A Tesco-Global Áruházak Zrt. mintegy 12 ezer alkalmazottja érintett a január elsejétől érvényes garantált bérminimum-emelés kapcsán, minimálbérért ugyanakkor már csak nagyon kevesen dolgoznak az üzletláncnál - ismertette lapunkkal Sáling József, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) elnöke.
Mint ismeretes, a szakmunkások garantált bérminimuma, a tavalyi bruttó 129 ezer forintról, bruttó 161 250 forintra emelkedik 2017-ben. A Tescónál 2016-ban az államilag kötelezőnél valamivel magasabb alapfizetést - mintegy havi bruttó 142 ezer forintot - kaptak azok a teljes munkaidős, bérminimumos dolgozók, akik az ország kevésbé fejlett régióiban lévő áruházakban végezték munkájukat.
A jellemzően budapesti, Pest megyei és észak-dunántúli egységek dolgozóinak fizetését területi alapú bérkiegészítéssel toldják meg: így a körülbelül 142 ezer forintos alapbéren felül bruttó 16 ezer forintnyi pótlék jár nekik - már az első hónaptól kezdve. Ez a dolgozói kör azonban januártól csak körülbelül 2-3 ezer forint körüli emelést kap, - hogy havi bére elérje az előírt bruttó 161 ezret -, miközben a "hátrányos helyzetű" zónákban foglalkoztatottak bére mintegy 20 ezer forinttal ugrik meg, ezzel a területi bérkiegészítés egyelőre jelentőségét veszíti.
Prága engedélye kell
Az elmúlt években az új bérmegállapodások július 1-én léptek életbe a társaságnál előrehozott bértárgyalásokra nem is volt igény, hiszen a bérminimum emelkedése csak enyhe volt. Ahhoz azonban, hogy a magyarországi menedzsment már az év elején bérmegállapodást fogadjon el, nincs tulajdonosi felhatalmazása - érvelnek a cégnél Sáling elmondása szerint. Az egyezkedést akkor kezdeményezhetik, ha a Tesco prágai regionális központjában ezt jóváhagyják, s mivel ez nem történt meg, a hazai vezetés egyelőre nem hajlik a tárgyalásokra.
A KASZ ugyanakkor ezt elfogadhatatlannak tartja és megpróbálja kikényszeríteni a tárgyalásokat - Sáling elmondása szerint az egyezkedés két hét múlva folytatódik majd. Úgy látja azonban, hogy a társaság a súlyos munkaerőhiány miatt nem fogja megkockáztatni, hogy nyárig elhalassza a bérrendezést, így véleménye szerint egyelőre csak "időhúzás" zajlik.
Nem kötelező, mégis megadják
A munkaügyi előírások szerint a garantált bérminimumot kötelező megadni az élelmiszerbolti eladóknak, ám például a pénztárosi munkakörben, az árufeltöltésnél, s bármilyen raktári segédmunkánál ez nem kötelező - elegendő csak minimálbért adni.Ennek ellenére a magyarországi kiskereskedelmi láncok jellemzően megadják a szakmunkás bérminimumot áruházi dolgozóik nagy többségének - még az egyik legalacsonyabb átlagfizetést kínáló láncnál, a Coopnál is a teljes állomány 80-85 százalékát tesz ki a bérminimumosok aránya.A Tescónál, a legkisebb szakmunkás alapbéreket tavaly emelték az országosan előírtnál 12-15 ezer forinttal magasabbra. A bérminimumon dolgozók, az alapbéren felül nettó 12 ezer forintnyi cafeteriát is kapnak havonta - legalábbis több álláshirdetés tanulsága szerint. A dolgozók ezen felül túlórákkal, vasárnapi, valamint éjszakai munkavégzés elvállalásával is meg tudják toldani a fizetésüket.
Legolvasottabb
Március 1-jén minden megváltozik a lakáspiacon
Ha beindulnak végre a gigagyárak, Magyarország a mennybe megy
Történelmi zakó után: mi lesz most az arannyal és az ezüsttel?
Az éj leple alatt elloptak 7,5 kilométer vasúti kábelt Balassagyarmatnál
Tovább dagad az Epstein-botrány: Bill Gates és Elon Musk neve is szerepel az aktákban
Furcsa dolgokról számoltak be a kecskeméti Mercedes-gyár munkavállalói
Brutális leépítés: 16 ezer ember kapott ma felmondólevelet
Tucatnyi pártot vettek nyilvántartásba a választásokra, de az MSZP-nek se híre, se hamva
Orbán Viktor AI által gyártott videóval riogatja követőit