Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök hetek óta azzal fenyegetőzik, hogy újraindítja a nukleáris kísérleteit.

Az erőfitogtatást Putyin indította el október végén, amikor a Poszeidon nukleáris rakéta tesztjeivel dicsekedett. Néhány nappal később pedig Trump is bejelentette, hogy elrendelte az Egyesült Államok első nukleáris tesztjét három évtized után.

Kapcsolódó

A vezetők provokatív nyilvános kijelentései, beleértve az orosz választ is, miszerint Moszkva is fontolóra venné a nukleáris fegyverek tesztelésének újraindítását, globális aggodalmat keltettek egy új nukleáris fegyverkezési verseny miatt. 

A színfalak mögött ugyanakkor mindkét fél egy kritikus közelgő határidőt is szemmel tart: nevezetesen február 4-ét, amikor lejár a nemzetek közötti egyetlen, még érvényben lévő nukleáris fegyverzet-ellenőrzési megállapodás.

Az új START-szerződés mindkét ország számára legfeljebb 1550 telepített nagy hatótávolságú nukleáris robbanófejet engedélyez a hordozórendszereken, beleértve az interkontinentális ballisztikus rakétákat, a tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétákat és a bombázókat is. Ám a Joe Biden korábbi elnök által aláírt ötéves hosszabbítás után ez a szerződés a jövő év elején lejár, és kevés jel utal arra, hogy készülőben lenne egy új megállapodás.

A CNN tudomása szerint Donald Trump még az augusztusi amerikai-orosz csúcstalálkozó előtt nemzetbiztonsági találkozót hívott össze a nukleáris fegyverek szakértőinek részvételével. A megbeszélés kiterjedt az Egyesült Államok és Oroszország között jelenleg érvényben lévő nukleáris fegyverkorlátozás meghosszabbításának lehetséges előnyeire, valamint az amerikai nukleáris arzenál méretének bővítésére is. 

A Trump-Putyin csúcs azonban nem adott lendületet sem az ukrajnai háború befejezésének, sem pedig a nukleáris fegyverekről szóló megállapodásnak.

De hogy nem zárkóznak el a rendezéstől, azt jól mutatja, hogy amikor Putyin hetekkel később nyilvánosan javasolta a fegyverzetkorlátozási megállapodás meghosszabbítását, Trump pozitívan reagált rá. „Jó ötletnek hangzik” – mondta akkor Trump.

Mégis most, több mint egy hónap elteltével egyik fél sem jelezte, hogy folynának köztük ezügyben tárgyalások.

Marco Rubio külügyminiszter a napokban mindössze azt nyilatkozta: arról egyeztetnek, hogy „potenciálisan” beszéljenek Oroszországgal a szerződésről. 

Oroszország 2023-ban felfüggesztette részvételét a szerződésben szereplő kritikus fontosságú megfigyelési mechanizmusban, ennek ellenére úgy tűnik, hogy mindkét fél továbbra is tekintettel van a stratégiai nukleáris fegyverekre vonatkozó szerződésben foglalt korlátozásra. 

A szakértők nem tartanak attól, hogy egyik napról a másikra katasztrófa következik be, ha nem születik megállapodás a korlátozásról, de évtizedek óta ez lenne az első alkalom, hogy az Egyesült Államok és Oroszország korlátozás nélkül vethetne be nagy hatótávolságú nukleáris fegyvereket. Ez pedig veszélyes szituációkhoz, félreértésekhez vezethet - hívják fel a figyelmet.