A szezonális, naptári és árhatással kiigazított előzetes adatok szerint 1,9 százalékkal csökkent az ipari termelés októberhez képest. Elemzők 0,3 százalékos emelkedésre számítottak az előző hónapban mért 0,8 százalékos csökkenés után.

Éves összevetésben ár- és naptári hatással kiigazítva 4,7 százalékkal esett vissza Németország ipari termelése novemberben az előző havi 0,5 százalékos növekedés után.

Kapcsolódó

Novemberben a termelési eszközök gyártása 1,8 százalékkal, a félkész termékek előállítása 1,0 százalékkal, a fogyasztási cikkek termelése pedig 4,1 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Az energiatermelés 3,1 százalékkal, az építőipari termelés pedig 1,7 százalékkal esett vissza havi szinten.

A gazdasági minisztérium olyan egyszeri tényezőknek tulajdonította az ipari termelés csökkenését, mint a munkanap-áthelyezések szokatlanul magas száma, illetve az új autók üzembe helyezésével kapcsolatos, a károsanyag-kibocsátás új mérési eljárásának bevezetésével összefüggő nehézségek.

Peter Altmaier gazdasági miniszter az ARD német közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a kedvezőtlen külpiaci helyzet dacára a fellendülés folytatódására számít, mivel a nemzetgazdaság továbbra is jól teljesít, és a kapacitások teljesen le vannak fedve megrendelésekkel.

Carsten Brzeski, az ING Ausztriáért és Németországért felelős közgazdásza viszont arra figyelmeztetett, hogy a vártnál jóval gyengébb adatok növelték egy technikai recesszió kockázatát, bár a fogyasztás ellensúlyozhatja a visszaesés irányába ható erőket.

Németország hazai összterméke 0,2 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz képest. A Destatis jövő héten kedden teszi közzé a negyedik negyedéves és az egész éves gazdasági növekedés előzetes adatsorát.

Az amerikai kormányzat által indított kereskedelmi háborúk, Nagy-Britannia európai uniós tagságának rendezetlen, megállapodás nélküli megszűnésének kockázata, valamint a feltörekvő piacok gyengébb növekedése megfékezte a német gazdaság kilenc éve tartó lendületes bővülését. A külső sokkokat és kockázatokat tompítja az erős hazai gazdaság és belső fogyasztás, mivel a német fogyasztók költekezési kedve nem csappant, köszönhetően a rekordmagas foglalkoztatottságnak, a béremeléseknek, az alacsony hitelköltségeknek és más fiskális ösztönző intézkedéseknek.