kőolajtermékek közti árrés – az úgynevezett finomítói marzs – szélesedik.

Az utóbbi egy hónapban a világpiaci termékárak, de különösen a benzin ára nagyon elszállt a nyersolajéhoz képest, főképp azért, mert a készletszintek alacsonyak.

Ennek fő oka, hogy a koronavírus-járvány alatt visszafogták a finomítói kapacitásokat, ehhez képest még mindig nem indítottak újra annyi kapacitást, amennyire a nemzetközi piacnak igénye lenne. A finomítói marzs az elkövetkezőkben még inkább szélesedhet – értékelt a 24.hu-nak Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője.

Szintén az üzemanyag-drágulás irányába hat, hogy

nemrégiben az euró és különösen a forint is gyengült a dollárral szemben.

Ráadásként a piacon egyre inkább az amerikai deviza erősödését várják a közeljövőben.

Az is tovább könnyíti a fogyasztói árak emelését, hogy a 13 hónapig tartó árbefagyasztás következményeként a hazai üzemanyagpiacon jelentősen csökkent a verseny.

Nem az adóktól drága az üzemanyag, legalábbis nem azoktól az adóktól

Az Eurostat legutóbbi adatai alapján Magyarországon az Európában rekordmértékű áfa ellenére a harmadik legalacsonyabb az üzemanyagok adótartalma – az EU-s tagországok közül. A normál benzin eladásából származó pénz 42 százalékát, míg a gázolajból befolyó összeg 41 százalékát szedi be az állam jövedéki és más közvetett adók formájában, ezek az értékek a tagállamok többségénél 50 százalék felett vannak.

Mégis, az adók nélkül számolt benzin- és gázolajár a 27 uniós tagország közül egyaránt a harmadik legmagasabb az Európai Bizottság árösszesítése alapján. 

A nagy valószínűséggel annak köszönhető, hogy

itthon több „rejtett adó” épül rá az üzemanyagárakra, de legalábbis ilyen mértékű különadóztatás máshol nem jellemző

– írja a lap. Utóbbiakból pedig azért van néhány:

Mind a 2000 hazai töltőállomásra vonatkozik például a jelenleg 4,5 százalékos árbevétel-arányos kiskereskedelmi adó. Az üzemanyagár növekedésével arányosan az árbevétel is nő, amellyel arányosan a különadó összege is felfelé kúszik – mutatott rá az egyik ilyen rejtett adóra a 24.hu-nak Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője.

Vagy ott van még az energiaszolgáltatók 41 százalékos nyereségadója is, amit a hazai szénhidrogén-kitermelők is fizetik, de a vezető kúthálózat-üzemeltetőket – így a Molt, az OMV-t és a Shellt – is érinti ez az adózott nyereségre vetített közteher. Ez az adónem jövőre arra ösztönözheti a cégeket, hogy adózott nyereségüket igyekezzenek növelni, hogy nettó értékben ne érje őket veszteség. Ezt a bruttó árrés emelésével, vagyis a pluszterhek fogyasztókra történő áthárításával tudják a legegyszerűbben megtenni.

A cikkben felhívják a figyelmet arra is, hogy

jövő januártól jelentősen megnő a jövedéki adó mértéke, amely egyben azt is előrevetíti, hogy a környező országhoz képest nálunk lesznek a legdrágábbak az üzemanyagok.

Ezzel papíron az adóbevételek is jelentősen nőhetnek, ám a gyakorlatban könnyen lehet, hogy a túladóztatás miatt éppen hogy csökkenni fognak a büdzsé bevételei. Mindamellett veszélybe kerülhetnek a kormány infláció-letörő céljai is, hiszen az üzemanyagot terhelő adó emelése a fuvardíjak megugrását vonhatja maga után. 

 

 

 

 

Már a 700 forintos benzinár rémével riogatnak

Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu szakértője szerint jövő januártól igen jelentős áremelés várható. Bővebben>>>