Sajátos módon értelmezte az alku fogalmát csütörtöki sajtótájékoztatóján az athéni kormány szóvivője - derült ki a Reuters tudósításából. Miközben főnökei ragaszkodnak azokhoz a vörös vonalakhoz, amelyeket semmiképpen sem óhajtanak átlépni, elvárják európai partnereiktől és a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy tegyenek engedményeket. Így juthatnának egyezségre egymással - véli a szóvivő. A görög vezetés a nagyobbik kormánypárt, a radikális baloldali Sziriza két választási ígéretéhez ragaszkodik.

Az egyik, hogy nem írnak alá olyan megállapodást, amely - a munkaerőpiac reformja címén - tovább könnyítené a munkavállalók elbocsátását a magánszektorban. A másik, hogy nem csökkenhetnek tovább a nyugdíjak. A nemzetközi hitelezők nem várhatják el, hogy a kormány mindent feladjon egy megállapodás kedvéért - fogalmazott Gabriel Szakellaridisz kormányszóvivő. Amikor valakik tárgyalnak egymással, kölcsönös engedményekre van szükség. Mi nem lépünk hátrább a vörös vonalainkon túlra, hiszen a nyugdíja, ugye, nem csökkenhetnek.

Engedjenek és engedjék el!

A hitelezők éppen az e két ügyben kialakult holtpont miatt kizárták, hogy az eurózóna pénzügyminisztereinek (eurócsoport) hétfői tanácskozásán megállapodhatnak Athénnel Görögország finanszírozásáról. A kormány ettől függetlenül abban bízik, hogy az eurócsoport megérti a görög álláspontot, amelynek nyomán az Európai Központi Bank (ECB) könnyíthet az országnak nyújtott euróhitelek szabályain, amivel enyhülnének a költségvetés fizetési gondjai. Kicsit kétségessé teszi e remény teljesülését, hogy már az ECB e hét szerdai ülésétől is ezt várták - hiába.

További érdekes elképzelés görög részről, hogy - mint a szóvivő jelezte - semmilyen reformtörvényt nem terjesztenek a parlament elé addig, amíg nem kötik meg a megállapodást a hitelezőkkel. Nagy kérdés persze, hogy ez esetben a donorok, végül is, mihez is adnák az aláírásukat? Mi lenne a szerződésben? A kormány ígéreteinek gyűjteménye?

Szakellaridisz kérdésre válaszolva kijelentette, hogy van pénzük az IMF-nek járó, több mint 700 millió eurós, május 12-én esedékes hitelrészletre. Tett egy megjegyzést az államadósság elengedésével kapcsolatban is. Athén álláspontja szerint a tartozások csökkentése elkerülhetetlen, de ezt a kérdést nem forszírozzák a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon, nem nem akarják sokkolni partnereiket. Ugyanakkor nem lehet örökké a szőnyeg alá söpörni ezt a kérdést.

Nincs pénz

A görög bankok eközben egyre nehezebben jutnak hozzá a valutaváltáshoz szükséges devizához, annak ellenére, hogy ez a világ egyik leglikvidebb pénzpiaca - írta a Bloomberg. Külföldi partnereik egyre inkább vonakodva és drágán adnak hitelt ezekhez a műveletekhez. A nemzetközi tőkepiaci cégek nem szeretnék, ha pénzük bent ragadna görög szektortársaikban egy államcsőd esetén, amely legkevesebb azzal járna, hogy korlátoznák a tőkemozgásokat - mondták az ügyhöz közel álló források a hírügynökségnek. A kockázatot fokozza, hogy az euró gyengülhet egy görög csőd, illetve a Grexit esetén.

A pénzhiány jelei már januárban megjelentek, amikor kiderült, hogy az előrehozott választásokon minden bizonnyal az EU-IMF segélyprogram felrúgásával kampányoló Sziriza nyerhet. A donorok és az új kormány holdpontra jutó tárgyalásai nyomán a nemzetközi bankok elkezdték elzárni a pénzcsapokat a görög pénzintézetek előtt. Ma már ott tartanak, hogy egyes bankok előre kérik görög partnereiktől devizaátutalásuk ellenértékét, ami azt jelenti, hogy az utóbbiaknak egy napot kell várniuk a pénzre.

Agresszívek

A piaci szereplők egyre határozottabb lépésekkel készülnek a görög államcsődre - mondja Mark Williams, a Fed korábbi tisztviselője, egyetemi professzor. A piac egyre agresszívebbé válik, ahogy igyekszik megvédeni magát egy ilyen esemény súlyos következményeitől. A bizalomvesztés megmutatkozik a görög bankok kötvényeinek árán is. A Pireaus 2014. márciusi lejáratú, ötszázalékos kamatozású papírja például az alacsony kereslet miatt névértéke negyedén forog, míg egy évvel ezelőtt még több mint hatvan centet adtak a kötvény minden egyes dollárjáért.