A CIB szerint a globális növekedés tovább lassul, de nem lesz világméretű recesszió, az inflációs válság puha földet éréssel zárul. Az infláció ennek megfelelően tovább csökken, az inflációs célok 2025-re jó eséllyel fenntarthatóan teljesülnek. A világgazdaság kockázatainak általában a kínai ingatlanpiacot, a geopolitikát, és most már kisebb mértékben az inflációt tartják.

Választási kockázatok

A CIB szerint a kínai nehézségektől nem kell félni, nem sok esélye van, hogy az ottani ingatlanpiaci buborék leeresztése érdemi hatással lenne a piacokra vagy a világgazdaságra. Külön kockázatnak tekinthető viszont, hogy sok országban választás lesz jövőre, és a populárisok előre törhetnek, ami bizonytalanságot, instabilitást okoz. Különösen az amerikai választás jelentős kérdés, ahol a korábbi, egyre kiszámíthatatlanabb és idősebb Trump jelent kockázatot, de a jelenlegi, még idősebb elnök maradása is jelent kockázatokat, jóllehet az alelnök átveheti baj esetén a pozíciót.

Infláció, monetáris politika

Ami az inflációt illeti, nagyon szépek az adatok, mind az eurózónában, mind az USA-ban, nagyjából 3 százalék körüli értékekkel. A maginfláció még 4 százalék körüli, köszönhetően a szolgáltatások áremelkedésnek, ami pedig a feszített munkaerőpiacnak köszönhető. Az inflációs kilátások tekintetében az eurózóna helyzete jobbnak tűnik, miután nem volt korábban akkora fedezetlen pénznyomtatás, mint Amerikában. Az USA-ban a kereslet erősebb, így lassabb lehet a maginfláció csökkenése, aminek a kamatpolitikára is lesz hatása. A nagy jegybankok kamatemelési ciklusa véget ért, az első kamatcsökkentések idejét találgatja a piac. A határidős árazások az EKB esetében már áprilisi csökkenést mutatnak. 

Hazai folyamatok

Ami az itthoni helyzetet illeti, nem várnak nagy, 4 százalék körüli növekedést, V alakú felpattanást, ugyanakkor a mozgástér szűk jövőre: szigorú monetáris és költségvetési politika lesz. Amikor minden jól ment, még rátolt a fiskális és monetáris politika az élénkítésre, most pedig kénytelen mindkettő behúzni a féket, nincs tér élénkítésre. A lakossági fogyasztás nem ugrik meg olyan könnyen, hisz azt a nagy reálbércsökkenést, ami két év alatt lezajlott, nagyon nehéz lesz ledolgozni, az önmagában nem sokra elég, hogy egy hónapban már meghaladja az éves béremelkedés az éves inflációt.

A hazai inflációs folyamatok mindazonáltal kedvezők, jövőre 5 százalék lehet az infláció, de ehhez kell a stabil forint árfolyam, a stabil energiaárak. A szolgáltatásoknál lehet még gond, elsősorban a távközlési és bankszektorban, ott még az idei inflációnak megfelelő áremelési szándékok lehetnek. Ami a monetáris politikát illeti: rövidtávra bemondta az MNB, hogy mit fog csinálni. A továbbiak az inflációs lefutás szerint és a forintárfolyam függvényében zajlik, tavaszra, nyár elejére 7 százalék lehet a jegybanki alapkamat, év végén 6 százalékra becsüli a CIB, majd 2025-ben 5 százalék lehet az érték. A pozitív reálkamat jövőre megmarad, és ez nem csak nálunk, hanem általában a világban is így lesz, amivel az MNB sem mehet szembe.

Forint árfolyam

A forint árfolyama stabil maradhat, nagyjából a jelenlegi 380-384 körüli szinten lehet az euróhoz képest, sem a tartós erősödést, sem a gyengülést nem tolerálná vélhetően a gazdaságpolitika. A tartós erősödés túlzott reálfelértékelődéssel járna a lezajlott magas infláció miatt, a nagyobb leértékelődés, 400 forint fölötti euró viszont újra a bizalom megingását okozná, ahogy ez tavaly is történt.