BUX 137625.54 -0,56 %
OTP 43980 -1,94 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Rájár a rúd a tech-szektorra: utcára kerülnek a munkavállalók

Az egykor bombabiztosnak hitt IT-karrier egyre kevésbé stabil, eközben a rövid távú, projektalapú pozíciók egyre nagyobb teret nyernek. 2024-ben 281 ezer alkalmazottat bocsátottak el a szektorban. Vajon egy új korszak kezdete ez, vagy csupán egy átmeneti hullám?

2025. február 5. szerda, 09:12

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Közel 281 ezer alkalmazott veszítette el állását a tavalyi évben a technológiai szektorban. A bombabiztosnak hitt IT-karrier ma már egyre kevésbé garantál stabilitást, miközben a rövid távú, projektalapú, úgynevezett gig-pozíciók egyre inkább teret nyernek.

A RationalFX kutatása szerint a trend 2025-ben is folytatódik, ugyanis az év eleje óta több mint 11 ezer munkavállaló került az utcára. A legnagyobb leépítéseket a Meta, a Microsoft és az Amazon hajtotta végre, a költségek optimalizálására és a mesterséges intelligenciára való átállásra hivatkozva.

  • Az idei év eddigi legnagyobb leépítését a Facebook anyavállalata, a Meta jelentette be. A vállalat a munkaerő mintegy 5 százalékát, azaz nagyjából 3,6 ezer alkalmazottat készül leépíteni.
  • Hasonló teljesítményalapú elbocsátásokat jelentett be a Microsoft is, a cégnél várhatóan 2 280 munkavállalótól válnak meg.
  • Az Amazonnál a kommunikációs osztályon a feltételezések szerint 2 ezer fős létszámcsökkenés várható.

Legjelentősebb mértékben az amerikai Szilícium-völgy vállalatai járulnak hozzá a globális elbocsátási hullámhoz. A mesterséges intelligencia (AI) teljesen átalakított a munkaerőpiaci helyzetet, különösen a technológiai szegmensben. Az AI szélesebb körű alkalmazása miatt számos hagyományos pozíció feleslegessé válik, mindez pedig a szervezeti struktúrák radikális átalakulásához vezet. Eközben újfajta szakértelmet igénylő állások is megjelennek.

Németország, Dél-Korea, Kína, Japán és India követi a rangsorban az Amerikai Egyesült Államokat a technológiai szektorban történt elbocsátások számában. Ugyanakkor ezek a nagy gazdaságok is lényegesen le vannak maradva az USA-tól, utóbbiban közel 158 ezer ember érintett, míg a rangsor második helyezettje (Németország) kevesebb mint 20 ezerrel követi a Szilícium-völgy országát.

Miért nem kell a teljes munkaidős dolgozó?

A hagyományos, hosszú távú alkalmazotti státusz helyett egyre többen kényszerülnek szabadúszóként, szerződéses vagy projektalapú munkavállalóként (gig-munka) dolgozni. Az Upwork és a McKinsey elemzései szerint a globális munkaerőpiacon a technológiai iparban tevékenykedő szabadúszók aránya 2023-ról 2025-re 20 százalékkal növekedhet.

A gig-gazdaság olyan munkaerőpiacot jelent, amely a hagyományos, teljes munkaidős pozíciók helyett ideiglenes és részmunkaidős állásokra támaszkodik, és ezeket szabadúszók, valamint független vállalkozók töltik be.

Ennek oka az AI például, ami miatt a vállalatoknak nem feltétlenül van szüksége folyamatos, napi 8 órás munkára – így költséghatékonsági okokból inkább megválnak a munkavállalóiktól. Emellett a következő tényezők állhatnak a háttérben:

  • Vállalati rugalmasság: a cégek számára előnyös, ha bizonyos munkákra nem kell teljes munkaidős alkalmazottat felvenniük, így rugalmasabban kezelhetik a költségeket.
  • Technológiai fejlődés: a mesterséges intelligencia és az automatizáció fejlődése csökkenti az egyes munkakörök szükségességét, miközben új, speciális szaktudást igénylő pozíciók jönnek létre.
  • Munkavállalói preferenciák változása: egyre több szakember választja a függetlenséget, hogy saját projektjeiken dolgozhassanak és jobban kihasználhassák a globális munkaerőpiac lehetőségeit.

Bár a gig-gazdaság és az AI térnyerése új kihívásokat jelent, egyúttal új lehetőségeket is teremt a techszektorban. Az alkalmazkodóképesség és a folyamatos tanulás kulcsszerepet játszik a jövő munkaerőpiacán. Elengedhetetlen lesz az új trendekhez való igazodás vállalati és munkavállalói oldalról egyaránt, legyen szó szabadúszásról, AI-alapú munkakörökről vagy nemzetközi tehetségáramlásról.

