Minszkben Angela Merkel német kancellár, valamint Francois Hollande francia, Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfő ült tárgyalóasztalhoz, hogy megoldást találjon az egyre mélyülő kelet-ukrajnai válságra. Közben a Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport Olekszandr Zaharcsenkóval, a donyecki, illetve Ihor Plotnickijjel, a luhanszki "népköztársaság" vezetőjével kiegészülve szintén tanácskozott a fehérorosz fővárosban. A tárgyalások eredményeként új tűszüneti megállapodás született.

Merkel - Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel - abban egyezett meg a fehérorosz fővárosban, hogy vasárnap 00:00 órakor tűzszünet lép életbe a kelet-ukrajnai harctéren.

"Nem volt egyszerű tárgyalás, gyakorlatilag mindenféle, visszavonulásra, feladásra vonatkozó, elfogadhatatlan feltételeket szabtak. Semmiféle ultimátumot nem fogadtunk el, határozottan kiálltunk azon álláspontunk mellett, hogy a tűzszünetnek bármiféle előfeltétel nélkül kell életbe lépnie" - fejtette ki az ukrán államfő. Porosenko kiemelte, hogy Kijev nem egyezett bele a Donyec-medence autonóm területté nyilvánításába és Ukrajna föderalizációjába, azaz szövetségi állammá alakulásába.

A legfőbb eredménynek azt nevezte, hogy megegyeztek a feltétel nélküli fegyvernyugvásban február 15-től, amelyet szavai szerint a nehézfegyverek, köztük rakéta-sorozatvetők kivonása követ a harcvonal mentén kialakítandó 140 kilométer hosszú ütközőzónából.

Ukrajnában rendkívül sokan, köztük közéleti szereplők és újságírók is kommentálták a közösségi portálokon a minszki megállapodást. Legtöbbjük kétségeit fejezte ki afelől, hogy a fegyvernyugvás valóban megvalósul az ország harcok sújtotta keleti részében, utalva arra, hogy a tavaly szeptemberi hasonló egyezség is kudarcba fulladt.

"Egyértelmű, hogy ez ugyanaz a tűzszüneti megállapodás, mint a korábbi, csak bonyolultabb feltételekkel. Értelemszerűen ezeket a feltételeket teljesíteni még nehezebb lesz, mint 2014 szeptemberében. Én nem táplálnék illúziókat a jövőt illetően. Ez a fegyvernyugvás csak ideiglenes lesz, és pontosan tudnunk kell, hogy legközelebb mivel fogadjuk az ellenséget" - írta a Facebookon Musztafa Najem ismert ukrán újságíró, a Porosenko Blokkjának parlamenti képviselője. "Egy bölcs ember azt mondta nekem, hogy nagy háború nem lesz, és ez a mi győzelmünk" - tette közzé Roman Bocskala, az Inter ukrán tévécsatorna újságírója.

Irina Herascsenko kormánypárti képviselő, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ukrán küldötte azt emelte ki, hogy az ukrán vezetés a 16 órán át tartó maratoni tárgyalás végére sem engedett alapvető álláspontjából, a föderalizáció és a Donyec-medence autonómiájának elutasításából.

Reménykeltő

A kancellár csütörtök délután a brüsszeli EU-csúcstalálkozóra érkezve csak nagyon röviden nyilatkozott, és reménykeltőnek, "nem többnek és nem kevesebbnek" minősítette a minszki eredményeket.

Francois Hollande szerint az elkövetkező órák döntő jelentőségűek lesznek abból a szempontból, hogy miként lehet majd értékelni a tűzszüneti megállapodást. "A jövőben is kellő nyomást szükséges kifejteni az ukrajnai béke biztosítása érdekében" - fogalmazott a francia köztársasági elnök, szintén az uniós országok állam-, illetve kormányfői találkozójára érkezve. Előzőleg ő maga a szociáldemokrata, Merkel pedig a jobbközép néppárti politikai családhoz tartozó csúcsvezetőket tájékoztatta a maratoni minszki diplomáciai erőfeszítések kimeneteléről.

Dunald Tusk, az uniós csúcsvezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke "óvatosan üdvözölte" a minszki megállapodást, és a maga részéről szintén azt hangsúlyozta, hogy annak hatékonyságát a helyszínen, Kelet-Ukrajnában lehet majd csak felmérni. A volt lengyel miniszterelnök kiemelte, hogy az orosz agresszió egyértelműen fenyegetést jelent Európa békéjére nézve.

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke nagy előrelépésnek nevezte a Minszkben megszületett tűzszüneti megállapodást. "Amíg nem lőnek, addig beszélnek egymással" - fogalmazta meg Schulz azt a minimális elvárást, ami az eddigi értesülések szerint teljesülhet a minszki egyeztetések nyomán. Az EP-elnök ugyanakkor úgy vélekedett, hogy eddig nem kapott kellő hangsúlyt Ukrajna stabilizálásának, az ország működőképessége biztosításának a kérdése. Szerinte erről több szót kell ejteni az uniós országok állam-, illetve kormányfőinek nem hivatalos értekezletén.

A brüsszeli EU-csúcsra érkezve Werner Faymann osztrák kancellár üdvözölte a Minszkben kötött négyoldalú fegyvernyugvási megállapodást. Úgy értékelte a fejleményeket, hogy ez volt a béketerv első lépése, de ma még nem mérhető fel, hogy mennyire bizonyul jelentősnek. "Garancia nincs, reménysugár van" - fogalmazott Faymann.

Bronislaw Komorowski lengyel elnök szerint az ukrajnai válság megoldásának a kulcsa Moszkva kezében van. A lengyel államfő csütörtökön külön sajtóértekezleten beszélt a minszki tűzszüneti megállapodásról. Mint fogalmazott, nem szabad azt a benyomást kelteni, mintha a megállapodás Ukrajnán múlna. "A konfliktus megoldásának a kulcsa politikai és katonai értelemben is Moszkva kezében van" - hangsúlyozta. A minszki tárgyalások eredménye "jó hír mindenki számára". A tűzszünet megvalósítása talán még a tartós béke kilátását is megteremti, de ennek a perspektívája még egyáltalán nincs közel - jegyezte meg a lengyel elnök.  Leszögezte, hogy Lengyelország mindig is Ukrajna, "a megtámadt ország" mellett állt ki, és ezentúl is ezt fogja tenni.