Nincs garancia ara, hogy a levélben leadott, külhoni magyar voksok leadásánál nem történik szavazatvásárlás – írta meg a Népszava.

A Nemzeti Választási Irodánál (NVI) arról érdeklődtek, ha már a levélszavazatok begyűjtését gyakran külhoni magyar pártok, szervezetek, egyházi szereplők végzik, milyen garanciák védik a határon túlról érkező szavazatok tisztaságát és titkosságát.

Kapcsolódó

Elvileg körülbástyázták az intézményt

A levélszavazási csomagokat a szavazók által megadott postacímre küldik, személyes átvételnél azokat csak az érintettek vehetik át a külképviseleten – ezzel reagált a megkeresésre az NVI. Ám elismerték, a voksokat bárki feladhatja, ehhez a szavazótól nem kell hivatalos meghatalmazás.

Azt is közölték, a levélszavazat érvénytelennek minősül, ha hiányzik róla a választó azonosító nyilatkozata, ha az azonosító adatlapot nem írta alá, a nyilvántartásban szereplő adatok nem egyeznek. 

A választópolgár maga dönti el, hogy milyen módon juttatja vissza a levélszavazatát az NVI-hez. (…) 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki arra jogosultat a választásban (…) erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, vagy anyagi juttatással befolyásolni törekszik

– zárták rövidre a szavazatvásárlásra vonatkozó kérdést.

Mint kiderült, választási regisztrációs levelet azért kaphattak elhunytak is, mert a magyar hatóságok nem tudnak egy külföldön élő magyar állampolgár haláláról, ha a hozzátartozók nem anyakönyveztetik ezt a külképviseleten. Erre szolgál az a szabály, hogy tíz év inaktivitás után automatikusan törlik a választót a névjegyzékből. Elhalálozás miatt 2013 ősze óta 9 205 főt töröltek.

Fennállhat a visszaélés kockázata

A kérdésről a lap az egyes pártokat is megkérdezte, a DK már jelezte, a levélszavazás eltörlését követeli a 2026-os választások előtt. A Fidesz és a Mi Hazánk nem reagált, míg a Tisza Párt azt írta, hogy a határon túli magyarok szavazati jogát megtartaná, egységesítené a szavazás módját a diaszpórában élőkével. Az MKKP szerint a szavazás levélben, de online is megvalósulhatna, a lényeg, hogy mindenki azonos feltételekkel voksolhasson. 

A Political Capital már korábban arra figyelmeztetett, hogy a levélszavazás intézménye ugyan valóban ezer sebből vérzik, de az NVI naponta frissíti a névjegyzékre regisztráltak statisztikai adatait. Most azért van több regisztrált, mint a korábbi választásokon, mert a levélben szavazók névjegyzékére nem kell minden választás előtt feliratkozni, a regisztráció tíz évig érvényes, ha a választáson aktivitást mutat, újraindul.

A névjegyzékben szereplők mostani tömege tehát 12,5 év alatt alakult ki.

Arra is kitértek, a levélben szavazás ténylegesen rengeteg visszaélésre ad lehetőséget, felülvizsgálata már a bevezetése óta kívánatos lenne, hisz például nem kiküszöbölhető, hogy halottak ezreinek, tízezreinek is kipostázzák a levélcsomagot, benne a szavazólappal, amivel így visszaélhet bárki.

Ez gyakorlati síkon úgy néz ki, ha valaki 2017-ben regisztrált, 2018-ban szavazott, 2021-ben elhunyt (amiről a magyar állam nem értesült), a regisztrációja 2028-ig érvényes, így az idei választás előtt értesítési címére kiküldik a levélcsomagot, a szavazólappal. Ekkor pedig már ellenőrizhetetlen, hogy egy rokona, egy szomszédja, esetleg egy pártaktivista húzza be az X-et helyette. Választási szakértők nem hiába emlegetik ezt a magyar választási rendszer egyik legsúlyosabb anomáliájaként.

Majdnem egymillió levélszavazóra számít a kormány

Több mint 904 ezer tájékoztató levelet küld ki az NVI a határon túli magyaroknak. Bővebben >>>