A kijevi kormány visszautasította hétmilliárd dollár átutalását a Gazpromnak, amit azért a gázért kellene kifizetnie, amit a leszerződött mennyiségből tavaly nem vett át - jelentette a BBC. Eduard Sztavitszkij energiaügyi miniszter szerint szó sem lehet arról, hogy az ország GDP-jének négy százalékát kitevő összeget kifizessék. Ukrajna tavaly 27 milliárd köbméter gázt vett át Oroszországtól, ám a két ország közötti gázszállítási szerződés szerint 52 milliárdot kellett volna vásárolnia.

A Gazprom arra hivatkozik, hogy a megállapodás értelmében a vevőnek minden évben a szerződésben szereplő mennyiség árát kell megtérítenie. Ennek hátterében az a technológiai probléma állhat, hogy a gázkutakat nem lehet úgy elzárni, mint egy vízcsapot és a légnemű energiahordozót nem lehet úgy tárolni, mint az olajat. Ezért ha egyszer elindul a kitermelés, akkor a felszínre hozott mennyiséget el kell használni, különben jelentős része kárba veszhet.

Európát nem lehet bebörtönözni

A hosszú távú megállapodást még Julia Timosenko, az előző kormányfő kötötte 2009-ben, akit részben azért állítottak bíróság elé, mert utódai szerint ez a szerződés különösen előnytelen Ukrajna számára. Akkor azonban - a palagáz-forradalom előtt - a mostanitól lényegesen eltérő helyzetben kellett dönteni. Ukrajna és Oroszország több olyan vitán volt túl, amelynek következtében a tél közepén leálltak az Európába irányuló orosz gázszállítások.

Viktor Janukovics ukrán államfő a hét közepén bírálta az európai országokat, mondván: nem állnak kormánya mögé a Gazprommal folytatott szkanderozásában. Az elmúlt három évben levelek sorában kereste meg az European Energy Communityt, az EU-n belüli és kívüli európai országot energetikai egyeztető fórumát azzal, hogy segítsenek rendezni vitát az orosz és az ukrán fél között, de nem kapott választ.

Mézes madzag

Moszkva jelezte Kijevnek, hogy a jelenleginél sokkal kedvezőbb gázárakra számíthatna, ha csatlakozna az orosz EU-hoz, azaz 2010-ben megalapított, Belaruszt, Oroszországot és Kazahsztánt összefogó Eurázsiai Unióhoz. Alekszander Gorban, a külügyminisztérium tisztviselője azonban a múlt hónapban azt is hozzátette ehhez, hogy Ukrajnának választania kell a két EU között: vagy az egyik, vagy a másik tagjává válhat .

A Gazprom álláspontja szerint az ukrán gázimportőrrel kötött szerződése nem tartalmaz olyan elemet, amely lehetővé tenné az egyik félnek a megállapodás egyoldalú megváltoztatását, azaz vevő nem módosíthatja gázvásárlási igényét. Alekszej Miller a cég vezérigazgatója jogi lépésekkel fenyegetőzik arra az esetre, ha nem kapnák meg a szerződés szerint járó fizetséget. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az elmúlt fél évtizedben éppen az ilyen fizetési viták vezettek ahhoz, hogy a Gazprom leállította az Ukrajnába irányuló gázszállításokat, Ukrajna pedig az európai tranzitot.