A szakértő a svájci Világgazdasági Fórumon azt nyilatkozta, hogy a közelmúltban csalódást keltett az euróövezet gazdasága, a tisztviselők pedig vélhetően túl optimisták lesznek, ha közzéteszik a tavalyi negyedik negyedéves eredményeket.

Leszögezte, hogy nőtt a geopolitikai fenyegetettség, mivel szerinte „amit a húszik művelnek, az valami sokkal nagyobb dolognak a kezdete, ami hatással lesz a Szuezi-csatornára és növelni fogja az ottani árakat.”

Kijelentette: egyáltalán ne számítsunk kamatcsökkentésre idén, ezzel megismételve Philip Lane vezető közgazdász és Christine Lagarde, az EKB elnökének kijelentését.

Tavaly év végén az infláció karnyújtásnyi távolságra került az EKB 2 százalékos céljától, ami spekulációkat indított el azzal kapcsolatban, hogy mikor kezdődik el az euró valaha volt legszigorúbb monetáris politikájának enyhítésére. Míg a kereskedők hat negyedpontos kamatcsökkentésre számítanak áprilisban, addig a közgazdászok a négylépcsős enyhítés első lépcsőfokának bevezetésére júniusra számítanak – írja a Bloomberg.

Holzmann szerint ha a kamatvágásnak konkrét időpontot tűznének ki, azzal beláthatatlan dinamikát indítanának el, melyet szerinte nem lenne tisztességes megtenni, mivel nem tudni, hogyan fog alakulni az infláció. Ugyanakkor hozzátette, hogy a nyári szünetet „talán meg lehet várni”, ám hozzátette, hogy nem szeretne spekulálni.

Az EKB jelenleg úgy látja, hogy az infláció 2025 második felében érheti el a 2 százalékot, míg a mögöttes árnyomás várhatóan 2026 végéig e felett marad.

Lagarde: amerikai mintára tőkepiaci unióra lesz szükség Európában

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke úgy vélte, hogy Európa kritikus pontra érkezett a demográfia és a szén-dioxid-mentesítés területén.