Tavaly a KSH szerint a bruttó havi átlagjövedelem 403 616 forint volt. Ez valós szám? - kérdezte a Népszava Mellár Tamás parlamenti képviselőt, a KSH korábbi elnökét. A válasz szerint nem, mert a statisztikai hivatal az öt embernél többet foglalkoztató vállalkozások dolgozóiról kér csak be adatokat, így nincs benne a statisztikában az ennél kisebb cégek által alkalmazottak bére.

Arra hivatkoznak, hogy ha valamennyi bérből élőt figyelembe vennének, az nagyon megnehezítené a havonkénti felmérést. A szakértő szerint azonban nem kell begyűjteni a kisvállalkozások adatait a pontos számításhoz. Az éves GDP-adatból és a foglalkoztatottak létszámából ki lehet mutatni, hogy egy emberre átlagosan mennyi bér jut havonta. Ezt két éve Mellár is kiszámolta és publikálta. Kiderült, hogy az átlagbér legalább 25 százalékkal a KSH által megadott átlagjövedelem alatt van. Ezt a számítást senki sem vitatta.

Kapcsolódó

Az úgynevezett mediánbér adhatna pontosan képet arról, mennyit keresnek a magyarok. Ez azt mutatja meg, hogy a magyarországi, hozzávetőleg négymillió munkavállaló mezőnyében a középen levők, tehát azok, akik a bérlistán nagyjából a kétmilliomodikak, mennyit keresnek. Épp annyian keresnek náluk többet, mint amennyien kevesebbet, így a jövedelem szempontjából valóban ők vannak középen. Az ő bérük ad hiteles információt arról, hogy mennyit is keres az, aki a havi jövedelem alapján a középmezőnyében helyezkedik el.

A statisztikusok ma már világszerte beszédesebbnek tartják az átlagbérnél a mediánjövedelmet. Van ilyen adat nálunk is, és ez alapján a KSH számolta átlagbérnél jóval alacsonyabb a magyarok bére, hisz a tavalyi bruttó mediánjövedelem 320 ezer forint. A kézhez kapott pénz a bruttó kereset 70-80 százaléka.