Bárki, aki veszélyezteti a hajózás szabadságát a nemzetközi tengeri szorosokban, egyértelműen kívül helyezi magát a nemzetek közösségén, a forgalom semmilyen akadályozását nem fogjuk megengedni - írta e-mailben továbbított közleményében az amerikai 5. flotta parancsnoksága a Reuters tudósítása szerint. Ezzel egyértelművé tették, hogy ha az iráni haditengerészet megpróbálkozna a Hormuzi-szoros lezárásával - ezen a vízi útvonalon halad át a világ olajexportjának 40 százaléka -, akkor megismertetik vele az amerikai fegyverek erejét.

A szoros lezárása nagyon könnyű lenne, könnyebb, mint meginni egy pohár vizet - nyilatkozta az angol nyelvű iráni Press TV-nek Habibollah Sayyari a perzsa ország tengeri haderejének vezetője. Jelenleg azonban nincs okunk ezt tenni - tette hozzá annak kapcsán, hogy tíznapos hadgyakorlatot tartottak a térségben.

Le lesznek mosva

Elemzők szerint az irániak jelentős pusztítást okozhatnak az Ománt és Iránt elválasztó, legszűkebb részén 30 kilométer széles szorosban, de haditengerészetük nem veheti fel a versenyt a Bahreinben állomásozó ötödik flotta több mint 20 hadihajójával, légi erejével és 15 ezer katonájával, akiket a szárazföldön további ezer ember támogat.

A brit külügyminisztérium szóvivője szerint az perzsa rezsim csak a szópárbajban erős. Az ország vezetése rendszeresen háborús fenyegetőzéssel igyekszik elterelni a figyelmet a lényegről, arról, hogy Teherán titokban atomfegyver előállítására készül.

Naná, hogy le lesznek mosva

A geopolitikai feszültség három hete éleződött ki, amikor az EU külügyminiszterei a világ ötödik legnagyobb olajexportőre elleni szankciók szigorítása mellett döntöttek, és felvetették az Irán elleni embargó bevezetésének lehetőségét. Irán azonban nem tágít állítása szerint békés atomprogramjától, így a befektetők a kölcsönös szívózás miatt idegesebbek lettek a szokásosnál, ami az olajárak emelkedéséhez vezetett.

A keddi drágulást azonban szerdán némi árcsökkenés követte, a kereskedők ugyanis kezdték kapiskálni, hogy az olajútvonal lezárása jórészt üres fenyegetés. Irán hosszabb távon nem képes blokkolni az olajszállításokat, mert a brutális amerikai katonai hardver legyalulja a hajóit a víz felszínéről.

Eb ura fakó - iráni módra

Irán nemzetközi elszigeteltsége lényegében az 1979-es iszlám forradalom óta tart. Az ország urai éppen erre szoktak hivatkozni, amikor ragaszkodnak a további szankciókat hozó atomprogramhoz, mint mondják: a kereskedelmi és egyéb korlátozások nem tudták megtörni, sőt szerintük csak erősítették az országot az elmúlt 30 évben.

Az ország olajiparának néhány irányítója elismeri, hogy a szankciók komoly károkat okoznak az ágazatnak, amelynek technikai elmaradottsága külföldi befektetők után kiállt. Ugyanakkor az ENSZ négy szankciós döntése sem tudta megakadályozni, hogy az ország exportálja fekete arányát - sok nemzetközi olajkereskedő megszakította ugyan kapcsolatát iráni partnereivel, de azért vannak vevők.

Egy lépés előre, egy lépés hátra

Az iráni viszonyokat ismerő elemzők szerint a rezsim nem fog engedni atomprogramjából, mert azzal óriási presztízsveszteséget szenvedne a jelenlegi vezetést támogató kemény mag szemében. Ezért a politikusok fogvicsorítással próbálják elrettenteni a Nyugatot attól, hogy katonai csapást mérjen az atomlétesítményekre.

Ugyanakkor a Hormuzi-szoros lezárása túlzás lenne, mert komoly károkat okozna az ország gazdaságának a márciusi parlamenti választások előtt. Ez a szavazás lesz az első a 2009-es elnökválasztás óta, amelyet nyolc hónapig tartó kormányellenes tüntetések követtek, mivel az ellenzék csalással vádolta a hatalmát megtartó Ahmadinedzsad elnököt.

Az alsó középosztálybeli és középosztálybeli népesség meglehetősen frusztrált, mivel a fogyasztói javak ára folyamatosan nő. Sok iráninak komoly kihívást okoz, hogy a hó végéig kihúzza szerény fizetéséből.