Az újság - az MTI szerint - felhívta a figyelmet arra, hogy Spanyolországban összesen mintegy 550, nemzetközi jogot oktató professzor van, az aláírók pedig mind a Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Professzorainak Spanyol Szövetsége (AEPDIRI) tagjai. Köztük 50-en katalán egyetemeken tanítanak.

A jogtudósok megállapították: a nemzetközi jog csak a "gyarmatosított területek, vagy külföldi leigázás, uralom, kizsákmányolás" alatt álló népek esetén ismeri el a függetlenedés lehetőségét. Továbbá a nemzetközi gyakorlat nem zárja ki az államtól elszakadás jogát olyan közösségek esetében, amelyeket etnikai, vallási, nyelvi, kulturális alapon, ismétlődően üldöznek a központi intézmények, vagy ha súlyos és szisztematikus diszkriminációnak vannak kitéve civil és politikai jogaik gyakorlásakor - részletezték a professzorok.

Kapcsolódó

A nemzetközi jog nem tiltja, hogy egy-egy állam saját alkotmányába, törvényeibe beépítse a területén élő közösségek függetlenedésének lehetőségét, de az államok többsége ezekben inkább alapelvként jeleníti meg területi egységét és integritását.

Az állásfoglalásban hangsúlyozták: a katalán hatóságok megpróbálták elhitetni, hogy Katalónia esetleges elszakadása nem jelentené automatikusan a kilépést az Európai Unióból. Ezzel szemben az uniós jog megköveteli, hogy a tagállamok tartsák és tartassák is tiszteletben a jogállamiságot, minden közhatalmat alávetve az ország alkotmányának, törvényeinek, és azok bírósági alkalmazásának.

A jogtudósok állásfoglalását az indokolta, hogy a katalán vezetők rendszeresen az "ENSZ Chartájára" hivatkoznak, mint ami jogot biztosít arra, hogy október 1-én megtartsák a függetlenségi referendumot, annak ellenére, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette.

(Fotó: Pixabay.com)