Az anyanyelvi modell fejlesztése és az adatvezérelt egészségügy kiemelten fontos, fejlesztendő területek itthon. Komoly hangsúlyt kell fektetni továbbá az adatvezérelt gazdaság ösztönzésére, az új technológia integrálására többek közt az egészségügyben, a logisztikában, az energetikában, oktatásban, és még számos iparágban Szolnoki Szabolcs, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) technológiáért felelős helyettes államtitkára szerint.
Az ECNMX AI Summit 2023 konferencián arról beszélt, hogy nem magát a technológiát kell szabályozni, hanem a polgárokat és az intézményeket körülbástyázni, tehát a végfelhasználókat célzó, AI megoldásokra épülő szolgáltatások biztonságos igénybevételi feltételeit kell meghatározni. Az EU is ilyen szellemben készíti elő a szabályozást.
Már csak amiatt sem érdemes tiltani az AI-t, mert VPN segítségével például könnyen használhatjuk a szoftvereket más országok hálózatára csatlakozva.
Transzparens keretek jöhetnek létre felhasználói és fejlesztői oldalról is
– mondta a helyettes államtitkár, kiemelve, hogy ez a technológia tudatos használatára ösztönözheti a felhasználókat.
Az EU által elfogadott mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tervezete (AI Act) a világ első ilyen jogszabályaként a GDPR-hoz hasonlóan kívánja szabályozni a mesterséges intelligenciára épülő szolgáltatásokat. Ez pedig globális szinten irányt szabhat a mesterséges intelligenciával való együttélésnek.
A GFM, a Neumann Kft. és a 400 tagszervezetet tömörítő MI koalíció együttműködésének köszönhetően Szolnoki Szabolcs szerint Magyarország azon országok között lesz, akiknek sikerülni fog.
2020-ban tíz évre szóló stratégiát fogadott el a minisztérium, amelynek alapja a Mesterséges Intelligencia Koalíció szakmai javaslata volt, ami szerint 2030-ig:
- 15 százaléknak kell lennie a mesterséges intelligencia által generált bruttó hazai termék (GDP) növekedésnek;
- a magyar vállalatok termelékenységének 26 százalékkal kell növekednie;
- több mint egymillió embernek kell olyan munkakörben dolgoznia, ahol rendszeresen használják az AI-eszközöket.
A stratégiát elfogata a Magyar Állam, megvalósítása zajlik, de mivel a technológia folyamatosan változik, így annak folyamatos felülvizsgálata, kiegészítése elengedhetetlen, amit a MI Koalíció folyamatosan végez, annak érdekében, hogy lépést tudjunk tartani a fejlődéssel. A vállalatokat segíteni fogják a felkészülésben, az állampolgárokat tájékoztatják a lehetőségekről, tanulógyár- és vállalati voucher programot is indítanak.
Legfontosabb célunk, hogy Magyarország nyertese legyen a mesterséges intelligencia által okozott változásoknak
– húzta alá a GFM helyettes államtitkára.
Kiemelte: a minisztérium három fő pilléren keresztül kívánja elérni céljait.
- Technológia: a mesterséges intelligenciával, drónokkal és az 5G technológiával kapcsolatos fejlesztések.
- Partnerség: folyamatosan keresik a piaci szereplőkkel való kapcsolatot;
- Versenyképesség: a technológia, például a mesterséges intelligencia integrálása a lehető legtöbb digitális rendszerbe.
A Századvég 2022. őszi felméréséből kiderült, hogy itthon egyelőre nagyon kevés cég használ fejlett technológiákat, köztük AI-eszközöket. Akik viszont sikeresen integrálták azokat, napi szinten használják, ők azt tapasztalták, hogy a termelékenységük, a termékeik minősége és folyamataik is jelentősen javultak, felgyorsultak.
Munkaerőt viszont egyelőre nem tudnak kiváltani a magyar cégek, ami valószínűleg egy ideig még így is fog maradni. Szakemberek szerint ugyanis nem leváltja az emberi munkaerőt, inkább segíti azt és teret ad több kreatív feladat elvégzésére – erről részletesen ITT írtunk.
Jól állunk, de példát vehetünk külföldről
A mesterséges intelligencia (AI) top 10-es listáján az Amerikai Egyesült Államok szerepel az első helyen, de Kína is előkelő helyen áll, utóbbi fő területe a tudományos munka, a kutatás-fejlesztés és az adatok felhasználása. A legtöbb szakember szerint azonban hazánk is a mesterséges intelligencia fejlesztések élvonalában van.
Izraelben például a kormányzati stratégia része, hogy minden minisztériumban legyen egy-egy vezető tudós (Chief Scientist), akinek a feladata a tudományos – technológiai tudás és trendek becsatornázása a közigazgatásba és kormányzati döntéshozatalba. Valószínűleg a világ többi részén is egyre inkább ez a trend lesz jellemző.
