Remélhetően a Napi.hu által bemutatott esetben nem emberkereskedelemről, hanem szerencsétlen félrefordításról van szó, azonban mégis elgondolkodtató, hogy mi minden fér bele a reklámetikába, hiszen a képen látható hirdetés tanúsága szerint:
AZ EREDETI 34.790 HELYETT 8.594 FORINTOS KUPONKÓDOS AKCIÓS ÁRON ELADÓ EGY L-ES, VAGYIS KÖZEPES MÉRETŰ PIROS RUHÁS HÖLGY, AKI POTOM 1.399 FORINTOS AJÁNDÉKCSOMAGOLÁSBAN A VÉTELÁR LESZURKOLÁSÁVAL MÁRIS A KOSÁRBA TEHETŐ.
Rendben, az „M650 női test” vélhetően angol eredetijében „body” volt, ami magyarul csakugyan testet jelent, sőt, ez az elsődleges fordítása, de valójában egy ruhadarabról szólhat a hirdetés.
Mindenesetre ilyen szarvashiba esetén elgondolkodtató, hogy a mindennapos kereskedelmi gyakorlatban mit szabad, illetve mit nem lenne szabad rábízni az automatikus fordító programokra.
Etikai megfontolások
A „Tolmácsolás, digitalizáció, mesterséges intelligencia” című kötetben a szerző, Horváth Ildikó például azt írja erről a problémakörről, hogy a mesterséges intelligencia és a vele járó automatikus fordítás technológiája manapság az élet szinte minden területén jelen van, gyakorlati alkalmazása kiterjed egy betegség diagnózisának felállításától az állásinterjúkon megismert legjobb jelölt kiválasztásán át a hitelbírálatig. Mindez láthatóan gyorsan és nagy mértékben megváltoztatja a mai társadalmakat, és ez a hatás az elkövetkező évtizedekben is érzékelhető marad.
Csakhogy a jelenség – mint példánk is mutatja – olykor etikai természetű kérdéseket is feszeget.
Hibalehetőségek a gépi fordításban
A Concord Fordítóiroda összegzése szerint a gépi fordításnak kilenc tipikus buktatója van:
- Pontatlanul fordít: Egy gépi fordító nem tér vissza korábbi mondatokhoz, hogy ellenőrizze a munkáját. A gépekben nincs olyan funkció, amellyel egy kifejezés lefordításának még egyszer nekifutna a szoftver, és esetleg felülbírálná az első megoldását. A gépi fordítások leginkább egy szöveg általános tartalmának megismerésére kínálnak hatékony megoldást. Amikor azonban fontos, hogy a forrásnyelvről a célnyelvre történő közvetítés minden tekintetben pontos legyen, nem szabad megbíznunk a gép munkájában.
- Nem helyezi kontextusba a forrásszöveget: A gépek hajlamosak mindent szó szerint értelmezni. Nem tudják felmérni, hogy egy szó vagy kifejezés félrefordításával teljesen más jelentést kaphat egy adott szövegrész.
- Használata időveszteséget eredményez: A gépi fordítás kétségkívül gyorsan elkészül, azonban a célnyelvi szöveg ellenőrzése és a hibák javítása értékes időt vesz igénybe. Tehát adott egy gyors, ugyanakkor pontatlan fordítás és a plusz idő, amit a szöveg helyrehozásával eltöltünk. Előfordulhat, hogy a folyamat összességében hosszabb.
- Nem minden típusú fájlt tud kezelni: A gépi fordítók kényesek, a legtöbb fordítóprogram csak bizonyos fájltípusokkal tud dolgozni.
- Nem gondolkozik: A gépek nem gondolkoznak, és nem kérdeznek. Előre programozott algoritmusokat használnak a szavak értelmezésére, így találják meg a legmegfelelőbb célnyelvi alakot. Néhány nyelvben léteznek olyan kifejezések, amelyek egy másik nyelven nem egyértelműen visszaadhatók. A gépek vagy hasonló, de pontatlan szót találnak, vagy szembetűnő hiányosságok lesznek a fordításban.
- Nincs ingyen: A ráfordított pénzzel arányos lesz a fordítás minősége. Időben és pénzügyi szempontból is jobb befektetés eleve hiteles szakfordítóval dolgozni.
- Nem szakértő: A gép nem szakértője egyik nyelvnek vagy specifikus szakzsargonnak sem. Hangsúlyozni kell, hogy a gépi fordításszolgáltatás csak egy program.
- Hosszúra nyújthatja a fordítást: Ha azt vesszük észre, hogy a fordítás sokkal hosszabb a forrásszövegnél, akkor valószínűleg a gépi fordító a kelleténél több szót vett igénybe. Amikor szószám alapján fizetünk a gépi fordításért, ügyeljünk arra, hogy a fölösleges szavakért és zavaros célnyelvi szövegért ne fizessünk. A tömör szöveg mindig jobb a bonyolultnál.
- Nem kreatív: Kreatív és marketingfordítás során a gépi fordító rendszerint nem teljesít jól, ugyanis a kreatív tartalmakban gyakran egyedi szövegkörnyezetbe kerülnek bizonyos kifejezések.
Lényeg a lényeg: a női testes példa is azt illusztrálja, hogy a gépi fordítás nem ér fel az emberi fordítással.
