Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma sok éve különleges alakulatokat küld Tajvanra, hogy segítsen felkészülni a szigetországnak egy esetleges kínai katonai támadásra – írja a Financial Times. Az ügyhöz közelálló források szerint rotációs rendszerben érkeznek a kiképzők, akik egy-egy turnusban nem töltenek hosszú időt az országban. A kapcsolatot úgy álcázzák, hogy összekötik a tajvani fegyvervásárlásokkal, amelyek keretében Tajpej egyebek mellett F-16-os harci repülőgépeket szerzett be az USA-tól.
Az egyik forrás szerint az egymást váltó speciális csapatok legalább egy évtizede megfordulnak Tajvanon, és mind a haditengerészeti, mind a szárazföldi katonai egységek kiképzésében részt vesznek. Egy további forrás szerint az együttműködés célja, hogy megerősítse a szigetország hadseregét, érzékelve, hogy Kína egyre fenyegetőbben lép fel Tajvannal szemben. A leleplezés, amelyet először a Wall Street Journal tett közzé, olyan időszakban kerül nyilvánosságra, amikor nő a két fél közti feszültség. Kínai harci repülőgépek rekord számú esetben hatoltak be Tajvan „légvédelmi azonosítási zónájába”.
A Pentagon nem kommentálta a hírt, csak annyit közöltek, hogy az USA támogatása Tajvannak összhangban van azzal a fenyegetéssel, amelyet Kína jelent a szigetországra. A két ország a Taiwan Relations Act törvényes keretei között működik együtt a védelmi területen. Heino Klinck Kína- és Tajvan-szakértő, aki a Trump-adminisztráció idején a védelmi tárca Ázsiáért felelős vezető tisztviselője volt, rutinszerűnek, átlagosnak minősíti a felek kapcsolatát. Elmondása szerint USA-nak és Tajvannak erőteljes, hosszú távú nem hivatalos katonai kapcsolatai vannak, ami magában foglalja a katonai képzést is.
Irgum-burgom lesz
A Biden-adminisztráció többször figyelmeztette Pekinget, hogy Washington és Tajpej kapcsolatai sziklaszilárdak, ezért nem kéne megkockáztatni egy kínai katonai akciót Tajvannal szemben. A kínai hadsereg tengeri és légi aktivitásának növekedése a sziget körül aggasztja az amerikaiakat, Tajvan védelmi minisztere a napokban azt állította, hogy Kína 2025-re felkészülhet országa lerohanására. Ez volt az első figyelmeztetés, amely reális lehetőségként említett egy háborút.
Peking évtizedeken át a tajvani kérdés békés megoldását kereste, ám úgy tűnik, hogy letérnek erről az útról – mondja Ivan Kanapathy, Kína-szakértő kutató, aki szintén szolgált a Trump-adminisztrációban. A hivatalos pekingi álláspont szerint Tajvan Kína része, amit a nemzetközi közösség tudomásul vett, de az erőszakos egyesítés már nyilvánvalóan más kérdés lenne.
Viszontmorgás is lesz
Bonnie Glase, a German Marshall Fund Kína-szakértője szerint az utóbbi időszak fejleményei nem meglepőek, miután a közösségi médiában a Trump-érában megjelentek posztok, amelyeken látható, amint az amerikai különleges erők kiképzik a tajvani katonákat. A mostani újabb leleplezés vélhetően tovább növeli majd a részt vevő felek közötti feszültséget.
E tények nyilvánosságra kerülése válaszreakcióra kényszeríti Kínát, így a feszültség nőni fog. Látva milyen erővel láttak neki a kardcsörtetésnek az elmúlt napokban, attól kell tartanunk, hogy úgy gondolják, erősebb jelzéssel kell kifejezniük a nemtetszésüket – mondja a szakértő. - Jöhet egy a helyzetet még jobban elmérgesítő húzás, ha nem elégszenek meg a kisebb katonai erődemonstrációkkal Tajvan körül.