A balti államok, Lengyelország és az Európai Bizottság megállapodtak arról, milyen menetrend szerint választják le Litvániát, Lettországot és Észtországot a posztszovjet áramellátási rendszertől - adta hírül a lengyel Rzeczpospolita. A köztársaságokat Lengyelország köti össze az új, nyugat felől érkező elektromos energiaforrással.
Az átállásnak, amelyről június közepén Brüsszelben állapodtak meg, legkésőbb 2025-ig kell befejeződnie. Az Európai Bizottság részt vesz az Oroszország és Fehéroroszország közötti tárgyalásokon is a BRELL-ről (Belorusz, Oroszország, Észtország, Lettország és Litvánia) való leválás ügyében.
Kapcsolódó
Az ütemterv feltételezi, hogy 2020-ig befejezik a beruházási javaslatok elemzését és véglegesítik a Lengyelországba tartó tengeralatti kábelek lefektetésének finanszírozását. Ezt követően 2021-ben írják ki a tendert a beruházás végrehajtására. Az kábelfektetés a Balti-tenger fenekén 2023-ban kezdődik. A három köztársaságban 2021-ig kell biztosítani a rendszerek szinkronizálását. Ugyanebben az évben üzembe kell helyezni a litvániai Alytusiében az új transzformátorállomást.
Jelenleg Lengyelországot és Litvániát a LitPol Link energiahíd köti össze, de ennek kicsi a kapacitása ahhoz, hogy a biztonságos mennyiségű áramot szállítson a három balti országba.
Legolvasottabb
Kivonták egyes tételeit egy olyan gyógyszernek, ami sokak fiókjában ott hever
Kezdődik az összeomlás? Budapesten csökkenésnek indultak az árak
Lejárt az Ukrajnának adott magyar ultimátum: több millió ukrán család kerülhet bajba, átléptük a határt
Újabb csavar a Mol-ügyben: nem csak bennfentes kereskedés a gyanú
Aranykonvoj: így kerülhet az ukránok pénze a kissé letérdelt magyar költségvetésbe
Változnak a repjegyárak, teljesen át kell alakítani a nyári repülési terveinket
A 21 Kutatóközpont elsöprő eredménye: 115 parlamenti mandátumot szerezhet meg a Tisza
Állampapír: az év üzlete lehetett hétfőn bevásárolni
A jegybank figyelmeztet: résen kell lenni a háborús utasbiztosításoknál