A Lassa-láz vírusos megbetegedés, amelyet 1969-ben jegyeztek fel először az észak-nigériai Lassában. A súlyos esetekben akár halállal is végződő láz ellen nincs oltás. A betegség patkányürülékkel, valamint a fertőzöttek testnedveivel terjed. Szélsőséges esetekben a lappangási időszakot követően a beteg fokozatosan emelkedő lázra, hidegrázásra, fejfájásra, izom- és csontfájdalmakra, arcduzzanatra, valamint nagyon rossz közérzetre panaszkodhat. Ezt követően kötőhártya-gyulladás és belső vérzések jelentkezhetnek.

Legalább 101 emberéletet követelt a Lassa-láz Nigériában - közölte az Orvosok Határok Nélkül (MSF) nevű nemzetközi szervezet. Az MTI információi szerint két hónap alatt vélhetőleg 1781-en betegedtek meg, a megerősített Lassa-lázas esetek száma 408.

Kapcsolódó

A betegséget általában speciális egér-, illetve patkányfajtától kaphatják el az emberek, amelyet magyarul sokcsecsű patkánynak hívnak - mondta Kis Zoltán, a Nemzeti Biztonsági Labor vezetője az InfoRádiónak.

A betegek 80 százaléka tünetmentes, 16-18 százalékuknál jelentkezhetnek enyhe tünetek fejfájással és lázzal, és egy-két százaléknál nagyon súlyos vérzéses, lázas tünetek is lehetnek. A vírus egy-három hétig lappang az emberben, ezután kezdődnek a tünetek:

A túlélők között az esetek 25-30 százalékában süketség marad vissza. A túlélők között még jelentkezhetnek beszédproblémák, illetve a végtagok akaratlan mozgása remegéssel párosulhat. Nagyon veszélyes, ha állapotos nő kapja meg a vírust, mert esetükben 95 százalékos a halálozási arány - mondta Kis Zoltán. A Lassa-vírus emberről emberre is terjedhet.

Az előzetes vizsgálati eredmények alapján úgy tűnik, nem új Lassa-vírusról van szó. Feltételezések szerint szerepet játszhat a vírus tömeges megjelenésében az Afrikában is érződő klímaváltozás, aminek következtében bizonyos időszakokban a fertőző egerek jobban el tudnak szaporodni.