Az Európai Parlament az Európai Unióban élő LMBTIQ-emberek jogairól szóló, 387 szavazattal, 161 ellenszavazat és 123 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kiemeli, hogy ezeknek az állampolgároknak az EU minden részén gyakorolni kell tudniuk jogaik teljes körét, a szabad mozgás jogát is beleértve. A mostani esetben ennek lényege, hogy az egyik tagállamban megkötött házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot minden más tagállamban egységes módon kellene elismerni.
Az ügy előzménye, hogy a Coman kontra Hamilton ügyben az Európai Bíróságon 2018-ban hozott ítélet szerint a szabad mozgáshoz való jogról szóló irányelvben a házas- és élettársakról szóló szabályok az azonos nemű párokra is vonatkoznak. A Bizottságnak ezért jogérvényesítési eljárást kellene indítania Romániával szemben, hiszen a román kormány azóta sem módosította az ítélet szellemében a helyi jogszabályokat.
Az állásfoglalás arra biztatja a tagállamokat, hogy ismerjék el a gyermek jog szerinti szüleinek a születési anyakönyvi kivonatban feltüntetett felnőtteket. A képviselők szerint családegyesítés során a szivárványcsaládoknak ugyanolyan jogokat kell biztosítani, mint a heteroszexuális pároknak. A családokat az egész Európai Unióban egységesen kellene kezelni ahhoz, hogy az egyik tagállamból egy másikba költöző családok gyermekei ne válhassanak jogi értelemben hontalanná (állampolgárság nélkülivé). Az EP-s határozat kapcsán a képviselők végül megjegyzik: Magyarországon és Lengyelországban hátrányos megkülönböztetés éri az LMBTIQ-közösséget. A Parlament emiatt további uniós intézkedéseket (kötelezettségszegési eljárást, igazságszolgáltatási és költségvetési lépéseket) kér a két ország kormánya ellen.
Magyar szempontból a döntés túlmutat a Coman kontra Hamilton eseten, mivel erősen bírálják, hogy a magyar - kormánypárti képviselők által benyújtott és a parlament által elfogadott - pedofilellenes törvényt több olyan pontot tartalmaz, amely a homoszexuálisokat összemossa bűncselekményt elkövető csoportokkal. A törvényben például olyan passzusok szerepelnek, hogy a homoszexualitást tilos "népszerűsíteni" a médiában, vagy iskolai felvilágosításokon. Bár az EP állásfoglalása nem kötelező érvényű, de ettől még kellemetlen helyzetet teremthet az Orbán Viktor miniszterelnök vezette kabinetnek, aminek pénzügyi vonatkozásai is lehetnek.
Ugyan azt egyértelművé tette az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság, hogy a helyreállítási alapból (RRF - Recovery and Resilience Facility) Magyarországnak járó 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás sorsa azért lenne bizonytalan, mert az LMBTQ-emberek is bekerültek a pedofiltörvénybe, de a különböző jogállamisági fórumokon hivatkozási alap lehet a mostani állásfoglalás. A jogállamisági feltételek pedig bekerültek a forráselosztást szabályozó uniós kritériumok közé, még ha azokat uniós költségvetési kérdésekhez is kötik. Normál esetben nem lenne ilyen vonatkozása a szexuális identitásokkal szembeni tagállami döntéseknek, azonban mivel most az került a szövegbe, hogy "az állampolgároknak az EU minden részén gyakorolni kell tudniuk jogaik teljes körét, ebbe a szabad mozgás jogát is beleértve" még adódhat olyan helyzet, ahol az EU-s költségvetést érintő szabályozási problémák is felmerülnek.
A magyar kormány egyébként dacára a brüsszeli és strasbourgi cáfolatoknak, rendre arra hivatkozik, hogy az Orbán-féle vezetés számára azért nem fizetik ki a helyreállítási alap forrásait, mert az LMBTQ-ellenesnek mondott törvényt elfogadták. Az Európai Bizottság viszont arra hivatkozik, hogy hiányosnak tartja a magyarországi korrupcióellenes intézkedéseket.
Eredetileg szeptember 30-ig halasztották az RFF-ről szóló magyar tervek ügyében a döntést, de a budapesti vezetés nem számol azzal, hogy a közeli jövőben sikerülne megállapodni. Ezért hétfőn az Államadósság Kezelő Központ bejelentette, hogy megteremti legfeljebb 4,5 milliárd euró összegig egy devizakötvény kibocsátás lehetőségét, így kifizethetők lesznek a helyreállátási alap forrásaiból rendezendő előlegek.
Tájékoztatás