A hatos csomagként emlegetett rendelkezések tartalmát mintegy 98 százalékban az előző, magyar EU-elnökség alatt sikerült egyeztetni az EP-vel. A fennmaradt néhány nyitott kérdés ügyében a július elsején kezdődött lengyel elnökség alatt született kompromisszumos megegyezés, miután a franciák engedményt tettek, és nem gördítettek tovább akadályt annak a parlamenti törekvésnek az érvényesülése elé, hogy a felelőtlen költségvetési politikát folytató tagállammal szemben az Európai Bizottság csaknem automatikusan érvényesülő ellenlépéseket tehessen.

Mind a hat jogszabályt meggyőző többséggel fogadta el az Európai Parlament: a legkevesebb vokssal jóváhagyott indítvány 352 szavazatot kapott, míg a legtöbb elutasító voks 269 volt. Akadt olyan előterjesztés, amelyre 554-en szavaztak, s olyan is, amely ellen csak 90-en foglaltak állást.

A centrumtól balra eső frakciók képviselői azzal indokolták elutasító vagy tartózkodó álláspontjukat, hogy a csomag szerintük csupán a költségvetési fegyelmezésre koncentrál, nem ösztönzi eléggé a gazdasági növekedést és a foglalkoztatás bővítését.

A jogszabályok értelmében az eurózóna tagországai a jövőben nem hagyhatják egyszerűen figyelmen kívül a legfőbb uniós végrehajtó intézmény olyan figyelmeztetéseit, amelyek a költségvetési vagy adósságpolitika kiigazítására irányulnak.

A hatos csomag legfőbb jellemzőjeként a szakértők azt emelik ki, hogy az a tagállamokkal szemben a közös elvárások kikényszerítésére alkalmas eszközrendszert teremt a túlzott költségvetési hiány és eladósodás, valamint az egyéb makrogazdasági egyensúlytalanságok - például a versenyképesség romlása - ellen. A csomag hozzájárul a gazdasági statisztikák pontosságának és átláthatóságának javításához, és kifejezetten szankcionálja a jövőben hamis költségvetési adatokat szolgáltató tagállamokat.