A kérdés már csak az, hogy a technológiai fejlődés és a vállalati stratégiák milyen ütemben és mértékben formálják át a jelenlegi munkaerőpiaci struktúrát. Egy biztos: a stabil tech-karrierek korszaka végleg a múlté lehet.

Kevesebb munkaerő kell?

Fontos kiemelni, hogy a munkaerőpiac átalakulása nem feltétlenül jelenti azt, hogy kevesebb dolgozóra lesz szükség a technológiai szektorban tevékenykedő cégeknél. Az amerikai techcégeknél ugyanis folyamatosan jönnek létre új munkahelyek, és vesznek is fel alkalmazottakat.

A húsz vagy tíz évvel ezelőttihez képest azonban óriási különbség van a munkaerőpiacon és a vállalati stratégiákban, de nem a létszámban, hanem abban, hogy a pozíciók többsége gig-szerű, bedolgozó állás. Emellett, ahogy a vállalatok átállnak az új technológiákra, például a mesterséges intelligenciát integrálják egy-egy folyamatba, bizonyos munkakörök feleslegessé válnak, eközben azonban új pozíciók nyílnak meg.

Afrikából jöhet a segítség?

A hét legnagyobb amerikai technológiai vállalat, az Alphabet (Google), az Amazon, az Apple, a Meta, a Microsoft, az Nvidia és a Tesla hússzor nagyobb, mint a hét legnagyobb európai vállalat, és tízszer több bevételt termel. Európa a techszektorban tehát nem a legerősebb, és vélhetően a következő években, sőt évtizedekben sem tud az élre törni az öreg kontinens.

Az Európai Unióban (EU) még mindig nagy a hiány a szakképzett munkaerőről, a 2023-as EURES-jelentés szerint a szakmák 84 százalékában legalább egy tagállamban hiány van. A mérnöki, technológiai és egészségügyi szakmák a leginkább érintettek, a legfőbb okok közé pedig Európa népességének elöregedése és a technológiai fejlődés miatt az új készségek iránti növekvő kereslet tartozik.

Miközben az Egyesült Államok és Ázsia technológiai vállalatai az elbocsátásokkal és az átszervezésekkel vannak elfoglalva, Európa próbál alternatív megoldásokat találni a technológiai munkaerőpiac fenntarthatóságára. Az EU országai között egyre nagyobb hangsúlyt kap az átképzés, a továbbképzés és a nemzetközi tehetségcsere.

A Digital Explorers program például Afrikából vonz technológiai szakembereket az európai munkaerőpiacra, hogy csökkentse a kontinens digitális munkaerőhiányát. Az ilyen kezdeményezések a munkahelyek globális újraelosztására, nem pedig csupán az elbocsátásokra és az átszervezésekre építenek.

Kötetlenül jobb?

A gig-munkakörök egyik legnagyobb előnye, hogy kötetlen a munkaidő, tulajdonképpen az egyéni vállalkozóhoz hasonló munkarendet kell elképzelni. Ez segíthet abban is, hogy a munka-magánélet egyensúly teljesüljön, hiszen magunknak oszthatjuk be az időnket.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak naponta legalább 8 órát, hetente 40 órát töltenek azzal, hogy megteremtsék egzisztenciájuk anyagi alapjait. A magas óraszám miatt elvitathatatlanul kiemelt szerepe van annak, hogy milyen minőségben töltjük el ezt az időt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint három fő tünet utal a kiégésre: az energiahiány és kimerültség, az érzelmi távolságtartás, valamint a hatékonyság csökkenése. Ezek igen gyakori tünetek, és sokszor a munkahelyi kötöttségek miatt alakul ki az állandó stressz. Ha gig-munkákat végzünk és odafigyelünk az alapvető mentálhigiénére, akkor sokkal nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak lehetünk, mint egy hagyományos munkarendben.

Horváth Balázs
Horváth Balázs
Újságíró
Pénzügyi újságíró, szerkesztő, kutató és kommunikációs szakember. Újságírói pályafutása 2022-ben indult az Economxnál (korábban Napi.hu), ugyanebben az évben kezdte felsőfokú tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetemen, ahol kommunikáció- és médiatudomány szakon szerzett alapszakos diplomát, jelenleg politikai gazdaságtan mesterképzését folytatja. Kiemelt témái közé tartoznak a pénzügyeken belül a banki csalások, a hitelezési szektor, a biztosítások és befektetések, valamint a fintechek és a digitalizáció. Szerkesztőként segíti például Az Év Irodája csapatát, ahol az Ingatlan Évkönyv főszerkesztője 2024 óta. Rendszeresen vezet kerekasztal-beszélgetéseket magyar és angol nyelven egyaránt. Kutatásának fókuszában a politikai kommunikáció és nyelvészet áll. Több hazai és nemzetközi konferencia előadója.

Ez is érdekelhet