Hová fejlődik a mesterséges intelligencia 2050-re? – címmel egy kutatócsoport – Fehér Katalin, Vicsek Lilla és Mark Deuze – először 42
résztvevővel alapozta meg a felmérést, 25-en pedig egy hosszabb, több héten át
tartó lekérdezésben is részt vettek. A szerzők a résztvevők kiválasztásakor figyelembe
vették a nemet, a szakmai tapasztalat hosszát, valamint azt, hogy a világ mely
régiójában és milyen tudományágban vagy iparágban dolgozik az adott szakértő - írta összefoglalójában a Budapesti Corvinus Egyetem. A minta sokfélesége ellenére meglepően egyöntetű válaszok
születtek.
A válaszadók összességében optimisták, szerintük:
- 2050-re sok pozitív hatása lesz majd a társadalomra az
MI-nek, - az alapvető társadalmi értékek, struktúrák nem fognak
változni, de azok jobban érvényre juthatnak, - sok esély van rá, hogy nagyobb lesz a jólét, a biztonság,
kisebbek az egyenlőtlenségek, - bár látják a megoldásra váró problémákat, remélik, hogy
azokkal megbirkóznak majd a következő generációk, talán épp a fejlődő
mesterséges intelligencia segítségével.
Magabiztosan tekintenek tehát az MI-jövőbe, ezzel párhuzamosan pedig szakmailag rövidlátók és felelősséghárítók.
A válaszadó szakértők azt jósolják, hogy:
- 2050-re az MI a társadalmi-politikai és a hétköznapi élet
minden területére hatással lesz, - támogatja majd az emberi jólétet,
- irányítani fogják az emberi észlelést és kommunikációt,
- a világon mindenhol hozzáférhetünk majd demokratikusan
elérhető, automatizált, személyre szabott, elfogulatlan és megbízhatóan
értelmezett információkhoz, - és az MI etikus működését hatékonyan fogják szabályozással
elérni, - két-három évtized múlva az MI már az emberek helyett is
működhet, beszélgetések helyettesítője is lehet, a nyelvi akadályokat
eltünteti, a mindennapi rutinokat segíti.
Néhány válaszadó szerint elképzelhető, hogy az állatok és
növények kommunikációját sikerül összekapcsolni bigdata- és okosrendszerekkel,
így a természet is forrása lehet a mesterséges intelligencia további
fejlesztésének. Több válaszadó szerint a vallások is nyitottabbá és
toleránsabbá válhatnak, ha az emberek egyre inkább MI-vezérelt platformokon
kommunikálnak.
A felmérésben résztvevők azt remélik, az MI végső soron
összhangba kerül majd a társadalommal és a természettel is, támogatja majd a
kreativitást, elősegíti a méltányosságot, az inkluzivitást és az emberi jogok
érvényesülését.
MI-vel az MI veszélyei ellen?
A kérdezett média- és infokommunikációs szakértők kifejezték,
hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatban sok a bizonytalanság, így hátrányokat is okozhat majd.
Leginkább például abban, hogy:
- az emberek függnek majd a gépektől, nagyobb lesz a leállások
kockázata, információs háborúk törhetnek ki, nőhetnek az egyenlőtlenségek, a
kisebb nyelvek és kultúrák hátrányba kerülhetnek, nőhet a mesterséges
intelligencia széndioxid-lábnyoma, - csökkenhet az emberi kommunikáció és a szólásszabadság, a
demokrácia mértéke, a munkaerőpiacon is felgyorsulhatnak a változások, - a mesterséges intelligencia nem képes önállóan
megváltoztatni a jelenlegi társadalmi-kulturális értékeket és normákat, de
felerősítheti vagy elnyomhatja azokat, ami a visszaélés és az erőszak új
formáihoz vezethet.
Úgy gondolják azonban, hogy a technológia által vezérelt
visszaéléseket, téves információkat, szűrőbuborékokat, információs
túlterheltséget vissza lehet majd szorítani – akár épp a mesterséges
intelligencia segítségével. Szerintük ez a feladat majd a jövő generációira
vár, hiszen ők már tudják, milyen a mesterséges intelligenciával együtt élni. A
problémák megoldásakor ezenfelül hisznek a civil szervezetek erejében és a
művészetben.
Magyarázat az MI-be vetett bizalomra
Új modellt állítottunk fel az eredmények értelmezéséhez, az
ún. MI-be vetett bizalom szemüvegmodelljét. Ez megmutatja, hogy a szakértők
mesterséges intelligenciába vetett bizalma hogyan egyensúlyoz (mint az
orrnyergen a szemüveg) két egymással versengő fogalomcsoport között (amelyeken,
mint lencséken át a világot, a mesterséges intelligenciát szemléljük) – magyarázta Fehér Katalin, az NKE kutatója, a tanulmány első szerzője.
Ezt a két fogalomcsoportot egyrészt hiedelmek alkotják,
amelyek a reményeken alapulnak, másrészt bizonytalanságok, amelyeket a kritikai
gondolkodás idéz elő. A hiedelmek és bizonytalanságok egyazon (szemüveg)keretbe
vannak foglalva, azok stratégiai kombinációt alkotnak. Ezek összességében azt a
kiegyensúlyozott álláspontot képviselik, hogy a technológia – felelős
használattal – végső soron megbízható lehet – tette hozzá.
A média- és infokommunikációs szakértők optimizmusának
egyrészt az lehet az oka, hogy munkájuk arra készteti őket, hogy a távoli jövőt
a jelen egyszerű kiterjesztésének tekintsék. Másrészt nem is akarnak messzebbre
látni, különösen mert sokszor nem is tartják magukat felelősnek a jövő alakításában.
Ezt inkább a jövő generációira tolják feladatként. Így tehát ezen a szemüvegen
keresztül torzítják a saját jövőképüket – mondta Vicsek Lilla, a Corvinus
szociológusa, a tanulmány társszerzője.
