A szabadkereskedelmi megállapodást hosszas egyeztetést követően tavaly októberben írták alá a felek képviselői, a belgiumi Vallónia tartomány hetekig tartó vonakodása után.
Az ideiglenes hatályba léptetés alapvetően azokra az előírásokra vonatkozik, amelyek az unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Nincs azonban ezek között például az egyik legkényesebb kérdés, így a külföldön beruházásokat eszközölő multinacionális vállalatok továbbra sem emelhetnek panaszt és kérhetnek kártérítést döntőbíróságon olyan állam ellen, amely az érdekeiket sértő döntést hoz.
A CETA akkor fog véglegesen hatályba lépni, miután az Európai Unió tagállami parlamentjei is ratifikálták, ami a szakértők szerint évekig is eltarthat.
"Fontos, hogy a megállapodás valódi nyertesei, a vállalataink és az állampolgáraink ezután minden további nélkül élvezhetik az egyezmény előnyeit" - hangsúlyozta Juncker és Trudeau - írta az MTI.
A CETA a várakozások szerint a vámok, valamint a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató más akadályok lebontása révén elősegíti majd a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában egyaránt. Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.
Legolvasottabb
Március 1-jén minden megváltozik a lakáspiacon
Ha beindulnak végre a gigagyárak, Magyarország a mennybe megy
Furcsa dolgokról számoltak be a kecskeméti Mercedes-gyár munkavállalói
Történelmi zakó után: mi lesz most az arannyal és az ezüsttel?
Brutális leépítés: 16 ezer ember kapott ma felmondólevelet
Az éj leple alatt elloptak 7,5 kilométer vasúti kábelt Balassagyarmatnál
A Semmelweis Egyetem figyelmeztet: a túl sok fehérje komoly bajt is okozhat
Már kilencszer megígérték, most végre pénzt kap a sárbogárdi mentőállomás
Valami baj van az egyik nagy magyarországi banknál, akadoznak a szolgáltatások