Rekordmennyiségű megújuló energiatermelő kapacitást helyeztek üzembe eddig az idén, azonban ez is csak feleannyi, amennyi évente kellene a 2050-re kitűzött nulla emissziós cél eléréséhez - számolt be jelentésében a Nemzetközi Energetikai Ügynökség (IEA). A szervezet előrejelzése szerint év végéig januártól összesen 290 gigawattal (GW) bővülhet a globális megújuló energiatermelési kapacitás, tavaly 280 volt ez a szám.
A jelenlegi fosszilis és nukleáris energiatermelő kapacitások globálisan 4800 GW-ot tesznek ki. A jelentés szerint azonban úgy tűnik, hogy az elmúlt évben jelentősen emelkedő nyersanyagárak miatt megdrágult a szélerőművek és a napelemek előállítása is, s ez azzal fenyeget, hogy rövidebb távon lassul a szektorba történő beruházások üteme.
Fatih Birol, a szervezet elnöke a Financial Times-nak azt mondta, szerintük a globális energiahiány kétségtelenül fékezőerőként hat, azonban egyúttal megmutatja a kivezető utat is.
Egyértelmű cél a megújulók támogatása
Az energiaárak megugrásával az olyan olaj vagy gázkitermelő cégek, mint például az orosz Gazprom rekordnyereséget könyvelhettek el, s ennek növekedését várják a jövőben is. Azonban Birol szerint a megújuló energiaforrások továbbra is sokkal versenyképesebbek lesznek, mint a fosszilis energiahordozók, s eközben sok országban az atomenergia is újra kezd divatba jönni. Mindezek eredményeként új globális energiarendszer van születőben. Birol úgy látja, nem lehet a fosszilis energiahordozók kiváltásra irányuló erőfeszítéseket okolni az energiaárak megugrásáért.
A COP26-os klímakonferencia egyértelmű jelzés volt a befektetőknek az IEA szerint arra, hogy a fosszilis energiahordózók korszakának a megszűnése kezdetét vette, még akkor is, ha a végső nyilatkozatban a szennyező energiahordozók kivezetése helyett a szénre alapuló energiatermelés leállítása szerepelt.
A jelentés szerint a megújuló energiákra alapuló áramtermelési kapacitások soha nem látott ütemben fognak bővülni, s 2025-re elérik a 4800 GW-ot, ami 60 százalékkal haladja meg a 2020-as szintet és megegyezik a jelenlegi globális fosszilis és nukleáris áramtermelő kapacitásokkal.
Az erősebb nemzeti klímapolitikák miatt a 2026-ig belépő új kapacitások 95 százaléka megújuló energiahordozókra fog alapulni. Kína, a világ legnagyobb kibocsátója várhatóan már négy évvel az eredetileg kitűzött 2030-as határidő előtt eléri az 1200 GW-os kapacitást, s ezzel párhuzamosan a korábban ekkorra tervezett csúcs a karbonkibocsátásban előrébb csúszhat.
Eközben India is a tervek szerint 2026-ig megduplázza a 2015-2020 közötti időszakhoz képest az évente üzembe helyezendő megújuló energiaforrásokra támaszkodó áramtermelési kapacitásait.
Ez az ütem is kevés lesz
A komoly előrelépések ellenére ez az ütem még mindig nem elegendő, ahhoz, hogy az évszázad közepére el lehessen érni az ambiciózus nulla szén-dioxid kibocsátási célt - írja az elemzés. Ehhez a 2026-ig a most tervezett új kapacitások duplájával kéne hogy nőjön a megújuló energiákra alapuló globális áramtermelési képesség.
Ráadásul, ha jövőre a mostani szinten stabilizálódnak a nyersanyagárak, akkor a szélerőművek költsége 2015 óta nem látott szintre emelkedhet, s teljesen eltűnhet a napenergia termelés árának elmúlt három évben tapasztalt jelentős csökkenése is.
Birol szerint a kormányoknak világszerte növelni kellene a megújuló energiaforrásokba történő beruházások támogatását, s fontolóra venni, hogyan tudnák a fosszilis energia korábbi kivezetését megvalósítani. Szerinte fontos lenne, hogy a fejlettebb országok segítsenek ebben a fejlődő országoknak. Az FT emlékeztet, hogy a COP26-os találkozón erre a célra 8,5 milliárd dolláros együttműködést hoztak létre, ezzel kívánván segíteni egyes afrikai országoknak az átállást.