Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szeptember 16-án késő este azt nyilatkozta, hogy „sikeres egyeztetésen van túl” Donald Trump amerikai elnökkel.

„További intézkedésekkel fokozzuk közös erőfeszítéseinket az Oroszországra nehezedő gazdasági nyomás fokozása érdekében” – írta von der Leyen az X-en.

Kapcsolódó

Megerősítette, hogy az Európai Bizottság hamarosan bemutatja 19. szankciócsomagját, amely a kriptovalutákat, a bankokat és az energiát célozza meg.

„Oroszország háborús gazdasága, amelyet a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek tartanak fenn, finanszírozza az ukrajnai vérontást” – tette hozzá.

„Ennek véget vetni a Bizottság javasolni fogja az orosz fosszilis tüzelőanyag-import fokozatos kivezetésének felgyorsítását” – írta von der Leyen.

Közismert, hogy orosz vállalatok úgy próbálják hackelni az ukrajnai háború kezdete óta bevezetett nyugati szankciókat, ahogy tudják.

A kilencvenes évek óta például most először fordul elő, hogy a külkereskedelmi forgalomban újra a barterkereskedelemre térnek vissza. 

Így fordulat elő, hogy az orosz búzáért kínai autókkal fizetnek, a lenmagért pedig építőanyagokkal. 

A nyugati szankciók, a Krím 2014-es annektálása és az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta egyre terebélyesebbek, nagyjából 25 ezer intézkedést foganatosítottak már az orosz cégek vagy az orosz állammal szemben. Oroszország számára a legnagyobb gondot persze a hagyományos pénzügyi csatornák használata okozza, különösen miután bankjait 2022-ben levágták a SWIFT-rendszerről.

- A kínai bankok nagyon félnek attól, hogy listára kerülnek, azaz másodlagos szankciókkal sújtják őket, ezért nem fogadnak el pénzt Oroszországból – mondta a Reutersnek egy forrás. 

A cserekereskedelem ráadásul már hivatalos gyakorlat, az orosz gazdasági minisztérium tavaly ki is adott egy 14 oldalas Útmutató a külföldi barterügyletekhez című dokumentumot, amely útmutatást ad a vállalatoknak arról, hogyan használhatják ezt a módszert a korlátozások megkerülésére. 

Kereskedelmi források, vámáru-nyilatkozatok és vállalati jelentések alapján a Reuters nyolc, korábban be nem jelentett barterügyletet tudott azonosítani, bár az ilyen tranzakciókat azért elég nehéz nyomon követni.

Ezek között volt a kínai autós barter is, amikor gabonával fizettek az oroszok – papíron mindenfajta pénzügyi tranzakció nélkül.

Az ügyletek között szerepelt még az orosz nyersanyagok cseréje kínai gépekre, kínai szolgáltatások cseréje orosz nyersanyagokra, valamint egy rejtélyes pakisztáni üzlet is.

Az ügyletek egyfajta hozadéka volt az is, hogy megkerülve a szankciókat nyugati árukat is sikerült Oroszországba importálni nagy tételben. 

A szövetségi vámadatok szerint Oroszország külkereskedelmi többlete január és július között 14 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és elérte a 77,2 milliárd dollárt, az export 11,5 milliárd dollárral csökkent, az import pedig 1,2 milliárd dollárral nőtt.

Az orosz központi bank és a kormány elzárkózott attól, hogy magyarázattal szolgáljon vagy további adatokat közöljön, csak annyit mondtak, hogy az ilyen tranzakciókról nem állnak rendelkezésre adatok, az eltérés pedig a módszertani különbségekből adódhat.

Jelentések szerint egyes kereskedők alternatív eszközökhöz folyamodtak, például tranzakciós ügynökök igénybevételéhez, akik némi jutalékért cserébe megkönnyítik az átutalásokat. Mások az orosz VTB Bank sanghaji fiókját, vagy az amerikai dollárhoz kötött kriptovalutákat használják – tehát igen színes a skála. 

A lap közben emlékeztet rá, hogy az 1990-es években a barter már jelentős káoszt teremtett az orosz gazdaságban, amikor bonyolult láncolatokban csereberélték az áramot, az olajat, a lisztet vagy akár a cipőket, ami melegágya volt a csalásoknak és az ármanipulációnak. Igaz akkor egy gazdasági összeomlás terméke volt, most viszont egy gazdasági háborúé.